Legfelsőbb Bíróság;Baka András;Emberi Jogok Európai Bírósága;jogorvoslat;

2015-06-18 07:09:00

A nagykamara előtt Baka András ügye

A strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróságon (EJEB) az úgynevezett nagykamara előtt folytatódott tegnap a Legfelsőbb Bíróság (ma Kúria) volt elnökének pere - írta az index.hu. Baka András azért fordult Strasbourghoz, mert szerinte 2011 végén jogellenesen távolította el őt az Orbán-kormány a Legfelsőbb Bíróság (LB) éléről. Baka szerint azért kellett mennie, mert nyilvánosan kritizálta a bíróságokat érintő törvényeket, és ezért sérült a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga, továbbá eltávolítása ügyében nem kérhetett jogorvoslatot, ami a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét jelenti.

Ismert, Bakát 2009-ben választották meg az LB elnökévé, hat évre. Mandátumának még a felét sem tudta kitölteni, mikor őt és helyettesét a bírósági szervezet átalakítására hivatkozva eltávolította a kormány. Az LB-t ugyanis 2012 januárjától Kúriára keresztelték át, és noha mindenben az LB jogutódja lett, így valamennyi bíró szolgálati viszonya folyamatos maradt - sőt maga Baka is kúriai tanácselnök jelenleg -, az elnököt és helyettesét menesztették. Baka főbíróként többször tiltakozott a semmisségi törvény és a bírói kényszernyugdíjazás ellen, a bírósági rendszert érintő törvények parlamenti vitájában pedig minden korábbinál keményebb kritikákat fogalmazott meg. A kormány szerint azonban Baka posztja megszűnéséhez nem volt köze az általa hangoztatott kritikáknak.

A strasbourgi bíróság tavaly májusban Bakának adott igazat, decemberben ugyanakkor a testület úgy döntött, hogy a kormány kérésének engedve a bíróság nagykamarája elé kerülhet az ügy. Ez a meghallgatás történt meg tegnap Strasbourgban.

Baka ügyvédje, Cech András az Indexnek elmondta, hogy a felek lényegében a tavalyi érveiket ismertették újra. A meghallgatás egyik érdekes pillanata volt, mondta Cech, amikor a kormány képviselőjétől megkérdezték, 17 évi strasbourgi bíráskodás miért nem minősült az új szabályozás értelmében elegendő tapasztalatnak. Baka ugyanis korábban ennyi ideig dolgozott a strasbourgi testület bírájaként, ám a főbírói poszttal kapcsolatos új szabály hazai bírói jogviszonyt írt elő elvárt tapasztalatként (az LB elnöki posztnál is ez volt a követelmény). Cech szerint a kérdésre a kormány ügyvédei nem adtak választ.

Baka ügyvédje azt is felidézte a portálnak, hogy a kormány képviselője Baka 1991-es bírói kinevezése kapcsán arról beszélt, hogy a strasbourgi bíróság tagjai politikai kiválasztottak. A bíróság tagjait valóban az Európa Tanács tagországai delegálják, de pont azokat a bírókat, akik az adott ügyben döntenek, szemtől szembe politikai kinevezettnek nevezni, nem tűnik nagyon átgondoltnak.

A strasbourgi bíróság nagykamarája várhatóan ősszel hozza meg az ügyben a végleges döntést. Megírtuk azt is, Baka jogsérelmeiért több mint hétszázezer euró kártérítést - 224 millió forint vagyoni és hatmillió forint nem vagyoni kárpótlást, valamint 46 millió forint ügyvédi munkadíjat - kért.