Oroszországból támadták a Bundestag informatikai rendszerét?

Egy külföldi titkosszolgálat megbízásából támadhattak hackerek a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag több mint 20 ezer számítógépet kiszolgáló informatikai rendszerére a német alkotmányvédelmi hivatal (BfV) szerint.

Német lapok pénteki beszámolói szerint Hans-Georg Maassen, a BfV elnöke hivatalosan csupán annyit mondott az ügyről, hogy a hivatal megítélése szerint egy külföldi titkosszolgálat lehet az ügy hátterében, nem hivatalosan viszont azt mondják nemzetbiztonsági körökben, hogy a támadást Oroszországból hajthatták végre.

A BfV egy hónapja, május 12-én riasztotta a Bundestagot, hogy támadás alatt áll az informatikai rendszer. Az ügyet a szövetségi informatikai biztonsági hivatal (BSI) vezetésével kezdték vizsgálni. Norbert Lammert, a Bundestag elnöke csütörtökön arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az utóbbi két héten már nem tulajdonítottak el adatokat a rendszerből, ami azonban nem jelenti azt, hogy teljes mértékben sikerült elhárítani a támadást. A Bundestag elnöke súlyosnak nevezte az informatikai támadást és jelezte, előfordulhat, hogy a hálózat egyes elemeit újra kell építeni. A parlamenti ellenzéki pártok - a Baloldal és a Zöldek - bírálták a Bundestag vezetését, amiért a képviselőket hetekig nem tájékoztatták részletesen az ügyről.

A Die Welt című lap azt írta, hogy a BSI vizsgálatának eddigi megállapításai szerint a támadók egy e-mail-ben elhelyezett link révén hatoltak be a Bundestag hálózatába. A link egy olyan oldalra vezetett, amely egy valószínűleg orosz hackerek által fejlesztett, úgynevezett trójai kémprogramot telepített legalább két felhasználó gépére.

A Süddeutsche Zeitung című lap csütörtökön azt írta, hogy a támadók több hónapig tevékenykedtek észrevétlenül a Bundestag informatikai rendszerében, hozzáférést szereztek a hálózat elemeinek adatait tartalmazó címtárhoz (Directory Service) is, és rendszergazdai jogosultságra tettek szerint, vagyis átvették az irányítást a frakciók, a Bundestag összes tagja és a képviselők valamennyi munkatársának gépe felett.

Szerző

Mégsem hallhatták le Merkel mobilját?

Publikálás dátuma
2015.06.12. 18:25
Fotó: Sean Gallup/Getty Images
Németországban megszüntették a kancellár, Angela Merkel mobiltelefonja amerikai titkosszolgálati megfigyelésének gyanúja miatt indított nyomozást, mert nem sikerült bizonyítékokat feltárni.

A szövetségi legfőbb ügyészség pénteki közleménye szerint az egy éve indult nyomozás során megállapították, hogy a megfigyelés vádját "nem lehet a büntető eljárásjog eszközeivel bíróság előtt bizonyítani".

A nyomozás egy 2013 októberében a sajtóban megjelent dokumentum alapján indult, amely arra utal, hogy az Amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) "vagy egy másik amerikai hírszerző szolgálat" elrendelte Merkel mobiljának lehallgatását. A dokumentumról azonban kiderült, hogy csak egy másik dokumentum leirata, az eredetit pedig "nem sikerült beszerezni" - utal a közlemény arra, hogy az amerikai hatóságok mereven elzárkóznak az együttműködésétől a NSA körüli leleplezések német vonatkozásainak feltárásában.

A nyomozás alapját képező dokumentum tartalma sem bizonyítja egyértelműen, hogy lehallgatták vagy más módon megfigyelték a kancellár mobilját, és az NSA titkos adatgyűjtő programjait leleplező Edward Snowden által a sajtón keresztül nyilvánosságra hozott más iratok sem szolgálnak bizonyítékkal - közölte a legfőbb ügyészség.

