A szövetséges hadseregek egy ideig pihentek Középgalíciában. Ez azonban nem volt semmittevő pihenés, hanem nagy dolgok előkészítése, amelynek nagyszabású gyümölcseit most aratják. A Sieniavától Cerniaváig terjedő hetven kilométer szélességű arcvonal áttörése olyan győzelem, amely, méltó a nagyszabású gorlicei áttöréshez. Az újabb áttörés sikere egyúttal azonban biztosíték arra, hogy a szövetséges seregek tovább haladhatnak a megkezdett irányban, céljuk felé, amely, most már nem lehet kétséges, mihamarabb Lembergbe vezet.
A szövetséges seregeknek Középgalíciában nyugatról keleti irányba való nyomása annál inkább érezteti hatását az oroszokra, mert közben a délen harcoló seregek is jelentős sikerek mellett haladnak előre. Az eddig szétszórtan folytatott hadműveletek pedig most már az egész vonalon egybeolvadtak és Sieniavától a bukovinai határig heves harcok folynak.
Az oroszok egy héttel ezelőtt Mikolajov irányából nagy erőkkel indultak dél felé és Linsingen hadseregét arra késztették, hogy egyelőre föladja Zuravnot és a Dnyeszter jobbpartjára vonuljon vissza. Zuravnot azóta visszafoglalták a szövetségesek és Linsingen hadserege jelentős területen előrenyomult északnyugat felé, miközben délen sikeresen tartotta magát az oroszok ellentámadásával szemben. Most már a felső Dnyesztertől délre Mikolajev közelébe jutott, támadásával szemben pedig az oroszok elkeseredetten védik a mikolajevi, a zidacovi és halicsi hídfőket, bizonyára nem sokáig.
Pflanzer-Baltin hadserege Nizniáig és Csernelieáig jutott, Zalescykit pedig erősen tartja minden orosz támadással szemben. Hadseregének egyes csapatrészei közben mélyen behatoltak Besszarábia területére és tovább űzik-hajtják az ellenséget.
Az oroszok főként politikai célokat követtek, politikai jelentőségű sikereket igyekeztek elérni, amikor Bukovinát elárasztották. Most kétszeresen kudarcot vallanak tehát, amikor teljesen kiszorították őket Bukovinából és a szövetségesek besszarábiai területen nyomulnak előre.
Népszava 1915. június 16.
