Uniós figyelmeztetések Magyarországnak

Két, korábban Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást léptetett új szakaszba csütörtökön az Európai Bizottság: az almásfüzitői vörösiszap-tároló nem megfelelő kezelése, valamint a külföldiek földhasználati jogának megszüntetése miatt indult eljárás lépett új fázisba.

Az Európai Bizottság (EB) véleménye szerint a magyar "zsebszerződések" elleni jogszabály oly módon korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogot. Bár a tagállamok szabadon meghatározhatják a tulajdoni rendszerre irányadó szabályaikat, ezt az uniós jog korlátai között kell tenniük.

Az első vitatott rendelkezés 2014. május 1-jei hatállyal megszüntetett bizonyos haszonélvezeti szerződéseket (tulajdon használatának és az abból eredő hasznok élvezetének jogát biztosító szerződéseket). Ez a szabály csupán négy és fél hónapnyi átmeneti időszakot biztosított a haszonélvezetre jogosultaknak, pedig egy 20 éves átmeneti időszak helyébe lépett. A befektetők előzőleg arra számítottak, hogy a földet a korábbi átmeneti időszak szerint tovább tudják majd használni, és ennek megfelelően hozták meg beruházási döntéseiket. Ezért úgy tűnik, hogy az új törvény megfosztja az érintett feleket szerzett jogaiktól és beruházásaik értékétől - olvasható a bizottság közleményében.

Emellett a bizottság a törvény egy másik passzusát is kifogásolja, azt, amely lehetővé teszi az 1994 júliusa előtt kötött földbérleti szerződések egyoldalú megszüntetését.

A bizottság indoklással ellátott véleményt küldött viszont az almásfüzitői vörösiszap kezelése és tárolása miatt is, amelyben felszólította Magyarországot, hogy tartsa be az ide vonatkozó uniós jogszabályokat.

Magyarországnak mindkét esetben két hónapja van arra hogy jelezze a bizottságnak, megtette a szükséges lépéseket az ügyben. Ellenkező esetben a bizottság úgy dönthet, hogy az Európai Bíróság elé viszi az ügyet.

Szerző

Kishantossal harcol az agrártárca

A kishantosi biogazdaság ügyében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA)elmarasztaló szerdai jogerős bírósági ítélet miatt a szaktárca a Kúriához fordul - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM).

A tárca szerint első és másodfokon két egymásnak ellentmondó ítélet született. Ugyanis a Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést. Ezzel helyt adott a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. keresetének, mert szerintük a nyertes pályázó nem felelt meg a pályázati feltételeknek, azaz nem indulhatott volna az eddig a biogazdaság bérelte földekre kiírt pályázaton. A Vidékfejlesztési Központ további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék.

Ennek ellenére a minisztérium azt állítja, hogy a kft. jogellenes magatartása okán indult birtokvédelmi perek mindegyike az állam számára kedvező ítélettel zárult.

A kishantosi biogazdaság erre válaszolva kifejtette, az FM ismét valótlanságokat és csúsztatásokat állított közleményében. A minisztérium állításával szemben a Kft. indított pereket az NFA és a minisztérium ellen. Ezek egy része még nem zárult le, amelyek pedig igen, azokban a bíróság jogerősen elutasította az új bérlők keresetét.

A Vidékfejlesztési Központ állítja, a törvények értelmében meg kellett volna nyerniük a földbérleti pályázatokat. A különleges rendeltetésű, a környezetbarát mezőgazdaság oktatása, kutatása, bemutatása céljára használt területeket művelőknek előnyt kellett volna élvezni az elbírálásnál, az ökológiai gazdálkodást, az oktatást az Alaptörvény és az NFA működését szabályozó törvény alapján fenn kellett volna tartani. A kishantosi biogazdaság 452 hektárjára a valódi helyi gazdák túlnyomó része nem is pályázott, mert tiszteletben tartották az őket segítő intézmény tevékenységét.

A minisztérium felhívta a figyelmet, hogy a június 17-i jogerős ítélet természetesen nem érinti biogazdaság lejárt szerződését. Ezt soha nem is állította a nonprofit társaság - írják közleményükben -, hiszen ebben a perben a kishantosi földekre kiírt pályázatokról és pályázati döntésekről, valamint az azok alapján megkötött új szerződésekről van szó.

Szerző
Témák
Kúria FVM Kishantos

Lehallgatható 600 millió Samsung - telefon

A Samsung népszerű okostelefonjaira gyárilag telepített szoftver hibáját kihasználva egy támadó átveheti a hatalmat a készülék fölött - írja a HVG. A biztonsági hibát a Samsung telefonjaira előtelepített SwiftKey billentyűzetben találta meg a NowSecure biztonsági cég.

A lehallgatás azonban nem csak azokat fenyegeti, akik használják ezt az appot, mert a szoftver eltávolíthatatlan, így minden érintett telefonon és táblagépen ott van, és rajta keresztül akkor is bejuthat a támadó a készülékre, ha annak tulajdonosa sosem használta a SwiftKeyt.

A komoly hibát kihasználva egy azonos wifire csatlakozva olyan vírust lehet telepíteni a telefonokra, amelyen keresztül később hozzá lehet férni a készülék kamerájához, mikrofonjához, geolokációs adataihoz, le lehet hallgatni a telefonhívásokat és és a hangüzeneteket, el lehet lopni a telefonon tárolt fotókat.

A NowSecure szerint a Samsung Galaxy S6, S6 edge, S5, S5 mini, S4 és S4 mini készülékek biztosan érintettek, de minden más Samsung eszköz is, melynek applistájában megtalálható a SwiftKey. A szoftver bármilyen androidos telefonra telepíthető verziójában nincs benne a biztonsági hiba, így az ezután is nyugodtan installálható a Play áruházból.

A biztonsági cég még tavaly decemberben értesítette a Samsungot, a gyártó pedig néhány hónapja belevágott a szoftver javításába.

Szerző
Frissítve: 2015.06.18. 23:10