Június 15-én hivatalosan is véget ér az idei tanév, megkezdődik a két és fél hónapos nyári szünidő. Ilyenkor megszokott módon diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, akiknek munkavállalását számos diákmunka-lehetőség, valamint gyakornoki programok segítik. A fiatalok bármelyik lehetőséget is választják, jól járnak. Legalábbis ez derül ki a Mind-Diák Szövetkezet júniusi kutatásából, amelyet több mint nyolcezer tanuló megkérdezésével készítettek.
Eszerint a diákok saját szempontrendszer alapján válogatnak a kínálkozó lehetőségekből. Fontos számukra a szakmai kihívás, a rugalmas munkaidő,és természetesen a jó fizetés is. Utóbbi egyébként komoly motivációt jelent, a diákmunkák legnagyobb hasznát ebben látják.
Nem véletlenül: egy diákmunkás azonos bruttó bér mellett még jobban is kereshet, mint főállású kollégája. Ennek az a magyarázata, hogy egy fiatal munkavállaló bérét csupán 16 százalékos szja-levonás terheli, amivel nem csak ők, de a munkaadók is jól járnak, mivel alkalmazott diákjaik után akár 30-40 százalékkal is kevesebb járulékot kell fizetniük.
A felmérés további fontos dolgokra is rávilágít: a megkérdezett hallgatók többsége elsősorban szakmai-kihívást jelentő munkákat választ, mivel számukra a magas bér mellett a megszerezhető szaktudás is kiemelkedően fontos. Előrelátók, az így szerzett munkatapasztalatot ugyanis referenciaként használhatják fel karrierjük kezdetén, amit mi sem bizonyít jobban, hogy csaknem minden hatodik fiatal ott kap álláslehetőséget később, ahol korábban már dolgozott diákként.
De hogyan érheti ezt el egy nyári szünidejét töltő tanuló? Először is fontos, hogy tagja legyen bármilyen iskolaszövetkezetnek, ahol belépése után számos munka közül válogathat. Ma Magyarországon diákmunkát már 16 éves kortól lehet vállalni, igaz nyáron ez a határ 15 éves korra csökken. A korhatár elérése azonban csak az első lépés, ráadásul szülői engedéllyel ez ki is küszöbölhető.
A munkavállaláshoz, valamint azt megelőzően a szövetkezetbe való belépéshez viszont szükség van a diák személyes irataira is: személyi igazolványára, TAJ-kártyájára, adóigazolványára, egy iskolalátogatási igazolásra, vagy érvényes diákigazolványra. Ezután nincs más hátra, mint az úgynevezett vagyoni hozzájárulás befizetése, ami egy 1000-3000 forint közötti összeget jelent. Ezt persze a szövetkezetből való kilépéskor a tanuló visszakapja.
A szövetkezetek leinformált, ellenőrzött munkalehetőségeket kínálnak a diákok számára, és minden munka megkezdése előtt szerződést kötnek a munkát vállaló diákkal - informálta lapunkat Másody Szabolcs, a MŰISZ Holding Kft. munkatársa a szövetkezetek fontosságáról. Hozzátette, mivel a diák az iskolaszövetkezettel áll szerződéses viszonyban, ezért ha a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően elvégzi feladatát, munkabére biztosan kifizetésre kerül.
A diákok az iskolaszövetkezetekkel csak a munkakörülményekre, valamint a kifizetésre szerződnek, amelyre a szervezet minden esetben garanciát vállal. Az iskolaszövetkezet a diák fizetéséből nem kap százalékot, azt a diákokat foglalkoztató cég állja közvetítési díj formájában. Ezt védi az a nemrégen kidolgozott törvényjavaslat is, amit a diákmunka bérezésével kapcsolatban alkottak meg.
Eszerint az iskolaszövetkezeteket szolgáltatási díj illetné meg, a diákok pedig ennek az összegnek a 85 százalékát kapnák meg bérként, illetve egyéb juttatásként. A fennmaradó 15 százalék a szövetkezeteknél maradna. Az előterjesztők - Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselők - szerint minderre csupán a diákok fizetésének védelme érdekében lenne szükség.
A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, a nettó bevételek minimum 15 százalékára szükségük van a szövetkezeteknek saját maguk fenntartásához. Hiába viszont a kormányzati kommunikáció, a törvényjavaslatban szó sincs arról, hogy a diákok új minimálbért kapnának, vagy emelkedne fizetésük.
De mégis kikkel szerződhet a diák, ki adhat neki munkát? A diákok általában nagy cégek, multinacionális vállalatok megrendelésére végezne könnyű fizikai munkákat, de az idegenvezetéstől az adatrögzítésen keresztül a tolmácsolásig szinte minden szakmai tevékenységet el tudnak látni - olvasható a DiákÉSZ honlapján.
Ezt nyáron meg is teszik: a diákok általában szakmai tudásuknak megfelelően keresik a munkalehetőségeket, a legtöbben irodában szeretnének dolgozni, ahol a tanult nyelvet gyakorolhatják, ismereteiket szakmába vágóan bővíthetik – mondta Másody Szabolcs. Jelentős a szakmai munkák iránti igény is, a programozások, szoftverfejlesztések, tesztelések rendkívül kedveltek. Nyáron egyébként szezonja van a fesztiváli munkáknak, valamint a hostess feladatoknak is.
S mindezt mennyiért? Ahogyan azt a munka törvénykönyve előírja, a legalacsonyabb adható bér bruttó 604 forint óránként, ami a minimálbér óránkénti összegének felel meg, de ezt többnyire igyekeznek meghaladni, így az órabérek általában 610 forintnál kezdődnek.
A vasárnapi zárva tartás azonban erősen befolyásolta az iskolaszövetkezet működését, a cégek jelentős része ugyanis nem hajlandó megfizetni a hétvégi munkavégzés pótlékait, ezért inkább nem rendelnek hétvégéi munkavégzésre diákokat - nyilatkozta. Ennek hatására pedig csak minimális vasárnapi munkalehetőséget tudnak kínálni a diákok számára.
A diákmunka tehát többféle csapdát is tartogathat. De ez nem csak a vasárnapi boltbezárással merül ki, előfordulhatnak komolyabb visszaélések is a munkavégzés során. Ezekről a diákok nem szívesen beszélnek, mert nem igazán „menő dolog”, ha valakiről kiderül, hogy rászedték - fűzte hozzá a kérdéshez Másody Szabolcs. A kérdésben kerestük a Munkaügyi Felügyeletet is, azonban ők lapzártánkig nem válaszoltak.