Pozsgay áruló?

Kedves olvasótársam, Sárdi Mária a Népszavában június 8-án megjelent levelében Pozsgay Imrét és a hozzá hasonlóan „pálfordulókat” árulónak nevezi. Áruló azonban csak az lehet, aki egy eszmének - függetlenül attól, hogy az tisztességes vagy galád - a híve volt. Árulóvá az válhat aki az eszmében csalódott, abból a mag tapasztalatai alapján kiábrándult. Átáll és azért tagadja meg korábbi vonzalmát és magatartását. Pozsgay ugyanúgy, mint például egykori és mai elvtársa, Hoffmann Rózsa, aki részese kívánt lenni és maradni az éppen regnáló hatalomnak. Nem a hatalom ideológiája vonzza, hanem az, hogy szava legyen, hogy dönthessen emberek és sorsok felett. Az ilyen emberek nem igazi árulók, hanem opportunisták. Ha ironizálni akarnék, akkor azt mondanám, hogy mit kellett szenvednie akár Pozsgaynak, akár Hoffmann Rózsának a Kádár-korszak egy-egy ünnepén, a pártrendezvényeken vagy az iskolai ünnepségeken. Akkor már inkább veszem tudomásul Biszku konokságát, mint a fent említett elvtársak hajlékonyságát.