Levették a napirendről a TTIP ügyét

Az előzetes tervekkel ellentétben mégsem kerül ezen a héten az Európai Parlament plenáris ülése elé az Európai Unió és az Egyesült Államok között kötendő szabadkereskedelmi és befektetési partnerségről (TTIP) szóló egyezmény szövege, amelyről előzőleg az EP kereskedelmi bizottsága egyeztetett. A képviselők ugyanis több mint száz módosító indítványt terjesztettek be a tervezethez, ezért döntött így Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke.

Az Európai Parlament megosztott a TTIP kérdésében. Az év elején az EP kereskedelmi bizottsága elé 898 módosító indítvány érkezett, s ezért több hónappal el kellett halasztani a bizottsági szavazást. Az egyezmény ellenzői szerint a „befektetők védelme” címén az amerikai óriáscégek felszámolnák az európai szociális és környezetvédelmi jogszabályokat, és a demokratikusan választott parlamentek helyett a "multik diktálnák a törvényeket". Barack Obama amerikai elnök 2015 végéig tető alá akarja hozni a megállapodást.

Bernd Lange, a kereskedelmi bizottság szociáldemokrata elnöke közölte, elfogadja a halasztásról szóló döntést, és kifejezte azon reményét, mely szerint a bizottság olyan változattal áll majd elő, amely számíthat a parlament többségének támogatására.

A Zöldek ezzel szemben úgy látják, hogy Schulz felmérte, a frakciók, így elsősorban a szociáldemokrata pártcsoport nagyon megosztott a kérdésben, és a szavazás során könnyen széteshetne a frakciófegyelem. Az időhúzás kétségtelenül a TTIP ellenzőinek kedvez, hiszen a szerződésnek az Egyesült Államokban is vannak ellenzői, akik a 2016-es választási évben ezt is kihasználhatják a demokraták ellen.

Frissítve: 2015.06.10. 22:49

Putyin nemet mondana

Publikálás dátuma
2015.06.11. 07:32
Milánóban fogadta Renzi Putyint FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/PIER MARCO TACCA
Kizárta a világ hét legfejlettebb ipari hatalmával, a G7-tel való együttműködést Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel folytatott Milánóban megbeszélései után ugyanakkor kijelentette, hogy biletarális kapcsolatokat nem zár ki a Hetek államaival.

Oroszországot tavaly zárták ki a fórumról, a Krím annexiója, illetve a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása miatt. A G7 vasárnap és hétfőn megrendezett csúcsértekezletén az esemény házigazdája, Angela Merkel kancellár azt hangoztatta, hogy addig nem lehet újra a fórum tagja a Kreml, amíg nem tartja tiszteletben az ukrajnai rendezést szolgáló minszki megállapodást.

Renzi a Putyinnal folytatott megbeszélései után kiemelte, hogy a Minszk 2 megállapodás „minden a békéért tett erőfeszítés alapját képezi”. Putyin azt közölte, hogy a megállapodás minden pontját át kell ültetni a gyakorlatba. Az orosz elnököt tegnap Sergio Mattarella olasz elnök, majd az esti órákban Ferenc pápa is fogadta a Vatikánban.

Szerző

Hallgat a török elnök

Publikálás dátuma
2015.06.11. 07:31
Nehéz volt a kampány során olyan pillanatot találni, amikor nem Erdogan volt látható valamely csatornán FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IM
Nem szólalt meg a nyilvánosság előtt a török elnök a vasárnapi parlamenti választás óta, amelyen pártja, az AKP 12 év után elvesztette abszolút többségét. Török lapok szerint a koalíciókötés frontján még nem dőlt el semmi.

Erdogan kiterjedt hadjáratot folytatott a kormánypárt mellett a választási kampány során. Külön kiemelte, milyen nagyszerű vívmánya lenne az országnak az elnöki köztársaság bevezetése. Most azonban visszavonult, s ez azért figyelemreméltó, mert amint a Cumhuriyet című lap rámutatott, a kampány időszakában az elnök 127 alkalommal tűnt fel különféle televíziós műsorokban, s összesen 367 órát és 23 percet volt látható a képernyőkön.

Török bloggerek ezért honlapjukon órát tüntettek fel, amely azt mutatja, mióta ítélte magát szilenciumra az államfő. A kurd párt társvezetője, Selahattin Demirtas szerint Erdogan visszavonult monumentális elnöki palotájába, s ott nyalogatja sebeit.

Nem zárható ki teljesen, hogy Törökországban a kormánypárt, az AKP lépjen koalícióra az ellenzék, második helyen végzett CHP-val . A Hürriyet úgy tudja, puhatolózó tárgyalások kezdődtek a két tömörülés között. A párt olyan politikusai vették fel egymással a kapcsolatot, akik látnának lehetőségeket egy AKP-CHP közötti koalícióban. A parlamentben az AKP 258 mandátumra tett szert, a CHP pedig 132-re.

Mint a Hürriyet írja, a két párt közös kormányzásának célja a gazdaság erősítése, a szociális szektorba való befektetések növelése lehet, valamint olyan intézkedések meghozatala, amellyel helyreállítanák a török demokráciát. Cél lenne továbbá a török-kurd békefolyamat folytatása. Hogy nem csak pletykáról van szó, az is bizonyítja: Denis Baykal, a CHP nagy öregje tegnap találkozott Erdogannal, igaz, hozzátette, nem a két párt koalíciókötéséről beszéltek. Mint mondta, az államfő "minden koalíciós megoldásra nyitottnak mutatkozott".

Egy AKP-CHP koalíciónak komoly akadályai is lennének. A CHP ragaszkodik ahhoz, állítsák bíróság elé azt a négy minisztert, akiket 2013-ban elítéltek egy korrupciós ügy kapcsán. A szociáldemokraták a korrupcióellenes harc fokozását is fontosnak tartanák. Ami különösen nem lenne az AKP ínyére, ragaszkodnának ahhoz, hogy Erdogan ne szóljon bele a kormányzat ügyeibe. Nehéz elképzelni, egy ilyen feltételt hogyan valósítana meg az AKP, az a párt,amelyet a jelenlegi államfő több mint egy évtized óta kézi vezérléssel irányít.

A CHP folyamatosan egyeztet a hogyan továbbról, de még nem tudni, miként dönt a párt vezetése. Sezgin Tanrikulu, a CHP elnökhelyettese például a kurd HDP-vel és a nacionalista MHP-val lépne koalícióra. Idő még persze van a koalíciós egyeztetésekre, s arról, hogyan alakul majd Törökország politikai térképe, sokat elárulhat majd, melyik párt jelöltjét választják meg a parlament elnökének – írja a Hürriyet.

A parlament alakuló ülését június 24-én tartják meg, öt nappal azután, hogy a választási bizottság hivatalosan is közzéteszi az eredményt. A törvények szerint ideiglenesen a törvényhozás legidősebb tagját, Deniz Baykalt (CHP) kérik fel a parlamenti elnökségre, ám ezzel egy időben komoly háttértárgyalások kezdődnek arról, ki kövesse őt az elnöki székben. Az elnök személyének megválasztásához az első két szavazási körben kétharmados többségre van szükség, a harmadikban viszont már abszolút többség is elég.

Mivel az AKP-nak nincs többsége, ezért amennyiben az ellenzéki pártok dűlőre jutnának a parlamenti elnök személyéről, úgy az ő jelöltjük lenne. Ha azonban az AKP addig előrehaladott tárgyalásokat folytatna a jelenlegi ellenzék egyik pártjával, akkor egy „nagylelkű” gesztusként felajánlhatja számára a törvényhozás elnöki tisztségét.

Szerző