Dárdai Pál;Hertha BSC;Magyar Labdarúgó Szövetség;Stefan Svitek;

2015-06-18 07:54:00

Jó-e, ha mellékállású a futballkapitány?

Hetek óta csatázik Dárdai Pálért a német Hertha és a magyar futballszövetség, egyelőre megjósolhatatlan, mi lesz a „meccs” vége. Emlékezhetünk rá, a 39 éves tréner úgy lett a válogatott csodatévője, hogy kezdetben gyerekekkel foglalkozott Berlinben, majd megbízott edzőként tartotta bent az élvonalban a Hertha felnőttcsapatát. Dárdai esete rávilágított a csapatsportok egyik örökzöld kérdésére: fő- vagy mellékállású kapitány irányítson?

Túlzás nélkül kijelenthető, minden focikedvelő magyar álma, hogy Dárdai Pál vezesse a válogatottat az őszi Eb-selejtezőkön. A Németországban játékosként jelentős karriert befutó pécsi fiatalember új szemléletet hozott a magyar labdarúgásba, a lendület eredményességgel párosult, naná, hogy a sportági szövetség minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a trénernek ne kelljen lelépnie a hajrá előtt.

Sajtóhírek szerint az MLSZ annak idején 100 millió forint körüli összeget sem sajnált azért, hogy a kapitányt elengedje a Hertha, abba most nem érdemes belemenni, mindez elég lesz-e ahhoz, hogy szeptemberben és októberben is leüljön, leülhessen a magyar kispadra.

A lényeg, hogy Dárdai Pál a „semmiből” lett sikeredző. „Elsősorban szakmai szempontok döntik el, ki legyen a kapitány, ám természetesen számítanak az emberi tulajdonságok is – árulta el Sipos Jenő, a magyar fociszövetség szóvivője. – Dárdai Pál az elmúlt évek, évtizedek legelfogadottabb szövetségi kapitánya Magyarországon.”

Valamelyest hasonló a helyzet a vízilabdázóknál is, ahol a londoni olimpia után minden idők egyik legnagyszerűbb játékosa, Benedek Tibor váltotta a sikerkapitány, három olimpián diadalmaskodó Kemény Dénest. Kezdetben még hallhatóak voltak a kritikus hangok, melyek szerint a tapasztalat nélküli edző „megéghet” az új szerepben, ám a férfiválogatott világbajnoki címe elhallgattatott minden károgót. Klubfeladatok nélkül irányít Merész András, a női csapat edzője is, sok panaszunk arra a társaságra sem lehet.

Nézzünk körül a kosarasok háza táján! „Írott szabály nincs, az elnökség dönthet így is, úgy is. Most az a tendencia, hogy klubedzők irányítják a magyar válogatottat” – árulta el Faragó András, a hazai szövetség sajtófőnöke. Fájdalom, az eredmények elmaradnak, ám közel sem biztos, hogy ez csak a magyar női együttest felkészítő szlovák Stefan Svitek (a krakkói hölgyek után a sikertelen hazai kontinensviadal után a kassai férfiakkal dolgozik), illetve a férfiválogatottat gardírozó Stojan Ivkovic (Kecskeméten edző volt, Szolnokon szakmai igazgató lesz) felelőssége.

A kéziseknél felemás a felállás, hiszen Németh András női kapitány fő-, Talant Dujsebajev viszont mellékállásban tölti be a tisztséget. Az előbbi társaság nemrég az osztrákok elleni kettős győzelemmel tette biztossá helyét a decemberi dániai világbajnokságon, míg az oroszból spanyollá lett Dujsebajev (klubja, a lengyel Kielce bejutott a BL négyes döntőjébe) férfiválogatottja hibátlan mérleggel jutott ki a januári, lengyelországi Eb-re.

Úgy fest, tuti recept nem létezik: van, aki egy fenékkel két lovat is könnyedén megül, másnak egy is „feltöri a hátsóját”…

Csank: hosszú távon nem megy

Csank János nem favorizálja, ha klubedző irányít szövetségi kapitányként, de – mint mondja – nem mindegy, hogy rövid- vagy hosszú távú a kettősség. „A világ élvonalába tartozó futballválogatottaknál ez elképzelhetetlen – magyarázta a korábbi kapitány. - Nálunk most jönnek az eredmények, ám az edző számára dupla energia a két állás, nem tartom ideálisnak. Így azért könnyebb, hiszen kisebb a támadási felület, hogy Dárdai Pali itthon kapitány és Németországban klubedző.”