Régi-új kormányfő Ramallah-ban

Publikálás dátuma
2015.06.19. 07:32
Rami Hamdallah Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszterrel FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRISTIAN MARQUARDT
Rámi Hamdalláh kabinetje működésképtelenségére hivatkozva nyújtotta be lemondását. Ahhoz, hogy ezúttal sikeres és hatékony legyen, szinte csodára lenne szükség, de mindenekelőtt a közel egy évtizede ellenségként szemben álló palesztin csoportok közötti megbékélésre. A kiegyezést segítheti az, hogy az Iszlám Állam már a térségbeli hagyományos szunnita radikális szervezeteket dominanciáját is veszélyezteti.

Nem hatott a meglepetés erejével, hogy szerdán lemondott a palesztin egységkormány vezetője, Rami Hamdállah, hiszen egy nappal korábban már Mahmúd Abbász palesztin elnök környezete kiszivárogtatta a készülő eseményt. Sőt, az is előre tudott volt, hogy az elnök ismét Hamdállaht kéri fel kormányalakításra.

A régi-új miniszterelnök azt is feladatul kapta, hogy mielőbb kezdje meg a tárgyalásokat a különböző mozgalmakkal, köztük a Gázát de facto irányító Hamásszal is, ami egyben azt is jelenti, hogy Abbász újabb egységkormány megalakítására törekszik. Hétfőre össze is hívták a Palesztin Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának ülését a kormányalakítás ügyében.

Az előző kabinetet azért tartotta működésképtelennek a kormányfő, mert csak szimbolikusan volt Gáza kormánya is, a Hamász uralta övezetben a gyakorlatban nem igen tudta hatáskörét gyakorolni. A kormányalakítás ezúttal sem lesz egyszerű, hiszen a Hamász tiltakozott Ramalláh általa egyoldalúnak tartott lépése ellen.

Rami Hamdallah kabinetje tavaly júniusban alakult meg, nyugati és más arab országok nyomására. Történelmi lépés volt, amely hét éves belső háborúskodásnak vetett véget. A két rivális, a Fatah és a Hamász annyira nem tudott kiegyezni, hogy politikusokból álló közös kormányt állítson fel, Hamdalláh kabinetje szakértői kormány volt, amelybe mind a Ciszjordániát uraló Fatah, mind a Gázában egyeduralkodó Hamász delegált képviselőket.

A Hamász-Fatah szembenállás nem újkeletű, de igazán a 2006-os választás után fajult el. A 2006. januári parlamenti választásokat megnyerte a Hamász, amely nyíltan szembeszegült az Abbász által képviselt politikával, ellenezte az elnök kompromisszumkészségét, azt, hogy tárgyalásos úton próbálja rendezni az izraeli-palesztin viszályt.

Az Abbász-Hamász csatározás vége szakítás lett. 2007 márciusában új nemzeti egységkormány alakult Ismail Haniyeh vezetésével, amelyet a Fatah és a Hamasz képviselői még közösen alkottak. és ez volt az utolsó ilyen a tavalyi Hamdallah kabinet megalakulásáig. 2007 júniusában Abbász feloszlatta a Haniyeh-kormányt, szükségállapotot vezetett be és Szalam Fayyadot, a Harmadik Út nevű, centralista párt vezetőjét nevezte ki új miniszterelnöknek.

A Hamász ezt nem fogadta el, ekkor vonta uralma alá teljességgel a Gázai övezetet, ekkor szakadt ketté a palesztin politika. Néhány hónapon belül, novemberben Abbász újrakezdte a tárgyalásokat Izraellel. Ezek azonban mindmáig nem hoztak eredményt, a kétállamos megoldás egyelőre távlati terv, Abbász nehéz helyzetben van, nem tud meggyőző alternatívát felmutatni a Hamász radikalizmusával szemben.

Két tűz közé szorult – az izraeli jobboldali kormányzatoknak, Benjamin Netanjahu egymást követő kabinetjeinek túl kemény, saját választóinak meg túl puhány. Márpedig mindenki tőle várja a csodát. Ő a Fatah vezetője és a Palesztin Hatóság (PH) elnöke, őt tekinti tárgyalópartnernek a Nyugat és Izrael egyaránt, gyakorlatilag tőle várja el a nagyvilág a palesztin-palesztin belső viszály rendezését.

Csakhogy jogállami mércével mérve Abbász tulajdonképpen illegitim vezető, hiszen 2005. január 15-én választották meg a Palesztin Hatóság elnökének Ramallahban, mandátuma 2009-ben lejárt, majd lejárt az egy éves meghosszabbítás is. Azóta a ramallahi kormányok legitimitása is megkérdőjelezhető, hiszen 2006 óta nem rendeztek parlamenti választásokat palesztin területen.

Ám a helyzet nem ennyire egyszerű, amint első látásra tűnik. Abbász és a Palesztin Hatóság kényszerhelyzetben van, évek óta nyilvánvaló, hogy egy esetleges választáson újra a Gázát uraló Hamász diadalmaskodna, amit ugyebár sem Izrael, sem a Nyugat nem szeretne, a radikális szunnita iszlamista szervezetet ugyanis terrorcsoportként tartják számon.

