Gyurcsány-effektus Bukarestben

Ma szavaz a román parlament a Nemzeti Liberális Párt (PNL) bizalmatlansági indítványáról. Vélhetően túléli ezt még a biztos többséggel rendelkező Ponta-kabinet, de a 2012-ben több mint kétharmados győzelmet arató, de múlt héten korrupcióval megvádolt miniszterelnök napjai mindenképpen meg vannak számolva. Victor Pontára sokak szerint Guyrcsány Ferenc sorsa vár- előbb-utóbb magától fog lemondani.

Bizalmatlansági indítványt terjesztett be a román parlamentbe múlt héten pénteken, június 5-én a legnagyobb ellenzéki párt, a PNL a Victor Ponta vezette kormány ellen. A szociáldemokrata miniszterelnök korábbi koalíciós partnerei a külföldön élő román állampolgárok választójogának állítólagos korlátozását, a levélben való szavazást szabályozó törvény elfogadásának halogatását kéri számon kormánykoalíción.

A párt véletlen egybeesésnek tartja, hogy az indítvány benyújtása egybeesett azzal, hogy a korrupcióellenes ügyészség, a DNA épp ezen a napon indított bűnvádi eljárást a miniszterelnök ellen.

Klaus Johannis államfő lemondásra szólította fel Victor Pontát, aki azonban nem hajlandó lemondani. A miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy felmerült benne a lemondás gondolata, de a politikai stabilitás érdekében folytatja. Szerinte ugyanis a vádhatóság politikai játszmát folytat.

Az államfő felfüggeszteni nem tudja a kormányfőt, mert Ponta egyben parlamenti képviselő is, a parlament hétfőn pedig nem szavazta meg mentelmi jogának felfüggesztését. Így, bár a hivatali ideje előtti feltételezett bűncselekmények tárgyában folytatódik az eljárás, a miniszterelnöki mandátuma alatt elkövetett feltételezett bűncselekmények, azaz összeférhetetlenség miatt nem vizsgálódhat tovább a DNA. Johannis szerint a román demokrácia fekete napja volthétfő, amikor a parlamenti többség megakadályozta a Ponta elleni eljárást.

A barát, akire ráfázott Ponta

Dan Sova szociáldemokrata szenátor, volt szállításügyi miniszter korábban a kormányzó Szociáldemokrata Párt szóvivője is volt. Előzetes letartóztatását azért kérte márciusban a DNA, mert a szociáldemokrata politikust három rendbéli hivatali visszaélésben való bűnrészességgel gyanúsítják. A vádak a Dan Sova ügyvédi irodája és a turceni-i, illetve rovinari-i hőerőművek közötti szerződéssel kapcsolatosak, amelyek révén a szenátor jogtalanul jutott hozzá 3,5 millió lejhez.

Az ügyészek azért kérték a politikus letartóztatását, amelyet különben nem hagyott jóvá a parlament, mert szerintük a miniszter hamis dokumentumokkal próbálta kivédeni az ellene szóló vádakat, az ügyvédi iroda alkalmazottai az ő utasítására pedig megsemmisítették az ügyvédi iroda számítógépeinek merevlemezeit, hogy eltüntessék az iroda és a két hőerőmű közötti levelezést.

Vélhetően hasonló sorsra jut a mai bizalmatlansági indítvány is, amelynek sikerében még az indítványozók sem bíznak. Kelemen Hunor RMDSZ elnök, aki a Ponta-ügy kirobbanása pillanatában is úgy nyilatkozott, hogy az ország érdeke az lenne, hogy a korrupciógyanúba keveredett miniszterelnök lemondjon, annak ellenére, hogy őt is megilleti az ártatlanság vélelme, tegnap a Mediafax román hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy RMDSZ "egy pillanatig sem habozott volna" megszavazni a bizalmatlansági indítványt, ha a PNL-vel együtt meglett volna a kellő szavazatszám, hogy megbuktassák a kormányt.

Így azonban az RMDSZ nem szavaz egységesen, hanem mindenki maga dönti el, hogy megszavazza vagy tartózkodik, ellene viszont nem szavaznak.

A bizalmatlansági indítvány sikeréhez jelenleg 58 voks hiányzik. Kelemen azt kizártnak tartotta, hogy a kormánypárti parlamenti tagoktól kapják meg a kormánybuktatáshoz hiányzó szavazatokat. Ez a lehetőség egyáltalán azért merült fel a román sajtóban, mert 2012 tavaszán Ponta is bizalmatlansági indítvánnyal került kormányra. Akkor Mihai Razvan Ungureanu kabinetjét átszavazással úgy buktatták.

