Az Európai Bizottság (EB) véleménye szerint a magyar "zsebszerződések" elleni jogszabály oly módon korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogot. Bár a tagállamok szabadon meghatározhatják a tulajdoni rendszerre irányadó szabályaikat, ezt az uniós jog korlátai között kell tenniük.
Az első vitatott rendelkezés 2014. május 1-jei hatállyal megszüntetett bizonyos haszonélvezeti szerződéseket (tulajdon használatának és az abból eredő hasznok élvezetének jogát biztosító szerződéseket). Ez a szabály csupán négy és fél hónapnyi átmeneti időszakot biztosított a haszonélvezetre jogosultaknak, pedig egy 20 éves átmeneti időszak helyébe lépett. A befektetők előzőleg arra számítottak, hogy a földet a korábbi átmeneti időszak szerint tovább tudják majd használni, és ennek megfelelően hozták meg beruházási döntéseiket. Ezért úgy tűnik, hogy az új törvény megfosztja az érintett feleket szerzett jogaiktól és beruházásaik értékétől - olvasható a bizottság közleményében.
Emellett a bizottság a törvény egy másik passzusát is kifogásolja, azt, amely lehetővé teszi az 1994 júliusa előtt kötött földbérleti szerződések egyoldalú megszüntetését.
A bizottság indoklással ellátott véleményt küldött viszont az almásfüzitői vörösiszap kezelése és tárolása miatt is, amelyben felszólította Magyarországot, hogy tartsa be az ide vonatkozó uniós jogszabályokat.
Magyarországnak mindkét esetben két hónapja van arra hogy jelezze a bizottságnak, megtette a szükséges lépéseket az ügyben. Ellenkező esetben a bizottság úgy dönthet, hogy az Európai Bíróság elé viszi az ügyet.