A súlyos állam elleni bűncselekményekben eljáró vádhatóság a szövetségi hírszerző szolgálattal (BND), a szövetségi rendőrséggel és a szövetségi alkotmányvédelmi hivatallal (BfV), valamint a szövetségi informatikai biztonsági hivatallal (BSI) együttműködve megvizsgálta, hogy milyen módon lehetséges a mobil eszközökkel végzett kommunikáció titkosszolgálati megfigyelése, majd megvizsgálta, hogy miként lehet végrehajtani ezeket a "támadási forgatókönyveket" a kancellár mobiltelefonja ellen. Ennek során egyik lehetőséget sem sikerült kizárni vagy megerősíteni, így nemcsak az NSA tevékenységéről szóló dokumentumok felől közelítve, hanem az ügy technikai, technológiai oldalát elemezve sem lehetett bizonyító erejű adatokat feltárni - fejtette ki az ügyészség.

Sajtóbeszámolók szerint az NSA-tól 2013-ban kiszivárogtatott dokumentumokból kitűnik, hogy az NSA kiterjedt adatgyűjtő tevékenységet folytatott Németországban, és legkésőbb 2002-től megfigyelte az akkori német kancellár, Gerhard Schröder, majd 2005-től Angela Merkel kancellár mobiltelefonját. Egyedül Merkelről több mint 300 jelentés készülhetett.

Szerző

Magára hagyott gyerek halála - Munkát kerestek a szülők

A társadalombiztosítási rendszer lazaságát bírálta Kínában Li Ko-csiang kormányfő azt követően, hogy meghalt négy gyermek, akit szüleik hosszú időre magára hagytak, amíg ők otthonuktól távol munkát kerestek. Az 5-13 év közötti gyerekek, egy fiú és három lány, növényvédő szert ittak; egyes feltételezések szerint a rovarölővel öngyilkosok akartak lenni, de ezt egyelőre nem lehet biztosan tudni.

Pénteken kiadott közleménye szerint a miniszterelnök utasította a kormány illetékes szerveit, hogy fokozzák az ellenőrzést, figyeljenek arra, hogy a társadalombiztosítás "ne csak formálisan működjön". A kormány honlapján szereplő beszámoló szerint Li vizsgálatot rendelt el, és kijelentette: "ilyen tragédia nem fordulhat elő még egyszer".

A tragikus eset egyébként még kedden történt, de a hatóságok csak három nappal később tudták megtalálni a szülőket. A helyi média szerint az anya több mint egy éve hagyta ott a családot, míg az apa idén márciusban ment el munkát keresni; a nagyszülők már nem élnek. Kínában a vidéken élők sok esetben csak otthonuktól távol találnak jól fizető munkát, ugyanakkor a gyermekek elköltöztetése társadalombiztosítási nehézségekbe ütközik.

A mostani tragédiában érintett család az ország egyik legszegényebb régiójában élt, a délnyugati Kujcsou tartomány Cecsu nevű falujában. A gyerekek háromszintes otthonukban 5 mázsa kukoricával és 25 kilogramm fagyasztott hússal maradtak magukra. Az apa mindazonáltal rendszeresen utalt nekik pénzt egy bankkártyára, amelyet a legidősebb gyerek, a fiú kezelt. A család segélyt is kapott, a kártyán még ma is 3500 jüan (157 ezer forint) van. Az eddigi vizsgálatokból az is kiderült azonban, hogy a gyerekek kitaszítottságban éltek, a helyi közösség nem foglalkozott velük, gyakran hiányoztak az iskolából.

A megrázó eset, amelyhez hasonlók történtek már a múltban is, megrendítette a közvéleményt, s az online fórumokon arról indult párbeszéd, hogyan lehetne jobban vigyázni arra a körülbelül 60 millió gyerekre, akik valahol vidéken élnek többségükben a nagyszüleikkel, mert a szüleik csak távol találnak munkát. Az országos nőszövetség legutóbbi adatai szerint ráadásul ezen gyermekek csaknem 3,4 százaléka egyedül él.

A nagy visszhangot kiváltott ügy a sajtóban és a közösségi médiában ismét ráirányította a figyelmet a vándormunkások által hátrahagyott csemetékre. A kujcsoui települést felügyelő kormányzat most megkezdte a magukra hagyott kiskorúak összeírását, és figyelmeztette a helyi illetékeseket, az oktatási intézményeket és a faluvezetőket, hogy lehetőleg tartsák rajtuk a szemüket. A legfrissebb jelentések szerint a cecsui tragédia miatt már több tisztségviselőt meg is büntettek: az érintett járás párttitkárát és közigazgatási vezetőjét leváltották, a kerületi kormányzat első emberét, az oktatási hivatal vezetőjét és munkatársát pedig felfüggesztették állásából.

Szerző