Meglepő fordulat - Kiskapu a vasfüggönyön?

Ha Szerbia déli határán épülne kerítés, a magyar kormány hajlandó lenne eltekinteni a határzártól - írja a Népszabadság. A szerb-magyar határra tervezett 175 kilométer hosszú, 4 méter magas kerítés építéséről még ütemterv sem készült, sőt a a beruházót sem választották még ki. Időközben Kovács Zoltán kormányszóvivő az N1 szerb televíziónak úgy nyilatkozott, hogy Szerbia tisztában volt azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a magyar kormány tervezett a menekültáradat megállítására, így a határzár létrehozásának ötletével is.

A Fidesz több vezető politikusa, köztük kormánytag is úgy fogalmazott a Népszabadságnak, hogy a kormány eltökélt a határzár megépítése mellett, de egy esetben el tud tekinteni tőle: ha Szerbia saját erőből vagy nemzetközi segítséggel garantálja, hogy határain megállítja a menekültáradatot.

Lázár János a kormányzati tájékoztatón ezzel összhangban azt fejtegette: a kabinet nem ragaszkodik ahhoz, hogy a kerítés a magyar–szerb határon épüljön fel, el tudja képzelni, hogy Németország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Magyarország megállapodása alapján délebbre – feltehetőleg a macedón határon – emeljenek vasfüggönyt.

A Fidesz egyik vezető politikusa a lapnak azt mondta, még nem született meg a végső döntés a kerítés megépítéséről, nem véletlen, hogy nem Orbán, hanem Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, egy hetet szánnak az előkészületekre. Csütörtök reggel Rade Drobacs budapesti szerb nagykövetnek is azt magyarázták a külügyminisztériumban, hogy a határzár ötletét nem lehet végleges döntésnek tekinteni, még keresik a megvalósítás lehetőségeit - írja a lap.

Szerbia tudott vagy nem tudott a határzárról?

Szerbia tisztában volt azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a magyar kormány tervezett a menekültáradat megállítására, így a határzár létrehozásának ötletével is – állítja Kovács Zoltán. A kormányszóvivő az N1 szerb televíziónak ugyanis azt állította, hogy a magyar kormány több mint egy éve folyamatos kapcsolatban volt „a szerb hatóságokkal csakúgy, mint a bel- és a külügyminiszterrel, valamint a kormányfővel”, és szakértői és miniszteri szinten „minden opció terítékre került az elmúlt hetekben és hónapokban, így a falépítés is”.

Ezt azonban maga Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is cáfolta közvetve, aki a szerdai döntés után közölte, hogy „tájékoztatta” Belgrádot. De az előzetes események is azt igazolják, hogy az Orbán-kormány ezúttal is mindenféle konzultációt nélkülöző, egyoldalú döntést hozott.

Erről bővebben itt olvashat!