Mint ismeretes az új paksi blokkok építésének finanszírozásából a magyar kormány 20 százalékos magyar önrészt (2,5 milliárd euró) vállalt. Felvetődött a gyanú, hogy ez közvetlen állami támogatásnak is minősíthető, ami ellentétes az uniós versenyjogi szabályokkal. A végső szót az EB mondja ki.
A paksi kapacitásfenntartó beruházás ellenzői azzal is érvelnek, hogy a két új, egyenként 1200 megawattos blokk drága energiát fog termelni, messze a piaci árak felett, ezzel Magyarország súlyosan eladósodik és jobban fog függeni Oroszországtól. Eközben az Orbán Viktor vezette magyar kormány azzal érvel, hogy a paksi projektre szükség van a növekvő energiakereslet kielégítése érdekében és sokkal inkább növelni fogja az ország energiafüggetlenségét. A kormány úgy is igyekszik védeni döntését, hogy a beruházással kapcsolatos legfontosabb szerződéseket és dokumentumokat 30 évre titkosította - írja a Portfolio a BBC nyomán.
A csatorna megszólaltatta Koritár Zsuzsannát, az Energiaklub szakértőjét, aki szerint Magyarország energiaigénye 2030-ban kielégíthető lenne a Paks-ll. reaktorai nélkül is. Aszódi Attila, a beruházásért felelős kormánybiztos mindezt nonszensznek nevezte, a beruházási döntés ésszerű és időszerű - vélekedett. Várakozása szerint az ország energiaigénye évenként 1 százalékkal növekedhet és számításai szerint a Paks által előállított áram ára 10-15 százalékkal olcsóbb lehet a napenergiánál.
Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Menedzsment Kutatóközpont igazgatója viszont úgy látja, hogy az elektromos áram árának meg kellene triplázódnia az európai piacokon, hogy az új reaktorok gazdaságilag megvalósíthatók legyenek.