Orbán megszólalt - Megvédjük a határokat!

Publikálás dátuma
2015.06.19. 18:27
A V4-ek tanácskozása utáni sajtótájékoztató. MTI FOTÓ: Koszticsák Szilárd
Az illegális bevándorlás bűncselekmény, és Magyarország nem engedi meg, hogy határain bűncselekményeket kövessenek el, ezért a határait és ezzel Európa külső határait is meg fogja védeni - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő pénteken Pozsonyban a visegrádi négyek (V4) miniszterelnöki szintű tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

Orbán Viktor rámutatott: ma az európai országok közül Magyarországra nehezedik a legnagyobb migrációs nyomás, hiszen az idei év első öt hónapjában több mint 50 ezer bevándorló érkezett, több, mint Olaszországba vagy Görögországba.
A magyar miniszterelnök újságírói kérdésre elmondta: Magyarország nem fog segítséget kérni határai megvédéséhez, mert kötelességének tekinti, hogy azt megtegye.

A visegrádi négyek - Szlovákia, Magyarország, Csegország és Lengyelország - Pozsonyban tartott kormányfői szintű találkozóján, amelyen Lengyelországot Tomasz Siemoniak miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter képviselte, a résztvevők közös, elutasító álláspontot fogalmaztak meg az Európai Unió által szorgalmazott menekültkvótákkal szemben.
"Elutasítjuk a kötelező kvótákat, mert úgy hisszük, hogy amit az Európai Bizottság javasol, az ellentétben van az önkéntességnek az Európai Tanács által képviselt elvével" - szögezte le Robert Fico szlovák kormányfő a tanácskozást követő közös sajtótájékoztatón a tárgyalás témáit és eredményeit ismertetve. Hozzátette: kiemelten foglalkoztak azzal, hogy Magyarországot milyen rendkívüli mértékben érinti az illegális bevándorlás problémája, és egyetértettek abban, hogy ezt a különleges helyzetet mindenkinek tekintetbe kell vennie.

A Szlovákia V4-es elnökségének lezárása alkalmából tartott találkozó második részében Francois Hollande is részt vett. A francia államfő az Európába irányuló, fokozódó menekültáradat problémájával kapcsolatban kijelentette: teljesen egyetért azzal a V4-ek által megfogalmazott nézettel, miszerint Európának elsődlegesen a migráció kiváltó okaira kell megoldást találnia. Rámutatott: Franciaország is osztja azt a véleményt, hogy a menekültkvótákat nem lehet a valóságba átültetni, ugyanakkor azon a véleményen van, hogy a kérdés kezelésében az önkéntes alapú szolidaritásnak meg kellene jelennie.

A tanácskozáson az illegális bevándorlás mellett az energiabiztonság és az energiaunió kérdései, Görögország jövője, valamint a végéhez közeledő szlovák és a júliusban kezdődő cseh V4-es elnökség eredményei, illetve célkitűzései is terítékre kerültek.

Az energiaunióval kapcsolatban Orbán Viktor ismertette Magyarország álláspontját, miszerint Budapest támogatja az energiaunió létrehozását, de az energiaár képzésének, illetve az energiaellátás összetételének kérdésében ragaszkodik a nemzeti hatáskör megtartásához. "Ez azt jelenti, hogy mi a nukleáris energiát a jövő energiájának tartjuk, és ebben a körben ez a gondolat egyáltalán nem idegen" - fejtette ki Orbán Viktor.

Mint elmondta, a tanácskozáson arra a magyar álláspontra is rávilágított, hogy a jövőben legalább egy, stratégiai jelentőségű - magyar nemzetbiztonsági és európai biztonsági szempontból egyaránt fontos - csővezetéknek déli irányból kell gázt szállítania Közép-Európába. "Bennünket minden megoldás érdekel" - szögezte le Orbán Viktor, rámutatva: Magyarország nem akar "elmenni" az európai politika által magára hagyott Nabucco program mellett.

A V4-es tanácskozás lezárása után a résztvevők átvonultak a Kempinski szállóba, ahol egy közös panelbeszélgetésen vesznek részt Közép-Európa legjelentősebb biztonság és külpolitikai fórumán, a Globsecen, amely ugyancsak pénteken kezdődött Pozsonyban.

Szerző
Frissítve: 2015.06.19. 19:51

Emberséges bánásmódot kér a menekülteknek az EBESZ

Felhívásban fordult tagországaihoz az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) pénteken, azt kérve, bánjanak emberségesen a menekültekkel, és tartsák tiszteletben emberi jogaikat.

