Tovább forrnak az indulatok a Balkánon

Bár szerdán Macedóniában a helyi politikai vezetők legalább hat órán keresztül, késő estébe nyúlóan tárgyaltak a felek a súlyos belpolitikai válság megoldásáról, lényegében semmi előrelépés sem történt. A találkozót tető alá hozó bővítési biztos, Johannes Hahn a megbeszéléseket követően csalódottan jelentette ki, hogy nem tapasztal elég elkötelezettséget a szemben álló felek részéről a válság megoldására.

Johannes Hahn hiába egyeztetett a Balkánon, a macedóniai politikai vezetőket nem sikerült jobb belátásra bírnia, így egyelőre nem csökken feszültség az országban. Mint mondta, a tárgyalások szinte minden témát érintettek, rendkívül átfogóak voltak, de nem született megállapodás. Pedig előzőleg az uniós biztos szóvivője, Maja Kocijancic úgy foglalt állást, lát esélyt a megállapodásra, ám ez a jelek szerint túlzott derűlátás volt részéről.

Macedóniában rendkívül feszültté vált a helyzet, már-már a polgárháború réme fenyeget. Zoran Zaev, az ellenzék vezetője számos olyan hangfelvételt tett közzé, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy az országot 2006 óta irányító Nikola Gruevszki maffiamódszerekkel, valóságos diktátorként irányítja az államot, s mintegy 20 ezer embert, politikusokat, újságírókat, papokat hallgatott le, s összesen 670 ezer telefonbeszélgetést rögzített. Zaev azt is állította, hogy Gruevszki csalással nyerte meg a tavalyi parlamenti választást.

A válság hatására az ellenzék több tízezres tüntetést szervezett még májusban a fővárosba, Szkopjéba, amire a kormánypárt, a VMRO-DPMNE szintén tömegtüntetéssel válaszolt. A helyzetet súlyosbította, hogy május 9-én és 10-én egy koszovói albánokból álló csoport támadást intézett az észak-macedóniai Kumanovo ellen, 14 fegyveres meghalt, de nyolc rendőr is életét vesztette, s 37 megsérült.

Az ellenzék azt állította: az összecsapásokat a kormányzat generálta, hogy elterelje a figyelmet a súlyos problémákról. A kormányzati sajtó viszont az ellenzéket, és „külföldi hatalmakat” gyanított a háttérben. Oroszország pedig azt közölte, az Egyesült Államok bérelhette fel a koszovói albánokat, mert meg akarja akadályozni a Török Áramlat gázvezeték felépítését, amely a balkáni országon is áthaladna.

Külföldi szakértőket is egyre jobban aggasztotta a macedón kérdés. Ha ugyanis az országban, ahol jelentős, mintegy 25-30 százalékos albán kisebbség él, polgárháború törne ki, az nyilvánvalóan az egész régió szempontjából súlyos következményekkel járna, s hatással lenne Koszovó, Szerbia, Montenegró, Albánia és Görögország mindennapjaira is. Walter Kolbow, a német-macedón társaság elnöke a Saarbrücker Zeitungban annak a véleményének adott hangot, hogy egy macedóniai konfliktus nyomán akár háború törhet ki a Balkánon.

Az egyre veszélyesebbé váló belpolitikai helyzet hatására az Európai Unió egyeztetést szorgalmazott a felek között. Múlt héten még úgy látszott, hogy ennek lesz is némi foganatja, mert Zaev és Gruevszki múlt heti találkozóján legalább arról dűlőre jutott, hogy 2016 áprilisának végéig előrehozott választást rendeznek az országban.

Az EU azonban arra is kísérletet tett, hogy az addig hátralévő átmeneti időszakra elérje a hatalommegosztást az összes parlamenti párt között. A szerdai megbeszéléseken azonban kiderült, annyira mélyek az ellentétek, hogy ezt elérni szinte lehetetlenség.

Macedónia korábban a Nyugat-Balkán mintaállamának számított. A Jugoszláviától való elszakadásért - Montenegró mellett - nem kellett megharcolnia. 2001-ben azonban már polgárháború szélére sodródott az ország az albán-macedón konfliktusok miatt. Ennek alapja az volt, hogy az 1999-es koszovói háború idején 230 ezer albán menekült Macedóniába. Az ellenségeskedést az Ohridi Egyezmény zárta le, amely kiterjedtebb jogköröket biztosított az albán kisebbség számára.

