A korrupció melegágya: állami cégek a törvények felett

Nem jeleskednek a legfontosabb állami vállalatok sem a törvények betartásában, sem az átláthatóságban, miközben az adófizetők pénzén működnek, azzal gazdálkodnak. Legalábbis ez derült ki a Transparency International (TI) legújabb, tegnap nyilvánosságra került vizsgálatából. Az állami vállalatok kifogásolható magatartása melegágya lehet a korrupciónak.

Nem tartja be a törvényeket sok, kiemelten fontos állami vállalat - állapította meg a Transparency International (TI) a köztulajdonú cégek átláthatóságát, a jogszabályok tiszteletben tartását elemző tanulmányában. Első ízben 2013-ban végeztek ilyen kutatást, és most ugyanazt a 66, nemzetgazdasági szempontból kiemelt vállalatot vizsgálták, mint amelyeket két éve. Az állami cégek átláthatósága különösen fontos, mert ez megmutatja azt is, hogy miként kezelik a közpénzt - mondta a tájékoztatón Martin József Péter a TI ügyvezető igazgatója.

A korrupcióellenes társaság némi javulást tapasztalt ugyan a korábbi felmérés óta, de ezt korántsem tartja elegendőnek. Az állami vállalatok törvénytisztelet-indexének átlaga 2013-ban 46 pont volt, míg ez 2015-re 61 pontra emelkedett. "Alapkövetelmény lenne a száz pont elérése” – hívta fel a figyelmet Papp Krisztina, a TI kutatásvezetője. Márpedig a 66-os listán mindössze kettő(!) olyan állami cég van, amely maradéktalanul betartja az ország törvényeit. Ezzel szemben öt állalmi vállalat még a 20 pontot sem érte el törvénytiszteletből. A cégek többsége két évvel ezelőtt 25-50 pont között teljesítettek, jelenleg 75-100 pontos tartományba tornázta fel magát a legtöbb cég. ám majd' két tucatnak még az 50 pont is leküzdhetetlen akadálynak bizonyult.

A TI azt is figyelte, hogy a kötelező tájékoztatáson kívül mit tesznek még ki a cégek a honlapjukra. Valamelyest javult ugyan a közbizalmat is javító átláthatóság, de gyakran még azok a nyilvános adatok sem szerepelnek a honlapon, amire törvény kötelezi a vállalatokat, mint például azok a közbeszerzési szerződések, melyeket a cégek alig 47 százaléka tett közzé az interneten. A vezetők prémiumát csak 67 százalékuk közölte. Ismerve az állami vállalatok törvénytiszteleti indexét, ezen persze nincs mit csodálkozni.

Korrupció ellenes irányelvek 10 cégnél vannak, de zéró tolerancia már csak kettőnél - említette Papp Krisztina. Az is elgondolkodtató, hogy etikai kódex bevezetését is csupán 11 állami vállalatnál tartották fontosnak. Az külön elemzést érdemelne, hogy a törvénytiszteletet és az átláthatóságot jellemző indexek alapján miért néhány állami erdészet, ménesbirtok és porcelángyár áll a rangsor végén.

Az állami szintű korrupció mérsékléséhez módosítani kellene az információszabadságról és az információs önrendelkezési jogról szóló törvényt, illetve hatékonyabban kellene feltárni és bezárni a visszaéléseket lehetővé tevő "kiskapukat" - válaszolta a Népszava érdeklődésére Papp Krisztina. ebbe a sorba illeszkedne a szerződések, az alapítványoknak juttatott pénzek nyilvánossá tétele is. A TI például Paks II. ügyében nyílt levéllel fordult az érintettekhez a megállapodások nyilvánosságra hozatala érdekében. Ehhez alulról jövő nyomásra is szükség lenne, azért hogy az adófizető állampolgárok, a média is lássa, hová mennek közpénzek.

Pápa Levente, az Együtt alelnöke, gazdaságpolitikus is egyetértett azzal, hogy a jelenlegi kormányzati ciklusban a nyilvánosság és a sajtó lehet a leghatékonyabb fegyver a korrupció megfékezése érdekében. A kormányzatra a legnagyobb nyomást úgy lehet kifejteni, ha a társadalomhoz minél több információ jut el. Ezt példázza az Illatos úti veszélyes hulladék telep felszámolásának megindulása, a brókerbotrány felelősei, vagy az Országos Cigány Önkormányzat kétes pénzügyeiben kezdeményezett nyomozás is. Pápa kedvezőnek tartja, hogy az elmúlt időszakban civilszervezetek és ellenzéki pártok sorra nyerték közérdekű adatszolgáltatásért indított pereket.