De miért is jó, ha csődbe megyünk?
A családi csődvédelem egyik előnye, hogy az adós és a hitelezők kölcsönös megállapodásán alapul, ezzel második esélyt ad az érintetteknek arra, hogy kikerüljenek az adósságcsapdából, és elkerüljék a kényszerintézkedést - vázolta a tervezetet az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Répássy Róbert hangsúlyozta az állam szerepvállalását, valamint azt, hogy a kizárólag az adós által kezdeményezhető magáncsőd esetében bíróságon kívüli és bíróság által előírt eljárásra is lehetőség van.
Rámutatott arra is, hogy a csődvédelem ideje alatt az adós vagyoni és jövedelmi helyzetét figyelembe véve állapítható meg a kötelezettség, hogy az adós mentesülhet a kamatok és a hiteltartozás egy részének megfizetése alól. A hitelező vagy hitelezők számára is előnyös a megállapodás - hangsúlyozta -, mivel elkerülheti a drága, hosszadalmas és gyakran eredménytelen behajtási eljárást.
Az előírásokat be kell tartani
Ám, aki nem tartja be az előírásokat, hosszú időre kiesik a csődvédelemből - figyelmeztetett Répássy - ezt a Családi Csődvédelmi Szolgálat ellenőrzi a jövőben, és ez a szervezet végzi az előzetes vizsgálatokat arról is, hogy a csődvédelmet kérő megfelel-e a jogszabályi feltételeknek. A bíróságon kívüli megállapodásokat az állam regisztrálja, sikertelen egyezkedés esetén azonban megindul a bírósági adósságrendezési eljárás, azonban ez is a megegyezést célozza. Ennek hiányában a bíróság dönt a törlesztés módjáról, amely elrendelheti a nélkülözhető vagyontárgyak értékesítését és árának elosztását a hitelezők között.
Az adóst fizetésképtelenségi szakértő, vagyis a családi vagyonfelügyelő támogatja a kötelezettségei teljesítésében - mondta az államtitkár. Váratlan esemény bekövetkeztekor a megállapodás módosítható - tette hozzá az államtitkár. Répássy Róbert a magáncsődeljárás előnyének nevezte, hogy az adós a létfenntartáshoz és a lakhatásához szükséges pénzkerettel maga gazdálkodhat, a jogszabály célja a lakhatás biztosítása, ehhez az állami törlesztési támogatás is segítséget adhat.
Vitányi István (Fidesz) szavai szerint a lényeg, hogy a hitelesek kikerüljenek az adósságcsapdából. A szabályozás, amely az eddig bevezetett állami intézkedéseket követi, azoknak a családoknak biztosít lehetőséget, akiknek vagyona és jövedelme nem teszi lehetővé a lakóingatlanjukra felvett hitelek törlesztését. Pozitívnak minősítette, hogy a jogalkotó a rendkívüli, hirtelen bekövetkezett körülmények esetén lehetőséget ad az egyezség újratárgyalására, a végzés olyan módosítására, amely az adós javát szolgálja.
MSZP: üdvözlendő a javaslat, de változtatásokra is szükség van
Korózs Lajos (MSZP) is üdvözölte az előterjesztést, amelyhez azonban jobbító kritikai megjegyzéseket is fűzött. Bírálta azt is, hogy a kormányzat eddig nem a legnehezebb helyzetben élőkőn segített, de arról is beszámolt, hogy közműtartozása sokkal több embernek van az országban, mint hiteltartozása. Szerinte a javaslat azon adósok számára sem garantál biztos kiutat az adósságból, akik "végigszenvedik" az eljárást. A magáncsőd intézményét az MSZP minden adósra kiterjesztené - fűzte hozzá -, és nagyobb mértékben vennék figyelembe az adósok érdekeit. Miután a szocialista politikus meglátása szerint az előterjesztés az érintettek jelentős részét kizárja a folyamatból, ezért pártja nemcsak a már 90 napos késedelemben lévőket vonnák be a folyamatba, hanem azokat is, akiknél csak felmerül a tartozás lehetősége. A jövedelem nagyobb arányát hagynák az adósnál - folytatta -, és gyakorlatilag csak a bírósági eljárásra adnának lehetőséget.
Az LMP szerint túl késő
Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka közölte: pártja fontosnak tartja a családi csődvédelem bevezetését, de szerintük túl késői, a tartalma pedig túl kevés, "az adósságcsapdában vergődőknek" csak egy szűk köre élhet a lehetőséggel. Ráadásul - mondta - a csődvédelem intézménye is inkább a jobb vagyoni helyzetben lévő rétegnek segít. Kiszorító hatása lesz annak is - magyarázta -, hogy túl magas az alsó tartozási korlát, emiatt ugyanis sok jelentős tartozást felhalmozó adós eshet el az adósságrendezés lehetőségétől. A javaslat nem kezeli a jövedelemeltitkolás esetét sem - sorolta kifogásait az LMP-s politikus. Schmuck Erzsébet szerint ki kellene mondani a lakhatáshoz való jogot, a lakásukat elveszítő hiteleseknek megfelelő nemzeti ingatlanalapot kellene működtetni.
