A falhoz, nem pedig a falnak vezetik a látássérülteket a csepeli SZTK-nál a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) szerint. Legelőször a Blikk számolt be arról, hogy a főváros XXI. kerületében egy frissen lehelyezett vakvezető sáv egyenesen a szakrendelő épületének vezeti a látássérülteket, ez pedig sokaknak a kivitelezők óriási bakijának tűnhet.
A napilapnak Angyal Gábor, a MVGYOSZ szakmai vezetője úgy nyilatkozott: nem szerencsés a falnak vezetni a sávot, és ha a kivitelezés előtt megkérdezték volna őket, javasolták volna, hogy hagyjanak ki legalább 30-40 centi helyet a fal és a sáv vége között. Nem sokkal később a MVGYOSZ egy közleményt is kiadott, amelyben már arról írtak, hogy a vezetősáv paraméterei megfelelőek.
Kértük Angyal Gábort, mondja el, hogy a szóban forgó vakvezető sáv kialakítása problémát jelenthet a látássérültek számára vagy sem. "A vakok és gyengénlátók számára egy épület fala támpontot jelent, a sávok kialakításánál pedig fontos szempont, hogy a látássérültet egy támponthoz - akár egy épület falához - vezessék.
Nincsen ezzel semmi baj, ez nem azt eredményezi, hogy a látássérült nekimegy a falnak, a támpontot a botjukkal érzékelik. Ha a sávot elvezetik az épület mellett, akkor egy újabb támpontot kell keresni" - magyarázta, hozzátéve: szervezetük rendszerint azt szokta kérni a kivitelezőktől, hogy a támpont és a sáv vége között legalább egy egységnyi jelzőburkolat maradjon ki, ennek azonban pusztán gazdasági okai vannak. "Így sokkal olcsóbb, nincs szükség arra, hogy egészen a támpontig húzzák. De ha megteszik, természetesen az sem jelent problémát".
Nem ilyen egyszerű a helyzet a Kossuth téren. Ahogy arról a napokban a 444.hu beszámolt, a nemrégiben felújított "nemzet főterén" kissé elszúrták a vakvezető sávokat, legalábbis olyan technikát alkalmaztak, amely a magyar látássérültek számára teljesen ismeretlen: a sávokat "fémpöttyökből" rakták ki.
Ez már csak azért is összezavarhatja a téren közlekedni kívánó vak személyt, mert a Magyarországon megszokott és használt vezetősávok bordázott, vagyis a burkolatból kiemelkedő párhuzamos csíkokból állnak. Ugyanakkor használnak egy másik jelzést is, ez a veszélyt jelző sáv, amely - mint a MVGYOSZ állásfoglalásában olvasható - "a környezetből kiemelkedő, raszterben elhelyezett, gömbsüveg vagy csonkakúp alakú, pontszerű elemekből áll". Az érdekképviseleti szervezet kiemeli: a jelzéseket tilos más jelentéstartalommal elhelyezni.
A Kossuth tér átalakításánál sajnálatos módon a MVGYOSZ ajánlásait nem vették figyelembe. A vakok számára készült jelzősávoknak meghatározott szabványuk van, nyilvánvalóan elég szélesnek kell lennie ahhoz, hogy egy nem látó személy érzékelhesse. A nemzeti főtéren kialakított fémpöttyös technika azonban (ahogy az képünkön is látható) nem különül el eléggé a burkolattól, könnyű átlépni, és fehér bottal sem lehet gond nélkül észlelni, ráadásul nagyon hasonlít a veszélyt jelző "pontszerű elemekhez".
"A Kossuth téren kialakított vakvezető sávokkal kapcsolatban kérték szövetségünk véleményét is, ám sajnos már csak a kivitelezés során" - mondta Angyal Gábor. Hangsúlyozta: az beruházásoknál már a tervezés szintjén meg kellene kérdezni az érdekképviseletek véleményét. "Ahol tudunk egyeztetni, mindig megfogadják az ajánlásainkat. Így volt ez az 1-es villamos felújított peronjainál, ahol jól működik az akadálymentesítés".
A Kossuth téri vakvezető sávok kialakításánál állítólag azért hagyták figyelmen kívül a vakok és gyengénlátók szövetségének javaslatait, mert az átadási hajrá miatt már nem lett volna idő lecserélni a fémpöttyöket. "Beszéltünk a beruházóval, aki ígéretet tett arra, hogy a téren alkalmazott módszereket meg fogják változtatni" - mondta Angyal. Az ígéret továbbra is ígéret maradt, nem történt semmi változás.
A MVGYOSZ azonban továbbra is bízik a kivitelező jó szándékában. A Kossuth tér megújulásáért felelős Steindl Imre Programiroda szerint ők szabályosan jártak el, az alkalmazott módszerre pedig nemzetközi példák is vannak, állítólag Dániában is ilyet használnak.
Angyal Gábor szerint külföldi módszerekkel azért nem érdemes példálózni, mert a vakvezető sávok tekintetében még nem létezik nemzetközileg egységes megoldás. "Ez világszerte még mindig egy fejlődő dolog. Ahogy a KRESZ-ben is vannak országonként eltérő szabályok, úgy a látássérültek számára kialakított jelzéseknél is mások az elvárások".
Két éve hozta meg az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága ajánlását arról, miként kell hozzáférhetővé tenni a pénzintézetek szolgáltatásait a látássérült emberek számára. Egy beadvány vizsgálatában Székely László ombudsman azt fogalmazta meg, hogy tervek vannak, jogszabály nincs és az ajánlásban álló más követelmények sem teljesültek, egyelőre legalábbis - olvasható az alapvető jogok biztosának nemrégiben kiadott közleményében. Az ombudsman szerint így sérülnek a vakok alapjogai, melyek érvényesítéséért Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterhez fordult.
Az ombudsman ajánlásában azt írja:
- biztosítsák a látássérült emberek akadálymentes hozzáférését a bankautomaták szolgáltatásaihoz
- határozzanak meg minimum követelményeket a fogyatékossággal élők hozzáférésének megteremtésére a magántulajdonban lévő bankautomatákhoz, és ehhez alkossanak kikényszeríthető és határidőkhöz kötött jogszabályokat
- az újonnan beszerzett bankautomaták és más banki szolgáltatások legyenek teljes mértékben hozzáférhetők a fogyatékossággal élő emberek számára
- kapjanak rendszeres képzést a bírák és más bírósági tisztviselők a Fogyatékossággal Élők Jogairól szóló ENSZ-Egyezményről és annak Fakultatív jegyzőkönyvéről annak érdekében, hogy az eléjük kerülő esetekben a fogyatékosság kapcsán kellő ismeret alapján dönthessenek
- hozzák összhangba a jogszabályokat és az ítélkezési gyakorlatot azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Egyezmény részes államai elfogadtak. Ezeket ajánlotta az ENSZ illetékes bizottsága a magyar kormánynak
. Mindennek nyomán eddig egy tervezet született, amely szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma a problémakört komplex módon kívánja kezelni, a banki szolgáltatások hozzáférhetőségének fejlesztésében valamennyi fogyatékossággal élő csoport igényeit figyelembe veszi, a fejlesztés minden hazai pénzintézetet érint, de a költségek és a technikai követelmények miatt a megvalósítás csak fokozatos lehet. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke még 2011-ben ajánlást tett közzé arról, hogy a pénzügyi szervezeteknek banki szolgáltatásaik során fokozottan kell figyelniük az érdekeiket csak korlátozottan képviselni képes fogyasztókra, többek között a fogyatékossággal élőkre is. Székely László hangsúlyozta: az ajánlás még nem megvalósítás.