Nem akar falat Szerbia

Publikálás dátuma
2015.06.19. 20:30

Magyarország a saját és Európa külső határait is meg fogja védeni, és nem fog segítséget kérni, mert ez a kötelessége - mondta Orbán Viktor Pozsonyban, a visegrádi négyek (V4) tanácsozása utáni sajtótájékoztatón. Miközben fideszes politikusok és a kormányszóvivő is arról beszél a nyilvánosság előtt, hogy a kabinet felelős döntést hozott a magyar-szerb határon létesítendő kerítésről, forrásaink szerint még nem biztos, hogy megépül a 175 kilométer hosszú, négy méter magas vasfüggöny. Akad, aki szerint Orbán Viktor elsősorban azt akarja elérni, hogy Magyarország saját hatáskörben dönthessen a bevándorlókról. Aleksandar Vucic szerb kormányfő viszont azt kéri a magyar miniszterelnöktől:"ne építse fel azt a falat".

Magyarország a saját és Európa külső határait is meg fogja védeni, és nem fog segítséget kérni, mert ez a kötelessége - mondta Orbán Viktor Pozsonyban, a visegrádi négyek (V4) tanácsozása utáni sajtótájékoztatón.

Fico szerint Magyarország tiszteletet érdemel
A szlovák miniszterelnök a pozsonyi Globsec biztonsági konferencia panelbeszélgetésén ezt azzal indokolta, hogy Magyarország megpróbálja saját erőből megoldani az illegális bevándorlás következtében a határain kialakult helyzetet.  

Az illegális bevándorlás bűncselekmény, és Magyarország nem engedi, hogy határain bűncselekményeket kövessenek el - jelentette ki a kormányfő. Orbán megismételte: ma az európai országok közül Magyarországra nehezedik a legnagyobb migrációs nyomás, amit az is mutat, hogy az országba az idei év első öt hónapjában több mint 50 ezer bevándorló érkezett, több, mint Olaszországba vagy Görögországba. Újságírói kérdésre kijelentette: Magyarország nem fog segítséget kérni határai megvédéséhez, mert kötelességének tekinti, hogy azt megtegye. A kormány nem vár európai válaszra sem a menekültválság kezelésében - tette hozzá Orbán Viktor már a Globsec biztonságpolitikai fórumon.

Erős vezetőre van szükség

A magyar-szerb határon tervezett kerítés felállítását a magyar miniszterelnök technikai kérdésnek nevezte, és kijelentette, a fő szempont a határőrizet fenntartásának a kötelessége. A "Dinamikus Visegrád: Energia, Növekedés, Versenyképesség" című pozsonyi panelbeszélgetésen Orbán Viktor arról is beszélt: egy ország jólétének legfőbb előfeltétele a stabil vezetés. Az Európában népszerű szemlélet szerint a vezető feladata "mindössze" az intézmények irányítása, ám szerinte ezzel csak addig nincs probléma, amíg jól mennek a dolgok. Ha azonban gondok akadnak, az intézmények nem működnek megfelelő hatékonysággal, a legfontosabb kihívások kezeléséhez erős vezetőkre van szükség.

Koszticsák Szilárd/MTI

Koszticsák Szilárd/MTI

A szerb kormányfő arra kéri Orbánt, ne építsen falat

Aleksandar Vucic szerb kormányfő hamarosan beszélni fog Orbán Viktorral arról, hogy Magyarország fizikailag lezárná a magyar-szerb határt, és arra fogja kérni, hogy "ne építse fel azt a falat". A szerb kormányfő a tájékoztatón kiemelte: Belgrád az utóbbi időben mindent megtett azért, hogy jó kapcsolatot építsen ki Magyarországgal, és nemrég még azt mondta volna, hogy még soha nem volt ilyen jó a kapcsolat Budapesttel, "most pedig bejelentették, hogy falat építenek". Vucic megismételte korábbi kijelentését, miszerint Szerbia semmiképpen sem fog hasonló falakat emelni déli határán.

