Érthetetlen napirend a kapcsolati erőszakról

Az ellenzék és civil szervezetek sem értik, mi a célja a kormánynak a kapcsolati erőszak elleni általános elveket rögzítő parlamenti határozattal, amelynek tárgyalását ma kezdi meg a parlament. Szerintük ratifikálni kellene a kérdést szabályozó nemzetközi egyezményt, és meg kellett volna oldani a 12 éve elfogadott előző határozat feladatait.

Érthetetlen, hogy miért hoz a parlament elé a kormány egy stratégiát a kapcsolati erőszak elleni fellépésről, amikor a 2003-ban elfogadott hasonló határozatból is csak annyi valósult meg, hogy a családon belüli erőszakot átnevezték kapcsolati erőszakra – érvel Bangóné Borbély Ildikó. A szocialista politikust azért kerestük meg, mert egyike azoknak az ellenzéki képviselőknek, akik hónapok óta küzdenek, hogy hazánk ratifikálja az Európa Tanácsnak a családon belüli erőszak minden formája felszámolását célzó Isztambuli Egyezményét. A nemzetközi egyezményt Magyarország 2014. március 14-én aláírta, vagyis elfogadta az abban foglaltakat. Ahhoz, hogy az ajánlások hazánkra is érvényesek lehessenek, még meg kell szavazni a szöveget a magyar parlamentben is, vagyis ratifikálni kellene azt. Ígéretek mellett eddig mindössze annyi történt, hogy a döntést sürgető ellenzéki javaslatot márciusban a kormánypártok leszavazták – amit még Pelczné Gál Ildikó, a Fidesz-KDNP EP-képviselője is csodálkozva fogadott. Akkor azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, szerinte is még többet kellene tenni az áldozatok helyzetének javításáért. Ennek ellenére a ratifikálást sürgető, újra meg újra beadott javaslatokat a kormánypártok sorra elkaszálják már a bizottságokban. Bangóné Borbély Ildikó szerint a késlekedés egyetlen magyarázata: a kormány nem akarja elismerni, hogy a családon belüli erőszak milyen súlyos gondja a magyar társadalomnak.

Az új stratégia Szél Bernadett szerint is csak a halogatást szolgálja. Az LMP társelnöke úgy látja, a korábbi határozat visszavonása azt üzeni, hogy ezentúl semmilyen segítségre nem számíthatnak a bántalmazott nők. MSZP-s képviselőtársa a Népszavának kiemelte, hogy nemcsak a nők, hanem a gyerekek, az idősek és a fogyatékosok is gyakran válnak erőszak áldozatává, ami a szexuális és fizikai bántalmazás mellett a lelki és gazdasági terrort is jelenti. Bangóné Borbély Ildikó cinikusnak tartja, hogy a stratégia a képzés és az intézményi bővítés fedezetéről csak annyit mond: a kereteket a mindenkori költségvetési lehetőségek szabják meg, vagyis a kormány ad, ha akar.

Szakmailag rossznak tartják az egész javaslatot az új stratégiát tegnap közleményben elutasító civil szervezetek, mert az égető feladatok helyett olyan általánosságok szerepelnek benne, mint hogy „törekedni kell a lelki ellenálló képesség, a megküzdési módok erősítése, fejlesztése biztosítására”. A NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Egyesület munkatársa az áldozatokkal foglalkozó szakemberek szisztematikus képzését hiányolta, és arra is figyelmeztetett, hogy a kormányzati ünneplés ellenére az áldozatokat segítő intézményhálózat messze nem épült ki. Wirth Judit nemzetközi adatokra hivatkozva ezer szükséges férőhelyről beszélt, ehelyett ma 16 krízisközpontban 122 bajban lévő húzhatja meg magát 60 napig. Egy ház kivételével ezek nem titkosak, tehát a brutális családtagtól nem védik meg az áldozatokat, a futtatók pedig ismerik annak az egynek is a címét.

