Lassul az építőipar, de nem mindenkinek

Áprilisban 10,8 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz képest a márciusi 12,7 százalékos, öthavi rekordot döntő emelkedés után. A kilátások ennek ellenére nem túl jók, a megkötött új szerződések volumene 10,6 százalékkal kisebb volt. Az épületek építésére kötött szerződések volumene 14,0, az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződéseké 8,2 százalékkal csökkent.

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője kommentárjában kiemelte, a legfrissebb adatok arra utalnak, hogy lassulóban van az építőipari növekedés. Fontos kérdés az ágazat jövőbeni termelése szempontjából, hogy mikor pörögnek fel a lakásépítések – fogalmazott a szakember, aki a jelenlegi kilátások alapján arra számít, hogy az idén az építőipar 6 százalék körüli növekedést érhet el.

Az építőipar csökkenő tendenciáján belül azonban vannak szerencsések, akik, igaz saját cégük háza táján, növekedést képesek produkálni. A Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Duna Aszfalt Kft. alkotta konzorcium nyerte meg a 80-as számú vasútvonal Nagyút és Mezőkeresztes-Mezőnyárád közötti, mintegy 36 kilométeres szakaszának felújítására kiírt közbeszerzést nettó 13,98 milliárd forintos ajánlattal – írja a Napi.hu. A Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV) eljárásán három ajánlattevő közül a legalacsonyabb ár (13,98 milliárd forint) alapján választották ki nyertesnek a két céget - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben közzétett hirdetményből. A Duna Aszfalt két tulajdonosa Szijj László és Varga Károly fele-fele arányban részesül az állami közbeszerzéseken taroló cég tavalyi eredménye után járó 5,6 milliárdos osztalékából – írja a vs.hu. Az eddig elsősorban útépítésekben jeleskedő tiszakécskei vállalkozás 2012 óta szárnyal a közbeszerzési pályázatokon. Tulajdonosa, Szíjj László nem ritkán a felcsúti polgármester cégével, a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen is kap megbízásokat a közszférából. A Duna Aszfalt például versenytársak nélkül nyerte el a felcsúti arborétum felújítási munkálatainak egy részét is.

Szerző

Trafikok: marad a fólia?

A tragikus kaposvári trafikrablás után - melyben egy 21 éves eladólánynak kellett meghalnia - több trafikos fellázadt a kormány fóliamániája ellen. A kormány szerint a dohányboltok elsötétítése nem kötelező, ám a boltosok ettől még nincsenek biztonságban: ha nem takarják el a cigit, törvényt sértenek, ha nem látni be a boltba, a bűnözőket vonzzák. A trafikokat háromszor gyakrabban rabolják ki, mint más boltokat.

Bár a kormány a kaposvári tragédia után a szabályozás felülvizsgálatát ígérte, eddig nem történt érdemi előrelépés. Igaz, Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője törvénymódosító javaslatot nyújtott be, de azt az országgyűlés gazdasági bizottsága elutasította. Az ellenzéki politikus azt szerette volna elérni, hogy szűnjön meg a dohányboltok hermetikus lezárása, ne tegyék kötelezővé a trafikosok számára üzleteik teljes elsötétítését.

"A témával foglalkozó szakértők már a törvény elfogadása előtt megmondták, hogy ez egy elhibázott lépés, és ez azóta be is igazolódott" - mondta lapunknak Szabó. A rendőrség adatai szerint a kaposvári gyilkosságon kívül még egy esetben történt "személyi sérülés", 2013. szeptemberében egy budapesti trafikban sérült meg életveszélyesen egy dolgozó.

Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika adataiból pedig az derült ki, hogy háromszor nagyobb eséllyel válik rablás áldozatává a trafikos, mintha bármilyen más kiskereskedelmi üzletben dolgozna - írta a Népszabadság. Az adatok szerint idén májusig az országban működő 6300 trafikra 26 rablás jutott, míg a hasonló kisebb boltok közül - mintegy 50 ezer ilyen van - 46 üzletet ért rablótámadás.

A kormány álláspontja szerint törvénymódosításra akkor kerülhetne sor, ha a kaposvári eset vizsgálata után beigazolódik, hogy összefüggés volt a gyilkosság és az elsötétített trafikablak között. Szabó Szabolcs szerint a kormány itt egy nem létező vizsgálatra hivatkozik, hiszen a kaposvári ügyben folyó nyomozás nem a dohányboltok elsötétítéséről szól. "Ezt az ügyet próbálja lepattintani magáról a kormány. Nem értjük, miért ragaszkodnak még mindig az elsötétítéshez, de nagyon úgy tűnik, hiúsági kérdést csinálnak az ügyből - amibe emberek halnak bele".

