A kutatásban résztvevő államok (Lengyelország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Kanada, az Egyesült Államok) közül a németeknél a legcsekélyebb a hajlandóság arra, hogy az ország eleget tegyen észak-atlanti kötelezettségeinek. Ugyanakkor az észak-atlanti szövetség megítélése is jelentősen rosszabbodott. Miközben 2009-ben még 73 százalék vélekedett kedvezően a NATO-ról, ez 55 százalékra esett vissza.
Arra a kérdésre, ha Oroszország háborúba keveredik egy olyan szomszédjával, amely szintén a szövetséghez tartozik, akkor az adott –ahol a felmérést készítették - állam nyújtson-e segítséget a megtámadott országnak, a németek 56 százaléka válaszolt nemmel, s csak 38 százalék közölte azt, hogy Berlinnek katonai segítséget kell nyújtania. Lengyelországban például csak 34 százalék ellenezné a katonai beavatkozást, 48 százalék támogatná. Kanadában 36-53 volt ez az arány. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is csak 37 százalék utasítaná el a részvételt egy ilyen akcióban.
Németországon kívül két egyetlen államban, Franciaországban haladja meg az ellenzők aránya a támogatókét. Itt 53 százalék nem támogatná a francia csapatok bevetését, 47 százalék viszont igen. Olaszországban nagyon kicsi a különbség: 41 százalék ellenzi, 40 százalék viszont támogatja. Átlagosan 48 százalék a támogatók aránya, 42 százalék az ellenzőké.
A németek vehemensen ellenzik Ukrajna NATO-csatlakozását. 57 százalék nem óhajtja, hogy Kijev az észak-atlanti szövetség része legyen, csak 36 százalék támogatja. Ebben a tekintetben csak egy országban nagyobb az ellenzők, mint a támogatók aránya: Olaszországban. Kanadában például a megkérdezettek 65 százalék támogatná a lengyelek felvételét. Arra a kérdésre, hogy a NATO szállítson-e fegyvereket az ukrán hadseregnek, mindössze 19 százalék válaszolt igennel. Az Egyesült Államokban ez az arány például 46 százalékos.
