Nem az Európai Unió fogja Orbánt leváltani

Mit tehet az Európai Unió, ha úgy látja, hogy egyik tagállama a közösség demokratikus alapelveivel ellentétes döntéseket hoz? Ezzel foglalkozott a Republikon Intézet csütörtöki konferenciája, aminek külön aktualitást adott az Európai Parlament szerdai döntése a magyarországi helyzettel kapcsolatban.

Demokratikus alapelvek megsértése - mi az EU szerepe? címmel rendezett konferenciát csütörtökön a Republikon Intéztet. A felszólalok egyöntetű véleménye szerint az Orbán-kormány intézkedései eltávolították hazánkat az uniós értékektől. Az ellenzéki politikusok kiemelték, hogy Magyarország problémáit csak a magyarok tudják megoldani. Kovács László, az MSZP volt elnöke elmondta, hogy Magyarországot a rendszerváltás után az elsőként vették fel a nyugati integrációs intézményekbe. Kovács szerint a Fidesz-kormányzás egyre kevésbé hasonlít egy többpártrendszerű politikai szisztémára. A volt külügyminiszter elmondta, hogy Brüsszelben is felfigyeltek a magyarországi változásokra, ezt több volt kollégája személyesen neki is megemlítette, de nem dramatizálták túl a helyzetet. A demokratikus országokban fel sem merülő problémákra nem dolgozott ki szankciókat Brüsszel, így több magyarországi eseményre egyszerűen reagálni sem tudtak. A volt uniós biztos kiemelte, hogy több konzervatív politikusnak is " tele van a hócipője" a hazánkban zajló folyamatokkal. Az Európai Parlament legújabb határozata arról is szól, hogy az Európai Bizottság határozottan vizsgálja meg a Magyarországon történteket - emelte ki Kovács.

Bozóki András politológus, volt kultuszminiszter szerint Magyarország búcsút vett a liberális demokráciától. Minél közelebb van egy ország Európa központjához, annál kisebb a visszaesés veszélye - ezt még 2008-ban írták elemzők. Ami a meglepetés, hogy ezt mégis sikerült megcsinálni, pont nekünk – vélekedett Bozóki. A miniszterelnök nagy trükkje az, hogy az uniós forrásokra támaszkodva az EU-val szembemenő rendszert tud kiépíteni. Gerald Frost, a Danube Institute igazgatója szerint az unióban is jelentős a demokratikus deficit. Az igazgató úgy látja, az uniós szintű reformok továbbra is a vágyak birodalmába tartoznak. A demokratikus elszámoltathatóság hiánya okozza a fő problémát - tette hozzá. A mostani magyar kormányzás veszélyt jelent az Európai Unióra - ezt már Szelényi Zsuzsanna, az Együtt országgyűlési képviselője mondta. Szelényi nem vár arra, hogy az unió oldja meg Magyarország problémáit, segíthet, de a többségnek is úgy kell éreznie, hogy a tagság hasznos. Szent-Iványi István, az SZDSZ volt politikusa is egyetértett az előtte szólóval, hangsúlyozva, hogy Orbán Viktort szerinte sem az Európai Unió fogja leváltani. Bokros Lajos, a Modern Magyarország elnöke osztotta a felszólalok véleményét, a politikus szerint Magyarország azért sem fontos az uniós színtéren, mert ennél jóval nagyobb gondok vannak a világban. Szerinte a Fidesz abból tanulna csak, ha éles politikai üzenetet küldenének neki, ami például lehetne az Európai Néppártból való kizárás is. Bokros szerint az Orbán-rendszernek egyetlen hatalmas szerencséje van, méghozzá a kedvező külgazdasági helyzet. Úgy látja a volt pénzügyminiszter, hogy azért pozitív a külkereskedelmi egyenlegünk, mert nincsen befektetés, a deficitet azért tartják 3 százalék alatt, mert ebben egyértelműen nem enged Brüsszel. Nincs államcsődveszély, ezért a külföldi befektetők könnyedén finanszírozzák az országot. Az, meg szerinte teljesen érthető, hogy a pénzügyi befektetőket teljesen hidegen hagyja, hogy amúgy a demokráciánk állapota siralmas.