A menekültek világnapjának előestéjén közzétett, az MTI-hez eljuttatott felhívásában Michael Georg Link, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) elnöke úgy fogalmazott: "A menekültek világnapja előtt tudatában kell lennünk abbéli felelősségünknek, hogy emberségesen kell bánnunk a menekültekkel és migránsokkal. Az államoknak továbbra is gondoskodniuk kell arról, hogy határaikon belül tiszteletben tartsák minden egyénnek - köztük a menekülteknek és az egyéb migránsoknak - az emberi jogait, és megakadályozzák ezeknek a kiszolgáltatott embereknek a hátrányos megkülönböztetését"

Az 57 EBESZ-tagállam elkötelezte magát a mellett, hogy küzd a menedékkérőkkel és a menekültekkel szembeni diszkrimináció ellen, továbbá tartós megoldások kidolgozásával lehetőségéhez mérten hozzájárul a menekültek és az otthonukat elhagyni kényszerülők védelméhez és segítéséhez.

"Az utóbbi időben több olyan esemény történt az EBESZ-tagországokban és azokon kívül, amelyek kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy egyes tagállamok milyen menekültpolitikát folytatnak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy megoldásaik teljesen megfeleljenek az EBESZ-szel szemben tett vállalásaiknak, valamint más nemzetközi emberi jogi szabványoknak és kötelezettségeiknek is" - olvasható az igazgató felhívásában.

A nap folyamán a Budapesten tárgyaló Michael Georg Link kétnapos látogatása végén sajtótájékoztatóján üdvözlendőnek nevezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, hozzátéve, most ennek megvalósításán a sor. Közölte: a kormányzat képviselőivel - mások mellett a külügyminiszterrel -, parlamenti képviselőkkel és zsidó szervezetekkel találkozott Budapesten, és felajánlotta az ODIHR támogatását az antiszemitizmus elleni küzdelemben. A megbeszélések alapján úgy tűnik, Magyarországon komolyan veszik az antiszemitizmus elleni harcot - mondta.

Szerző

"Ostrom-szindróma" Magyarországon

A magyar-szerb határon tervezett kerítésről közölt tudósítást a francia Le Monde és a Le Figaro.

A balliberális Le Monde szerint a migrációs helyzet a schengeni övezetben robbanásig feszült. "Magyarország negyedszázaddal azután, hogy lebontotta a Kelet és Nyugat közötti vasfüggönyt, most meg akarja építeni az első fizikai akadályt a szerb határon, ezúttal azért, hogy megakadályozza a menedékkérők bejutását az Európai Unióba" - írta a lap. Idézte Szijjártó Péter külügyminisztert, aki emlékeztetett arra, hogy Magyarország nem sért meg semmilyen nemzetközi szerződést, az illegális bevándorlással szemben emelt kerítésekre vannak precedensek. "A falak soha nem bizonyultak hasznosnak. Megkerülik őket" - mondta a lapnak Yves Pascouau, a Notre Europe - Jacques Delors Intézet migrációs kutatója. Példaként említette Görögországot, ahol a kerítés megépítése óta a migrációs hullám tényleg megszűnt a török határon, de a bevándorlók a török partokhoz közeli szigeteken jelentek meg tömegesen, majd a balkáni útvonalon át érkeznek az európai kontinensre.

A konzervatív Le Figaro kiemelte, hogy noha Magyarországon tavaly húszszor annyi menekültkérelmet, 53 ezret nyújtottak be, mint 2013-ban, abból csak 500-at fogadtak el a hatóságok, amelyek attól tartanak, hogy a múlt heti osztrák döntést követően még többre kell számítani. A lap magyar civil szervezetek vezetőit idézve azt írta, hogy Magyarország a menekültkérelmek 5-10 százalékára ad pozitív választ, míg az európai átlag 50 százalék körül mozog, s a kormány állításával ellentétben van még mozgástér, jóllehet a befogadóhelyek megteltek. A koszovói menekülthullám ellenére a menedékkérők 75 százaléka háborús menekült és nem gazdasági bevándorló, amely kifejezés a tudósító megfogalmazása szerint "a magyar kormány új retorikájának középpontjába" került.

A La Repubblica olasz napilap Ásotthalomról, a La Stampa Röszkéből közölt tudósítást pénteken. A beszámolók szerint a Röszkén élők helyeslik a biztonságérzetüket növelő kerítést. A La Stampa kommentárja szerint a magyarokat a migránsok keltette "ostrom-szindróma" ijeszti meg, valamint félelem a nemzet eltűnésének veszélyétől, amit Magyarország nacionalizmussal kompenzál. A Corriere della Sera a populizmus Európában terjedő hullámáról írt arra emlékeztetve, hogy ugyanaz a Magyarország emel falat határain, amely 1989 nyarán befogadta a keletnémeteket. Az Il Sole 24 Ore gazdasági napilap Görörország és Magyarország példájával azt állította, hogy a populizmus által emelt falak azok, amelyek megtörik az európai egységet.

A katolikus L'Avvenire címe: Európa ledönti, nem emeli a falakat. Az olasz püspöki kar napilapja Laura Boldrinit, az olasz képviselőház elnökét idézte, aki szerint a magyar határkerítés "ellentmond az európai DNS-nek".

Szerző