Macedónia ugyan a NATO-ba és az Európai Unióba törekszik, ám a Görögországgal folytatott névvitája miatt euroatlanti-, illetve uniós integrációja megtorpant. Bár a 2000-es években az életszínvonal javulása felgyorsult, a válságot a macedón gazdaság is megérezte: az utolsó öt év folyamán 300 ezren hagyták el az államot. A gazdasági nehézségekkel egy időben Gruevszki kormánya egyre önkényesebb intézkedéseket hozott. Különösen nagy felháborodást keltett az ellenzéki televízió bezárása.

Szerző

Itthon is nyerő üzlet a letelepedési kötvény

Igen jól profitálhattak a közvetítőcégek a letelepedési államkötvények értékesítéséből: csak tavaly 50 milliárd forint jutalék folyhatott be a cégekhez, amelyért cserébe 172 milliárd forint névértékű magyar állampapírt értékesítettek.

A letelepedési kötvényt 2012 végén találta ki Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, azzal a céllal, hogy a gazdag, de az unióba nehezen bejutó embereknek "megkönnyítsük a ki- és beutazását", illetve, még munkahelyteremtő beruházásokat is vártunk tőlük. Létrehoztak egy speciális, 250 ezer eurós (nagyjából 77,5 millió forintos) letelepedési kötvényt, amit, ha egy külföldi állampolgár megvesz, cserébe magyar tartózkodási engedélyt, később letelepedési engedélyt kap, amivel aztán szabadon utazgathat az unióban. A Magyar Nemzet szerint milliók vándorolnak a kötvények értékesítésében közreműködő cégekhez azáltal, hogy a papírokat diszkontáron adják el a jelentkezőknek, plusz jókora díjat is felszámolnak a tranzakciók után. Ezen vállalatok magyarországi érdekeltségei is szépen kaszáltak tavaly – írja a Figyelő. Jelenleg összesen 6 cég foglalkozhat a kötvények kiközvetítésével, közülük kettő magyar kötődésű. Az üzleten a a budapesti bejegyzésű Arton Capital Hungary Kft. például 232 millió forint nettó árbevételt ért el az államkötvények bizniszéből. Emellett a magyar résztulajdonú, ám a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Found szintén nyertese volt a kötvénybiznisznek, hiszen 335 millió forintot könyvelhetett el. Elvileg csak olyan cég kaphat engedélyt a parlament Rogán Antal vezette gazdasági bizottságtól, amelyik nem rejti el valódi tulajdonosait valamelyik offshore-paradicsomi cégen keresztül. Ehhez képest a cégek javarészét offshore adóparadicsomokba jegyezték be, bár a magyar alaptörvény értelmében a tulajdonviszonyokról nyilatkozni kell.

Szerző

Itthon is nyerő üzlet a letelepedési kötvény

Igen jól profitálhattak a közvetítőcégek a letelepedési államkötvények értékesítéséből: csak tavaly 50 milliárd forint jutalék folyhatott be a cégekhez, amelyért cserébe 172 milliárd forint névértékű magyar állampapírt értékesítettek.

A letelepedési kötvényt 2012 végén találta ki Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, azzal a céllal, hogy a gazdag, de az unióba nehezen bejutó embereknek "megkönnyítsük a ki- és beutazását", illetve, még munkahelyteremtő beruházásokat is vártunk tőlük. Létrehoztak egy speciális, 250 ezer eurós (nagyjából 77,5 millió forintos) letelepedési kötvényt, amit, ha egy külföldi állampolgár megvesz, cserébe magyar tartózkodási engedélyt, később letelepedési engedélyt kap, amivel aztán szabadon utazgathat az unióban. A Magyar Nemzet szerint milliók vándorolnak a kötvények értékesítésében közreműködő cégekhez azáltal, hogy a papírokat diszkontáron adják el a jelentkezőknek, plusz jókora díjat is felszámolnak a tranzakciók után. Ezen vállalatok magyarországi érdekeltségei is szépen kaszáltak tavaly – írja a Figyelő. Jelenleg összesen 6 cég foglalkozhat a kötvények kiközvetítésével, közülük kettő magyar kötődésű. Az üzleten a a budapesti bejegyzésű Arton Capital Hungary Kft. például 232 millió forint nettó árbevételt ért el az államkötvények bizniszéből. Emellett a magyar résztulajdonú, ám a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Found szintén nyertese volt a kötvénybiznisznek, hiszen 335 millió forintot könyvelhetett el. Elvileg csak olyan cég kaphat engedélyt a parlament Rogán Antal vezette gazdasági bizottságtól, amelyik nem rejti el valódi tulajdonosait valamelyik offshore-paradicsomi cégen keresztül. Ehhez képest a cégek javarészét offshore adóparadicsomokba jegyezték be, bár a magyar alaptörvény értelmében a tulajdonviszonyokról nyilatkozni kell.

Szerző