Bármennyire stabil is egyelőre a kormánytöbbség, a legtöbb elemző szerint nem bírja hosszú ideig a kabinet Ponta nemzetközi hitelvesztése miatt. Sokak szerint Pontara is Gyurcsány Ferenc sorsa vár, vagyis előbb-utóbb magától fog lemondani a kormányzás ellehetetlenülése miatt. A román ellenzéki pártok máris nem hajlandók semmilyen kérdésben együttműködni Pontával.

Két szálon is vizsgálódik a miniszterelnök ellen a DNA. Volt ügyvédi minőségében 17 rendbéli okirat-hamisítással, folytatólagosan elkövetett adócsalásban való bűnrészességgel és pénzmosással, miniszterelnökként pedig három rendbéli érdekkonfliktussal gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség Victor Pontát.

Az összeférhetetlenségi ügye volt miniszterével, Dan Sovaval kapcsolatos. A korrupcióellenes ügyészség közleménye szerint Victor Ponta kormányfőként, 2012 augusztusában a parlamenttel való kapcsolattartásért felelő miniszterré, decemberben az országos érdekű beruházások tárcavezetőjévé, 2014 februárjában közlekedési megbízott miniszterré, egy hónappal későbben pedig közlekedési miniszterré nevezte egykori ügyvéd kollégáját, Dan Sovát. Mindezt azért, mert az ügyészek szerint Ponta mintegy 250 ezer lejes hasznot húzott korábban a Sova Dan-Coman ügyvédi irodától, valamint megkapta egy gépkocsi ingyenes használati jogát.

A miniszterelnök 2007 októbere és 2008 decembere között havi 7900-14 000 lejes juttatásban részesült az ügyvédi irodán belüli szakmai együttműködésért, de a DNA szerint ennek a juttatásnak nem volt alapja, Ponta ezért semmilyen ügyvédi munkát nem végzett Dan Sova számára.

Mindezt tetőzi az, hogy a kormányfő még ügyvédként, 2008 novembere és 2009 júniusa között ingyenesen használhatta az ügyvédi iroda tulajdonában levő lízinges Mitsubishi személygépkocsit, amelynek ugyan 2009 júniusában hivatalosan átvállalta a lízingszerződését, de nem fizetett érte az ügyvédi irodának. A DNA szerint a 2011 májusa és októbere között pénzügyi ellenőrzések alkalmával Ponta megegyezett Sovával abban, hogy utóbbi hamis jelentéseket állítson ki a Victor Ponta által végzett tevékenységről, 2011 augusztusában el is készültek a hamis jelentések.

Vagyis a DNA szerint a feltételezett bűncselekményeket Victor Ponta nem politikusként, hanem még ügyvédként követte el, de később miniszterelnökként ezek miatt került összeférhetetlenségi helyzetbe.

A bíróság szerint Johannis nem összeférhetetlen

Klaus Johannis tavaly novemberben megválasztott államfőnek is volt már szerencséje a román igazságszolgáltatáshoz. A gyulafehérvári táblabíróság szerdán az elnöknek adott igazat abban a perben, amelyben az állami tisztségviselők összeférhetetlenségét és vagyonosodását ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) érdek-összefonódással gyanúsította meg.

A vád szerint Johannis még Nagyszeben polgármestereként egy európai uniós projekt keretében azzal a Honterus nyomdával írt alá egy szerződést, amely a Romániai Német Demokrata Fórum tulajdonában van. A kisebbségi szervezet elnöke akkoriban a polgármester volt.Januárban a legfelsőbb bíróság hozott jogerősen kedvező ítéletet Johannis számára egy másik összeférhetetlenségi perben, amely szintén a polgármesteri tevékenységére vonatkozott.

Az ANI egy 2013-as jelentése szerint Johannis polgármesterként megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, mert két, önkormányzati tulajdonban lévő vállalat igazgatótanácsának is tagja volt. Az ANI elmarasztalás ellen Johannis panaszt emelt a gyulafehérvári táblabíróságon, amely elsőfokon az időközben államfővé választott Johannis javára döntött.

