Ismét utcára vonulnak az ápolók

Publikálás dátuma
2015.06.18. 18:17
Az ápolók már május elején is tüntettek. FOTÓ: Tóth Gergő
Újabb ígéretcsomagot kaptak az egészségügyi szakdolgozók Zombor Gábor államtitkártól balatonfüredi kongresszusukon, de a bérrendezésről csak egy júliusi kormánykonferencián születhet döntés. Szakmai kamarájuk szerint e nélkül nem áll meg az ápolók elvándorlása, július elsején utcára vonulnak.

Diszkrét tapsot kapott a résztvevőktől Zombor Gábor, amikor az egészségügyi szakdolgozók éves országos kongresszusán képzési programok elindítását és egy konferencia szervezését jelentette be. Az ágazatért felelős államtitkár Balatonfüreden tartott beszédét egyedül akkor díjazták felhőtlen mosollyal a szakma képviselői, amikor megerősítette, hogy hamarosan pályázatot írnak ki az országos főápolói posztra, tehát valóban visszakapják minisztériumi szintű képviseletüket. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a Népszavának úgy fogalmazott, hogy megint sok hasznos fejlesztésre kaptak ígéretet, de amíg az alapbéreket nem emeli meg a kormány, addig az ösztöndíjprogramok sem érnek célba, csak még több magasan képzett szakember távozik a pályáról, vagy az országból.

Az államtitkár arról beszélt, hogy jövőre 13 milliárd forint jut az egészségügyi szakdolgozók béremelésére, ami azonban csak annyit takar, hogy idén július 1-től a 2011-ben meghatározott bérkiegészítést végre beépítik az alapbérbe, ami önmagában megemeli az erre épülő mozgóbérelemeket. Megismételte, hogy megvan az idén szükséges 5,3 milliárd forintos pluszpénz a túlóra-,készenléti- és ügyeleti díjak rendezésére. A szakdolgozói kamara elnöke szerint munkatársaik üdvözlik a lépést és remélik, hogy az augusztusi bérekkel már az emelt összegeket kapják meg, de változatlanul ragaszkodnak márciusban megfogalmazott 12 pontjuk követeléseihez és az abban szereplő idei 50 ezer forintos alapilletmény emeléshez. Zombor Gábor viszont úgy fogalmazott, hogy „érzékelhető béremelésről” legkorábban egy júliusra tervezett kormánykonferencián tudnak majd beszélni, ahol a miniszterek áttekintik a hazai egészségügy helyzetét, ám arról, hogy a jövő évi költségvetésben erre semmilyen tartalék nem látszik, nem ejtett szót az államtitkár.

A bérek meghatározásával párhuzamosan az elvégezhető munkamennyiséget is rögzíteni kell – hangsúlyozta Zombor és Balogh Zoltán is támogatná az ágazati kollektív szerződés megkötését, amivel a dolgozók csak jól járhatnának, mert elmondása szerint a szakmában ma nem 40 órát dolgoznak hetente, hanem legalább 48 órát, vagy ennél is többet. Nem véletlen, hogy munkatársaik igyekeznek nyugdíjba menni, amint ezt megtehetik, mondjuk a Nők 40 program keretében, utánuk pedig egyre nagyobb a hiány. Az elvándorlás megállíthatatlannak látszik, hiszen itthoni fizetésük több mint tízszeresét kapják Nyugat-Európában az ápolásban munkát vállalók, de még azok is három-négyszer többet keresnek, akik kisegítő munkán helyezkednek el.

Mindezek figyelembe vételével mérsékelten lelkesen fogadták a kongresszuson megjelent egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező, átlagban nettó 141 ezer forintot kereső szakápolók, hogy a kormány javítani akarja a képzés feltételeit. Csaknem kétezer olyan kollégájuk szerezhet ösztöndíjprogram segítségével szakképzettséget, aki eddig valami miatt nem tudott tanulni, így most a bértábla legalján található. Az erre a célra szánt egyszeri legfeljebb kétmilliárd forint mellett elindul a diákok ösztöndíjprogramja is évente 2,5 milliárd forintos kerettel. Ezek eredményére azonban éveket kell várni – hangsúlyozta a Népszavának Balogh Zoltán. A MESZK elnöke úgy látja, évente legalább 1200-1500 fiatal szakápolót kellene képezni az országban, mert sehol nincs elég intenzíves vagy gyermekosztályos szakember. A szakképzéseken inkább az ápolóként már gyakorlatot szerzett harmincas-negyvenes korosztály vesz részt, ami nem biztosít elegendő utánpótlást.