"A törvény nem írja elő a fóliázási kötelezettséget. Azt írja elő, hogy kintről ne lehessen látni a dohánytermékeket" - erről már Vámos György beszélt a Népszavának. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára ugyanakkor leszögezte: a fóliázással kapcsolatban megfogalmazódott egyfajta elvárás, ami miatt szinte mindenki ezt a módszert választotta.

Vámos szerint meg kellene vizsgálni, szükség van-e egyáltalán arra, hogy a trafikokba kívülről ne lehessen belátni, illetve hogy fóliázás vagy más takarás nélkül meg lehet-e oldani, hogy ne lehessen látni a dohánytermékeket. "Hivatalos vizsgálatok alapján lehetne erről konkrét véleményt mondani, ám az ilyen vizsgálatok még hiányoznak" - mondta a szakember, hozzátéve: a teljes takarás egyértelműen rossz.

Szerző

Trafikok: marad a fólia?

A tragikus kaposvári trafikrablás után - melyben egy 21 éves eladólánynak kellett meghalnia - több trafikos fellázadt a kormány fóliamániája ellen. A kormány szerint a dohányboltok elsötétítése nem kötelező, ám a boltosok ettől még nincsenek biztonságban: ha nem takarják el a cigit, törvényt sértenek, ha nem látni be a boltba, a bűnözőket vonzzák. A trafikokat háromszor gyakrabban rabolják ki, mint más boltokat.

Bár a kormány a kaposvári tragédia után a szabályozás felülvizsgálatát ígérte, eddig nem történt érdemi előrelépés. Igaz, Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője törvénymódosító javaslatot nyújtott be, de azt az országgyűlés gazdasági bizottsága elutasította. Az ellenzéki politikus azt szerette volna elérni, hogy szűnjön meg a dohányboltok hermetikus lezárása, ne tegyék kötelezővé a trafikosok számára üzleteik teljes elsötétítését.

"A témával foglalkozó szakértők már a törvény elfogadása előtt megmondták, hogy ez egy elhibázott lépés, és ez azóta be is igazolódott" - mondta lapunknak Szabó. A rendőrség adatai szerint a kaposvári gyilkosságon kívül még egy esetben történt "személyi sérülés", 2013. szeptemberében egy budapesti trafikban sérült meg életveszélyesen egy dolgozó.

Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika adataiból pedig az derült ki, hogy háromszor nagyobb eséllyel válik rablás áldozatává a trafikos, mintha bármilyen más kiskereskedelmi üzletben dolgozna - írta a Népszabadság. Az adatok szerint idén májusig az országban működő 6300 trafikra 26 rablás jutott, míg a hasonló kisebb boltok közül - mintegy 50 ezer ilyen van - 46 üzletet ért rablótámadás.

A kormány álláspontja szerint törvénymódosításra akkor kerülhetne sor, ha a kaposvári eset vizsgálata után beigazolódik, hogy összefüggés volt a gyilkosság és az elsötétített trafikablak között. Szabó Szabolcs szerint a kormány itt egy nem létező vizsgálatra hivatkozik, hiszen a kaposvári ügyben folyó nyomozás nem a dohányboltok elsötétítéséről szól. "Ezt az ügyet próbálja lepattintani magáról a kormány. Nem értjük, miért ragaszkodnak még mindig az elsötétítéshez, de nagyon úgy tűnik, hiúsági kérdést csinálnak az ügyből - amibe emberek halnak bele".

"A törvény nem írja elő a fóliázási kötelezettséget. Azt írja elő, hogy kintről ne lehessen látni a dohánytermékeket" - erről már Vámos György beszélt a Népszavának. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára ugyanakkor leszögezte: a fóliázással kapcsolatban megfogalmazódott egyfajta elvárás, ami miatt szinte mindenki ezt a módszert választotta.

Vámos szerint meg kellene vizsgálni, szükség van-e egyáltalán arra, hogy a trafikokba kívülről ne lehessen belátni, illetve hogy fóliázás vagy más takarás nélkül meg lehet-e oldani, hogy ne lehessen látni a dohánytermékeket. "Hivatalos vizsgálatok alapján lehetne erről konkrét véleményt mondani, ám az ilyen vizsgálatok még hiányoznak" - mondta a szakember, hozzátéve: a teljes takarás egyértelműen rossz.

Szerző