Lapunk az Igazságügyi Minisztériumtól kért választ, hogy hol tart az Isztambuli Egyezmény parlamenti jóváhagyásának előkészítése. A tárca sajtóirodája válaszában a Nőkkel Szembeni Erőszakkal Foglalkozó Munkacsoport munkájáról azt írta: „az Egyezményhez való csatlakozás során jogszabályalkotásra, szervezeti és eljárási intézkedések meghozatalára van szükség, ami egyidejűleg költségvetési források biztosítását is indokolja”. Tart az intézkedések feltérképezése, a munkacsoport első összegzését április 9-én már tárgyalta a kormány és „további közigazgatási egyeztetések lefolytatását rendelte el”. Az új stratégia hasonló feladatokra 2016. december 31-ig ad határidőt. Az ellenzék és a civilek ez alapján úgy látják, a kormány addig akarja húzni a ratifikálást. Néhányan azt is hozzátették, lehet, hogy a családon belüli erőszakot nemcsak Balogh József vak komondora miatt sorolja hátrébb a két kormánypárt, tucatnyi pletyka terjed az országban más politikusok levezetett indulatairól is.

Nem az Európai Unió fogja Orbánt leváltani

Publikálás dátuma
2015.06.12. 07:09
A felszólalók egyöntetű véleménye szerint az Orbán-kormány intézkedései eltávolították hazánkat az uniós értékektől FOTÓ: MOLNÁR
Mit tehet az Európai Unió, ha úgy látja, hogy egyik tagállama a közösség demokratikus alapelveivel ellentétes döntéseket hoz? Ezzel foglalkozott a Republikon Intézet csütörtöki konferenciája, aminek külön aktualitást adott az Európai Parlament szerdai döntése a magyarországi helyzettel kapcsolatban.

Demokratikus alapelvek megsértése - mi az EU szerepe? címmel rendezett konferenciát csütörtökön a Republikon Intéztet. A felszólalok egyöntetű véleménye szerint az Orbán-kormány intézkedései eltávolították hazánkat az uniós értékektől. Az ellenzéki politikusok kiemelték, hogy Magyarország problémáit csak a magyarok tudják megoldani. Kovács László, az MSZP volt elnöke elmondta, hogy Magyarországot a rendszerváltás után az elsőként vették fel a nyugati integrációs intézményekbe. Kovács szerint a Fidesz-kormányzás egyre kevésbé hasonlít egy többpártrendszerű politikai szisztémára. A volt külügyminiszter elmondta, hogy Brüsszelben is felfigyeltek a magyarországi változásokra, ezt több volt kollégája személyesen neki is megemlítette, de nem dramatizálták túl a helyzetet. A demokratikus országokban fel sem merülő problémákra nem dolgozott ki szankciókat Brüsszel, így több magyarországi eseményre egyszerűen reagálni sem tudtak. A volt uniós biztos kiemelte, hogy több konzervatív politikusnak is " tele van a hócipője" a hazánkban zajló folyamatokkal. Az Európai Parlament legújabb határozata arról is szól, hogy az Európai Bizottság határozottan vizsgálja meg a Magyarországon történteket - emelte ki Kovács.

Bozóki András politológus, volt kultuszminiszter szerint Magyarország búcsút vett a liberális demokráciától. Minél közelebb van egy ország Európa központjához, annál kisebb a visszaesés veszélye - ezt még 2008-ban írták elemzők. Ami a meglepetés, hogy ezt mégis sikerült megcsinálni, pont nekünk – vélekedett Bozóki. A miniszterelnök nagy trükkje az, hogy az uniós forrásokra támaszkodva az EU-val szembemenő rendszert tud kiépíteni. Gerald Frost, a Danube Institute igazgatója szerint az unióban is jelentős a demokratikus deficit. Az igazgató úgy látja, az uniós szintű reformok továbbra is a vágyak birodalmába tartoznak. A demokratikus elszámoltathatóság hiánya okozza a fő problémát - tette hozzá. A mostani magyar kormányzás veszélyt jelent az Európai Unióra - ezt már Szelényi Zsuzsanna, az Együtt országgyűlési képviselője mondta. Szelényi nem vár arra, hogy az unió oldja meg Magyarország problémáit, segíthet, de a többségnek is úgy kell éreznie, hogy a tagság hasznos. Szent-Iványi István, az SZDSZ volt politikusa is egyetértett az előtte szólóval, hangsúlyozva, hogy Orbán Viktort szerinte sem az Európai Unió fogja leváltani. Bokros Lajos, a Modern Magyarország elnöke osztotta a felszólalok véleményét, a politikus szerint Magyarország azért sem fontos az uniós színtéren, mert ennél jóval nagyobb gondok vannak a világban. Szerinte a Fidesz abból tanulna csak, ha éles politikai üzenetet küldenének neki, ami például lehetne az Európai Néppártból való kizárás is. Bokros szerint az Orbán-rendszernek egyetlen hatalmas szerencséje van, méghozzá a kedvező külgazdasági helyzet. Úgy látja a volt pénzügyminiszter, hogy azért pozitív a külkereskedelmi egyenlegünk, mert nincsen befektetés, a deficitet azért tartják 3 százalék alatt, mert ebben egyértelműen nem enged Brüsszel. Nincs államcsődveszély, ezért a külföldi befektetők könnyedén finanszírozzák az országot. Az, meg szerinte teljesen érthető, hogy a pénzügyi befektetőket teljesen hidegen hagyja, hogy amúgy a demokráciánk állapota siralmas.

