Hozzátette, hogy Észak-Korea lázasan készül a japán gyarmati uralom lezárásának 70. évfordulóján, október 10-én tervezett ünnepségekre, s ezzel kapcsolatban rengeteg teendője lesz a ki vezérnek.
Pekingben úgy vélik, hogy ez csak magyarázkodás. Kína és Észak-Korea viszonya erőteljesen megromlott az utóbbi években, Kim Dzsong Un országlása idején. Cui Jing-csiu, a Pekingi Egyetem professzora szintén a német hírügynökségnek úgy foglalt állást, hogy a kis Kim aligha akarna Pekingbe utazni, mert ha ezt megtenné, s kínai vezetőkkel találkozna, nem kerülhetné el az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatos kellemetlen kérdéseket, például azt, miért nem tér vissza hazája a tárgyalóasztalhoz.
Ami különösen érdekes, hogy a fent említett észak-koreai illetékes is elismerte: hazája és Peking viszonya „nem túl jó”. Ezt tehát már Észak-Koreában sem tagadják. Phenjan azt nehezményezi, hogy Kína támogatta a legutóbbi, Észak-Korea ellen bevezetett szankciókat az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Kínát viszont az dühíti, hogy szomszédja atomfegyver kifejlesztésén mesterkedik, s nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. Csu Hsziao-cseng, a pekingi népi egyetem professzora megismételte azt a nemzetközi szakérők által sokszor emlegetett érvet, „az észak-koreai vezető annyira fiatal és tapasztalatlan, hogy politikája teljesen kiszámíthatatlan”.
A kínai vezetés arra törekszik, hogy minél több nemzetközi vezetőt nyerjen meg a szeptemberi ünnepségen való részvételre. Eddig azonban csak Vlagyimir Putyin orosz elnök jelezte, hogy elutazik Pekingbe. Kim Dzsong Un egyébként a moszkvai, május 9-i Győzelem napi megemlékezésre sem utazott el.