Abbász a kilencvenes években tűnt fel a nemzetközi színtéren, Izrael elismerésének és az arab-zsidó megbékélés támogatójaként vált ismertté. jelentős szerepet játszott az 1993-as oslói béketárgyalásokon is, őt tartják az 1993. szeptember 13-i Elvi Nyilatkozat egyik szellemi atyjának.

Abbászt még Jasszer Arafat nevezte ki miniszterelnöknek 2003 márciusában, a Nyugat nyomására. Abbász már kormányfőként összetűzésbe került a radikális szervezetekkel, az Iszlám Dzsiháddal és a Hamásszal és szigorúan lépett fel a fegyveres csoportok ellen. Támogatottság hiányában, októberben már lemondott.

Arafat 2004-es halála után ő volt az első számú jelölt a megüresedett elnöki posztra. A nyugat is őt támogatta, mert pragmatikus, békepárti vezetőnek ígérkezett. Megszólalásaiban az Izraellel való megbékélést, a fegyveres akciók megszüntetését szorgalmazta, de a terrorista szervezeteknek nyilvánított csoportok lefegyverzését elutasította, így megtartotta belső támogatottságát is.

Később, a 2006. januári parlamenti választáson saját engedékenysége áldozata lett. Pártja, a Fatah elveszítette a választást a Hamásszal szemben. Az új palesztin egységkormányt pillanatnyilag az segítheti, hogy a Gázával szomszédos Szíriában tomboló Iszlám Állam már a Hamász autoritását is veszélyezteti, ami könnyen a radikális iszlamista csoportosulás "megszelídüléséhez" vezethet.

Megkezdődött a Ramadán
Csütörtökön kezdetét vette az idei Ramadán, a muzulmánok szokásos böjti időszaka. A világon mintegy 1,6 milliárd muszlim hívő él a világon, legtöbbjük számára azonos időben kezdődik a böjti hónap, de vannak olyan országok, amelyek külön naptár szerint tartják. Az idéntől Marokkó is csatlakozott a többséghez.A Ramadán a muszlim holdnaptár kilencedik hónapja, amely a hold járásától függően 29 vagy 30 napos.
A hagyomány szerint 610-ben e hónap 27. napján adta Allah a Koránt az égből Mohamed prófétának. Ramadán hónapban a muzulmán hívők arra emlékeznek, hogy Allah ekkor nyilatkoztatta ki Mohamed prófétának az akaratát.Kezdetét úgy határozzák meg, hogy az előző, sabán hónap végén hiteles tanúk előtt úgynevezett nagyhitű, megbízható muzulmán hívők igazolják, hogy az újholdat látni lehet, és akkor ér véget, amikor a következő újholdat megpillantják.
Erre az időszakra nagyon szigorú szabályok vonatkoznak. Ramadán idején a hívőknek napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, fürdéstől, a szexuális élettől és a test egyéb örömeitől, de az erőszaktól, irigységtől, pletykálkodástól is. Egyes országokban, mint például Pakisztánban, a kivégzéseket is felfüggesztik a vallási ünnep idején.Napnyugtakor viszont megkezdődik az iftár, a lakoma.Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, a csatában harcolók és a betegek kapnak. Vagyis a Ramadán nem befolyásolja a háborúk és polgárháborúk menetét és a terroristákat sem tartja vissza, hiszen ők eleve Allah katonáinak tekintik magukat.



Szerző
Frissítve: 2015.06.18. 22:24

Tusk euróövezeti csúcsot hívott össze

Miután nem született megállapodás a görög adósságválság ügyében az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek csütörtöki luxembourgi tanácskozásán, ezért Donald Tusk, az EU-országok állam-, illetve kormányfői testületének elnöke hétfő estére összehívta az eurózóna-országok csúcsvezetőinek tanácskozását.

"Ideje, hogy sürgősen a legmagasabb politikai szinten vitassuk meg Görögország helyzetét" - állapította meg Tusk. Valdis Dombrovskis, az euró ügyeiért felelős európai bizottsági alelnök szerint a megállapodás elmaradása "erős jelzés" Görögország számára, hogy vegye komolyan a tárgyalásokat. Az Eurogroup, az eurózóna pénzügyminisztereinek testülete "bármely pillanatban" kész újra összeülni Dombrovskis szerint.

A testület elnöke, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter az ülés utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, a megállapodás "még nincs a láthatáron", de az még így is elképzelhető a június végi határidő lejárta előtt, ha a görög fél megfelelő elképzelésekkel áll elő. Igaz, addig már csak nagyon kevés idő maradt - jegyezte meg.