Köszönik a technikai segítségről szóló ígéreteket is – például az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatójának bejelentését arról, hogy egységes munkaruhákat vezetnek be valamennyi állami kórházban, a MESZK elnöke azonban biztos jövőképet sürgetett az egészségügyi szakdolgozók balatonfüredi kongresszusán. Amíg erre nincs kormányzati akarat, addig az utcán ünnepelnek a Semmelweis Napon. Július 1-jén a Kossuth térre hívja tagjait a kamara, ezreket várnak, hiszen a nap három éve munkaszünet. Az egészségügyben, a szociális és a gazdasági-műszaki területen dolgozókat is hívják, mindenkit várnak, aki felelősséget érez a betegellátásért. Balogh Zoltántól megtudtuk, hogy mindenben egyetértenek azokkal a társaikkal is, akik szegénykórházat telepítenek a Nemzetgazdasági Minisztérium elé. Mint mondta, maga is felkeresi majd a József nádor téri demonstrációt, az egészségügyi államtitkársággal pedig azután is közösen folytatják a tárgyalásokat, amíg el nem érik a béremelést az ágazat dolgozói számára.

Szerző

Hagyó-ügy: szeptemberben kezdődhetnek a perbeszédek

A nyári ítélkezési szünet utánra, szeptemberre tervezi a perbeszédek megkezdését a Hagyó Mikós egykori szocialista főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen folyó perben a Kecskeméti Törvényszék - ezt Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró közölte a csütörtöki tárgyalási napon.

A Kecskeméten újrakezdett Hagyó-per 26. tárgyalási napján iratokat ismertetett a tanácsvezető bíró, majd a védelem beterjesztett bizonyítási indítványairól döntött.

Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró az indítványok döntő többségét elutasította, majd ismertette a per további menetrendjét. Hagyó Mikóst, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettesét és 14 társát folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vád szerint a Hagyó Miklós vezetésével működő bűnszervezet 2008 augusztusáig mintegy másfél milliárd forintos vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.

lásd még: BKV-per - Új emailek, régi tanúk 

Szerző

Átalakítaná a közmunkát az Együtt

Programot hirdet az Együtt - a Korszakváltók Pártja a hazai közmunka-rendszer átalakítására - jelentette be Szigetvári Viktor, a párt elnöke.

A pártvezető elmondta, hogy a Dolgozni, boldogulni elnevezésű programot a Váradi András Alapítvány pénteki budapesti konferenciáján ismertetik, és arról többpárti vitát rendeznek, melyen az előzetes visszajelzés szerint részt vesz a Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Lehet Más a Politika (LMP), a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért (PM) képviselője. Hozzátette: a vitára természetesen meghívták a kormányzó pártok, a Fidesz-KDNP képviselőjét is, de eddig még nem kaptak választ a politikai szervezetektől a részvételre.

Szigetvári Viktor tájékoztatása szerint a programismertető rendezvényt a fővárosi Mozsár Kávézó konferenciatermében tartják 10 órától. A közmunka-rendszer átalakításának elképzeléseit Pápa Levente, az Együtt alelnöke ismerteti. Felkért hozzászóló lesz Molnár György, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa.

A többpárti vitában az MSZP-t Gúr Nándor, országgyűlési képviselő, az LMP-t Schmuck Erzsébet közgazdász, a Jobbikot Vágó Sebestyén országgyűlési képviselő, a PM-et pedig Tordai Bence közgazdász képviseli.

A Váradi András Alapítvány - a névadó göböljárási juhász, az Együtt-PM Szövetség alcsútdobozi polgármester-jelöltje volt a 2014-es önkormányzati választásokon, aki tragikus körülmények között, gépkocsibalesetben halt meg a szavazás előtti napon - közpolitikai témákban támogatja az Együttet, elemzéseket, megoldásokat dolgoz ki különböző kérdésekben, így a Dolgozni, boldogulni programot is a szerveződés szakemberei készítették.

A sajtótájékoztatón Szigetvári Viktor bírálta a közmunka és a közfoglalkoztatás jelenlegi helyzetét, "kényszermunka-rendszernek" nevezte azt. Hangsúlyozta: a mostani lehetőségek a "szegénységbe, a munkanélküliségbe zárják be" az érintetteket. Kemény szavakkal illette a belügyminiszter által az országgyűléshez a héten benyújtott javaslatot, amely szerint a földtulajdonosok és a földbérlők közmunkásokat igényelhetnének nyáron idénymunkára.

Az Együtt elnöke azt mondta: a parlamentben küzdeni fognak a javaslat elfogadása ellen, hiszen - szerinte - a közmunkások ilyen foglalkoztatása "új feudalizmust, a robot elrendelését" jelenti.

Az Együtt sajtótájékoztatóján Lövei Csaba, a párt nyíregyházi önkormányzati képviselője és Helmeczy László ügyvéd beszélt egy helyi ügyről: állításuk szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) befejezte a nyomozást a helyhatósági tulajdonban lévő Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft.-nél felmerült hűtlen kezelési gyanú ügyében, s az ügyészség a társaság ügyvezetője ellen benyújtotta a vádemelést az illetékes bíróságon.

Szerző
Témák
közmunka Együtt