Az ANI fellebbezése nyomán került az ügy a legfelső bíróságra.E döntés meghozatalakor nemcsak Románia, hanem a világ szeme is a román bíróságra vetült, ugyanis egy elmarasztaló ítélet esetén precedens nélküli helyzet állt volna elő.

Megtörténhetett volna, hogy a frissen megválasztott és ünnepelt elnököt be sem tudják iktatni, vagy ha mégis – Johannist november 16-án választották meg, az elsőfokú ítélet 25-én volt – egy elmarasztaló jogerős ítélet után beiktatása ellenére is három évre eltiltják a köztisztségek viselésétől. Persze, Johannis is hivatkozhatott volna az államfőnek kijáró mentelmi jogra és sérthetetlenségre.

Máté András, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az ügy múlt heti kirobbanása után a kolozsvári Transindexnek a vádakkal kapcsolatosan elmondta, a hamisításra vonatkozó vádat nem szeretné kommentálni, az az ügyészség dolga. A miniszterelnöksége előtti, ügyvédi tevékenységének idejére tehető egyik vád kapcsán viszont megjegyezte, viccesnek tartja, hogy Pontát azzal vádolják, hogy vezetett egy autót.

"Ha ez egy vádpont, akkor én elköltözöm ebből az országból, mert akkor ez nem egy jogállam. Az ügyészségnek semmi köze, hogy egy magáncég mikor fizeti ki az adósságát a másik magáncégnek. Ha én kések a gázszámla befizetésével, akkor vádat emelhetnek ellenem az ügyészségen? – mondta Máté. Állítása szerint azonban azokkal az ügyekkel kapcsolatos vádak, amelyeket állítólag a miniszterelnöksége alatt követett el Ponta, „nagyon érdekesek”. Érdekkonfliktus vádolják, mert kinevezte Sovát, habár azelőtt együttműködött vele, tehát munkaviszonyban voltak.

„Ha nekem van egy cégem, és a cégből valakit kiemelek, mert jó volt az illető személlyel az együttműködésem, és miniszterként azt mondom az illetőnek, hogy jöjjön velem a minisztériumba szóvivőnek, vagy államtitkárnak, a DNA álláspontja szerint ez érdekkonfliktus. Itt van a baj román törvénykezéssel, beleértve a parlamentet is, hogy nem fogalmaztuk meg rendesen a törvényt, és most össze-vissza értelmezik az ügyészek.

Egy agyrémmel ér fel az, hogy én miniszterként nem válogathatom meg a szóvivőmet, mert korábban együttműködtem vele. Viszont ha a btk. 301-es cikkelyét olvasom, akkor az ügyészségnek lehet, hogy igaza van” vélekedett az RMDSZ-es politikus.

Az RMDSZ is szigorítana

Bár több nyugat-európai ország és az Amerikai Egyesült Államok is többször kifogásolták már, hogy a román parlament nem minden esetben engedélyezi a korrupcióval gyanúsított parlamenti képviselők és szenátorok elleni büntetőjogi eljárások lefolytatását, nem hagyja jóvá mentelmi joguk megvonását, a román törvényhozás az ügyészek és bírák jogállását szabályozó törvény módosítását tervezi.

A nyugat mindannyiszor az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartását kéri Bukaresttől valamint azt, hogy ne akadályozzák annak munkáját. A román politika szereplőinek jó része azonban visszaélésékről, politikai meghurcoltatásokról beszél, és szükségesnek tartja az ügyészek és a bírák felelősségre vonásának szigorítását.Kedden, a törvénytervezet képviselőházi vitáján az RMDSZ is ezt az álláspontot képviselte.

A magyar érdekvédelmi szervezet indoklása szerint erre azért van szükség, mert például az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei nyomán 2012–2013-ban Romániának több mint 17 millió lej kártérítést kellett kifizetnie a bírói tévedések miatt. „Mindezek után szükségesnek tartjuk, hogy az önhibájukból elkövetett tévedések miatt az ügyészek és a bírák felelősségre vonásán szigorítsunk” – indokolt Máté András frakcióvezető.

A legutóbbi nagy visszhangot kapott eset az úgynevezett Rarinca-ügy, amely ismét felvetette az ügyészek és bírák jogállásának módosítását. Marian Rarinca 6 hónapot ült előzetes letartóztatásban, majd jogerősen felmentették a vádak alól. Az RMDSZ frakció szerint az ilyen esetek megkérdőjelezik az igazságszolgáltatás hitelét.