"Elsüllyedne szégyenében" - lemondatnák Lázárt

A Jobbik lemondatná Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert, mert több törvény mögött egyéni érdekeket feltételeznek.

Hegedűs Lorántné, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján egy szekszárdi fórumon elhangzottakra hivatkozva úgy értékelt: a minisztert "szűzies ártatlanságában meglepetésként érte", hogy egy építési szabály megváltoztatása mögött két cég érdekei állnak.

Úgy fogalmazott: ezek szerint mindenkinek egyértelmű volt, hogy a jogszabályokon érdekcsoportok érvényesítik szempontjaikat, csak Lázár János "élt eddig boldog tudatlanságban". Hegedűs Lorántné felvetette, hogy egyebek mellett a Normafa-törvény, a városligeti építési szabályzat vagy a parlament előtt lévő Duna-parti szabályozás is így készülhet. Azt kérdezte, ha ez bebizonyosodna, akkor Lázár János "elsüllyedne szégyenében", feladná magát a rendőrségen hivatali visszaélés, befolyással való üzérkedésben való társtettesség és más bűncselekményekért vagy lemondana miniszterségéről. Hozzátette: a Jobbik ezt a sorrendet javasolja.

Szerző

Szijjártó magyarázkodik a határzár ügyében

Magyarországra nehezedik a legsúlyosabb és legjelentősebb nyomás menekültügyben, az adatok szerint több bevándorlót regisztrálnak nálunk, mint Olaszországban vagy Görögországban - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy az év első 5 hónapjában Magyarországra 50 430 bevándorló érkezett, míg Görögországban 48 ezer, Olaszországban pedig 47 ezer bevándorlót regisztráltak. A magyar-szerb határon felállítandó biztonsági kerítésre utalva azt mondta, az unió keresi a konszenzuson alapuló közös megoldást, de Magyarország nem ér rá.

Arról beszélt, hogy a nemzetközi médiában inkább csak a Földközi-tengeren érkező bevándorlókat látni, de arról már kevesebbet beszélnek, hogy Magyarország még nagyobb nyomást kénytelen elviselni. Úgy tűnik, az unió nem akar tudomást venni arról, hogy a nyugat-balkáni útvonalon is tízezrével érkeznek Európába bevándorlók - mondta.

A miniszter szerint ebben a helyzetben evidens, hogy a kormány lépéseket tesz Magyarország, a magyar emberek megvédésére a bevándorlási nyomástól, ezért döntöttek a biztonsági kerítés felállításának előkészítéséről. Arra hívta fel a figyelmet, a kerítést a zöldhatáron állítják fel, hogy megfékezzék az illegális határátlépést, vagyis legálisan továbbra is be lehet majd lépni a határátkelőhelyeken.

Szijjártó Péter elmondta, szerdán telefonon beszélt a szerb külügyminiszterrel, és jövő szerdán, a belügyminiszter előterjesztésének ismeretében újra tájékoztatni fogja őt a fejleményekről. A bevándorlás kérdése várhatóan az uniós külügyminiszterek hétfői luxembourgi tanácskozásán is szóba kerül majd - mondta. Hozzátette: nagyon hangsúlyosan újra fel fogja hívni a figyelmet arra, hogy Európába két útvonalon érkeznek bevándorlók nagy számban.

Szijjártó Péter a TV2 Mokka című műsorában azt is mondta, hogy a magyar kormány szerint az unión kívül kell kezelni a kérdést. Példaként említette, hogy amikor az unió tárgyalásokat folytat - kereskedelmi kedvezményről, pénzügyi támogatásról, fejlesztési programokról - azokkal az országokkal, ahonnan a bevándorlók nagy számban érkeznek, akkor világossá kell tenni: a pénzt úgy költsék el, hogy ne kényszerítsenek senkit arra, hogy politikai vagy gazdasági okokból el kelljen hagynia az országot.

Arra a kérésre, kommentálja Ferenc pápa mondatát, azt mondta: teljes mértékben egyetért azzal, hogy azokat segíteni kell, akiket otthonuk elhagyására kényszerítenek. Hozzátette: ha az embereknek gazdasági okból kell elhagyniuk otthonukat, akkor az okot kell megszüntetni. Az emberi méltóság megsértését kell megakadályozni, ezeket az országokat segíteni kell abban, hogy egyetlen család se legyen, amelynek gazdasági okból el kell hagynia az otthonát - mondta a miniszter. Az azonban más kérdés, ha politikai menekültekről van szó, hiszen Magyarország mindig is befogadta őket, mindig menedéket adott azoknak, akiket a diktatúrák elüldöztek - jelentette ki Szijjártó Péter.

A szerb-magyar határzárról írt összefoglalónkat itt olvashatja!

Szerző

Plakátrongálás - Mégsem őrködtek a rendőrök?

A Belügyminisztérium (BM) által felügyelt titkosszolgálatok nem vettek részt a kormány bevándorlásról szóló plakátjainak megrongálásával összefüggő ügyekben - jelentette ki a tárca rendészeti államtitkára csütörtökön az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén.

Tasnádi László maga kezdeményezte, hogy a nemzeti konzultációs plakátok megrongálásáról nyílt ülés keretében, a sajtó jelenlétében beszélhessenek, miután a rendőrséget több olyan vád érte, hogy titokban, illetve nyíltan figyelték a plakátokat.

Papp Károly országos rendőrfőkapitány az ülésen kiemelte: a rendőrségnek nincs és nem is volt listája a kihelyezett plakátokról. A rendőrségre érkezett bejelentések, valamint az interneten közzétett képek alapján rendeltek el közterületi ellenőrzéseket. Csütörtök reggel 6 óráig 85 plakátrongálásról érkezett bejelentés, amelyek közül 59 esetben indítottak eljárást - ismertette a főkapitány.

Korábban már beszámoltunk arról, hogy jogellenesek voltak a plakátrongálás miatti előállítások, a plakátok lefestése ugyanis nem minősül „grafitti-bűncselekménynek”. A Helsinki Figyelő felidézte: a falfirkálással elkövetett rongálás (amely függetlenül attól, hogy mekkora kárt okoz, nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek minősül) 2010-ben került a Btk.-ba.

Egy plakát lefestése legfeljebb szabálysértés lehet. A rendőrségi törvény szerint előállítható az, aki a szabálysértést felszólítás ellenére nem hagyja abba, vagy akivel szemben a szabálysértési eljárás azonnal lefolytatható. Nem ismert olyan eset, hogy valaki a felszólítás ellenére folytatta volna a plakátok átfestését, de arra sem volt példa, hogy azonnal lefolytatták volna a szabálysértési eljárást. Mindez önmagában elég indok az előállítások jogellenessége mellett - írta a Helsinki Figyelő.

Szerző