Dijsselbloem szerint a görögökkel tárgyalásban levő intézmények - az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - számos részterületen lennének készek engedményeket tenni, de cserébe "rendbe kellene tenni" Görögországot. Dijsselbloem utalást tett bizonyos határidő-kitolás lehetőségére is, de újságírói kérdésre ezt olyan értelemben pontosította, hogy az nem lenne érdemi, csupán technikai jellegű szükségszerűségből fakadhatna. Eljárási szempontból ugyanis most már lehetetlen volna minden szükséges lépést lebonyolítani június 30-ig, akkor sem, ha a lényeget illetően politikai megállapodás születne. A remélt megállapodást előbb szakszerű pénzügyi jogi szövegbe kell átültetni, majd le kell folytatni a szükséges megerősítő eljárásokat az euróövezet tagállamaiban - magyarázta.

Görögországnak június végéig mintegy 1,6 milliárd eurós törlesztési kötelezettsége válik esedékessé. Athén 2010 óta mintegy 320 milliárd euró értékben kapott mentőcsomagokat. Az eddigiek alapján a görögök az adósság egy részének az elengedését, a fennmaradó adósság futamidejének meghosszabbítását szeretnék elérni. Ebben az esetben nem tartanának igényt a második mentőcsomagból még nem folyósított 7,2 milliárd euróra. A hitelezők ugyanakkor azt akarják látni, hogy Athén alapvető költségvetési reformlépésekkel biztosítja pénzügyi helyzetének fenntarthatóságát. Különösen éles vitapont a nyugdíjreform, azon belül a nyugdíjkiegészítések rendszerének fokozatos kivezetése, illetve az áfakulcs emelésének kérdése.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a csütörtöki Eurogroup-értekezlet utáni sajtótájékoztatón reményének adott hangot, hogy a görög vezetés a következő napokat felhasználja a megállapodáshoz szükséges, hiteles intézkedések elhatározására. A sajtótájékoztató résztvevői - Dijsselbloem és Lagarde mellett Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi EU-biztos - egyaránt azt hangoztatták, hogy a nemzetközi intézmények olyan megoldást akarnak találni, amellyel megőrizhető Görögország euróövezeti tagsága. Dijsselbloem azonban megjegyezte: ha erre végül nem lenne mód, akkor "más eshetőségre" is felkészülnek.

Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a kudarccal végződött csütörtöki luxembourgi tanácskozás utáni nyilatkozatában sajnálkozásának adott hangot, hogy Dijsselbloem nem valamennyi érintett fél, hanem csak Athén felelősségét volt hajlandó szem előtt tartani. Varufakisz szerint az általa az ülésen ismertetett elképzelések elfogadása esetén az egész problémakör, a "görög dráma" megoldódhatott volna.

Szerző

Öt év börtönt kapott a korrupt román iparkamara-elnök

Befolyással való üzérkedésért jogerősen öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a román legfelső bíróság csütörtökön Mihail Vlasovot, a román kereskedelmi és iparkamara volt elnökét.

A vádlott, illetve a korrupcióellenes ügyészség (DNA) fellebbezése nyomán született jogerős végzés súlyosbította a februárban hozott elsőfokú ítéletet, amikor Vlasovra négyéves szabadságvesztést szabtak ki. A kamarai elnököt Petroczki Géza székelyudvarhelyi üzletember jelentette fel a DNA-nál, amiért állítólag felajánlotta neki, hogy egymillió euróért közbenjárna érdekében a kamara alárendeltségébe tartozó kereskedelmi bíróságon. A szóban forgó kereskedelmi bíróságot Bogdan Olteanu, a román nemzeti bank egyik alelnöke, a bukaresti parlament alsóházának korábbi liberális elnöke, valamint a kereskedelmi és iparkamara elnökének egyik lánya, Vanda Vlasov vezette.

A feljelentés után lehallatási jegyzőkönyvek készültek Petroczki és a kamaraelnök közötti beszélgetésekről. Vlasov állítólag arra figyelmeztette az udvarhelyi üzletembert, hogy közbejárása nélkül az ellene indított eljárást el fogja veszíteni, és akkor négymillió euró kifizetésére fogják kötelezni. Vlasovot tavaly márciusban egy bukaresti szállodában tetten érték, amikor átvett az üzletembertől 200 ezer eurót, az általa kért összeg első részletét.

Néhány napja egy másik ügyben is vádat emelt a DNA a volt kamarai elnök ellen, aki állítólag egy parlamenti képviselő megvesztegetésével akart olyan törvényt elfogadtatni, amely a kamara alárendeltségébe helyezte volna a cégbíróságot. Vlasov - a vádiratban szereplő lehallgatási jegyzőkönyvek szerint - azzal dicsekedett, hogy a cégbíróság "megszerzéséhez" az elmúlt években számos befolyásos politikus, köztük valamennyi román parlamenti párt elnöke támogatást ígért neki.

Mihail Vlasovot - aki a tavalyi tettenérés után egy hónapig előzetes letartóztatásban, majd négy hónapig házi őrizetben volt - csütörtök este letartóztatták jászvásári (Iasi) villájában, hogy letöltse ötéves börtönbüntetését.

Szerző