Szerző

Európa baloldali nagyjai Budapesten

Magyarországnak Európában van a helye, alakítania kell a közös Európát, és a részesévé kell válnia. Erről tegnap Tóbiás József beszélt az Európai Szocialisták Pártja (PES) Budapesten rendezett tisztújító kongresszusa alkalmából. Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint meg kell mutatni, hogy mindazzal szemben, ami Európa konzervatív többségében látszik, van alternatíva. 

Szergej Sztanisev, a PES elnöke hangsúlyozta: Magyarország éveken át sikertörténet volt Európában, eredményesen átlépett a kommunizmusból a piacgazdaságba, és ebben az MSZP is fontos szerepet játszott. Ma viszont a PES aggódik az itteni politikai folyamatok miatt. Sztanisev arról beszélt, hogy a pártcsalád Európai jövőjéről is tanácskozik. A kongresszust azért rendezik Budapesten, hogy kifejezzék szolidaritásukat az MSZP-vel és kiálljanak a demokratikus értékek védelméért. Az elnök azt is elmondta, támogatják az Európai Bizottság menekültkvótára vonatkozó javaslatát.

Magyarországon illiberális demokrácia van, a szólásszabadság jelentősen sérült az elmúlt időszakban, és Magyarország a 4,5 millió koldus országa lett. Ezt már Gurmai Zita, a PES nőszervezetének újraválasztott elnöke mondta tegnap a kongresszusnak helyet adó Budapesti Kongresszusi Központban. Az elnök a jövőben is a nők egyenlő béréért, az erőszak megfékezéséért, az idős nők anyagi helyzetének javításáért akar dolgozni.

Az Európa Hajón tegnap délután, szintén a kongresszus előkészítéseként az európai fiatalok következő generációjának szóló politikai kiáltványt mutatott be Ujhelyi István szocialista EP-képviselő. A dokumentum, amelyet a magyar politikus a szociáldemokrata képviselőcsoport fiatal politikusait tömörítő csoport felkérésére készített, célként fogalmazza meg a 25 év alattiak teljes foglalkoztatottságát. Erre azért is szükség van, mert jelenleg több mint 5,5 millió a fiatal munkanélküliek száma az Unióban. Ujhelyiék azt szeretnék, ha a "gazdasági kényszeremigrációs hullám" csökkenne Európában. A kiáltvány bemutatásakor Gianni Pittella szociáldemokrata EP-frakcióvezető közölte, a szavak helyett végre tettekre van szükség.

A PES kongresszusa, amelyen mintegy 800 küldött vesz részt, ma késő délután kezdődik, amikor új elnököt választanak a szervezet élére. Előtte munkacsoportülést tartanak a társadalmi egyenlőtlenségről, és szó lesz a szélsőségek elleni küzdelemről, a fiatalok megszólításáról, a szociáldemokrácia kihívásairól. Holnap Tóbiás József beszéde nyitja a programot, amelyen egyebek mellett a demokráciáról, a munkahelyteremtésről és a 2019-es EP-választási stratégia kialakításáról vitáznak a résztvevők. A kongresszusra várják Martin Schulz-ot, az Európai Parlament szocialista elnökét, Sigmar Gabriel német alkancellárt, Matteo Renzi olasz és Stefan Löfven svéd miniszterelnököt, valamint Federica Mogherinit, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét.

A Fidesz szerint az az európai baloldal találkozik Budapesten, amely "zsíros megbízást" adott a Gyurcsány Ferenc kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak, az Altusnak.

Szerző