Vasfüggöny emléktúra
A vasfüggöny lebontására emlékezve jövő vasárnap Horn Gyula tiszteletére emléktúrát rendeznek a soproni szocialisták. Horn, akkor még külügyminiszterként, osztrák kollégájával Alois Mockkal 1989. június 27-én hivatalosan átvágta a vasfüggönyt. Ezzel kívánták jelezni, hogy véget kell vetni Európa háború utáni megosztottságának. A túra résztvevőit június 28-án délelőtt 9 órakor várják a 84. sz. főút Ausztria felé vezető oldalán, az Arcus étterem előtti bekötő útnál.

A Népszava kerítésre vonatkozó kérdésére "Bukarest és a Budapesti Románia Nagykövetsége nem kívánta kommentálni a témát", a szerb nagykövetség azonban válaszolt levelünkre: "Szerbia Köztársaság budapesti Nagykövetsége részére Szerbia Köztársaság kormányától ezidáig nem érkezett hivatalos állásfoglalás, azonban országunk magas rangú képviselői ezen döntés kapcsán meglepettségüknek adtak hangot és magyarázatot kértek. Nagykövetségünk azon az állásponton van, hogy manapság kerítés építése országok között teljes mértékben anakronisztikus és ellentétes az Európai Unió azon elveivel amelyek az emberek, a tőke és az árú szabad mozgására vonatkoznak és figyelmen kívül hagyja a szolidaritást azokkal szemben, akik a háború és veszélyek elöl menekülnek. Ez valójában nem oldja meg a problémát, amely nemcsak magyar, ez nagy teher Szerbia számára is és mindazon országok számára amelyeken a Nyugat-Európa irányába tartó migránsok áthaladnak. A probléma csökkentése vagy teljes megoldása érdekében együttes akcióra van szükség" - áll a szerb válaszban.

Lázár képzelete és a vasfüggöny helye

Mindez azért is érdekes, mert Lázár János csütörtöki tájékoztatóján azt fejtegette: a kabinet nem ragaszkodik ahhoz, hogy a kerítés a magyar-szerb határon épüljön fel, el tudja képzelni, hogy Németország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Magyarország megállapodása alapján délebbre emeljen vasfüggönyt. Fideszes körben pedig többen állítják, a biztonsági kerítés ötletével Orbán elsősorban azt akarja elérni, hogy a bevándorlás ügye kerüljön a tagállamok hatáskörébe. Ezért még egyáltalán nem biztos, hogy valóban fel is épül a 175 kilométer hosszú, négy méter magas kerítés. Az Index viszont úgy tudja, a görög pénzügyi válság miatt építene drótkerítést a déli határra a magyar kormány. EU-s vezetői körökben ugyanis attól félnek: a görög kormány azzal tartaná sakkban a drasztikus költségvetési szigorítást előíró európai tárgyalópartnereit, hogy átengedi az északi határain a Görögországba érkező menekülteket. Az Unió válaszul kizárná Görögországot a schengeni térségből, a migránsáradatot azonban nem tudnák feltartóztatni. A lap szerint könnyen előfordulhat, hogy a magyar kormány erre az eshetőségre készül, és ezért vált hirtelen nagyon sürgőssé, hogy felhúzzák a magyar-szerb határszakaszon a kerítést.

Magyarországnak cselekednie kell

A fideszes Németh Szilárd tegnap arról beszélt, az illegális határátlépésekkel kapcsolatos hírek alapján egyértelmű, hogy Magyarországnak cselekednie kell, ezért döntött a kormány a magyar-szerb határ lezárásáról. A képviselő arra figyelmeztetett, hogy a magyar-szerb határ lett az Európai Unióba illegálisan bevándorlók legforgalmasabb útvonala. Május végéig - a Balkánon keresztül - több mint 50 ezre érkeztek a zöldhatáron át Magyarországra, míg Olaszországba ugyaneddig 47 ezren. A magyar kormánynak és parlamentnek mindent meg kell tennie a menekültprobléma megoldása érdekében. Ezért döntött a kabinet a határzár mellett, és ezért nyújtotta be a Fidesz azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a kabinetnek a biztonságos harmadik országok meghatározását.

Rendhagyó városnézés
A kormány menekültellenes plakátkampánya pont azokat sérti meg, akik rengeteg munkát fektettek abba, hogy elhelyezkedjenek, és integrálódjanak a magyar társadalomba - mondta az afgán származású Dariush Rezai, egy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által rendezett rendhagyó városnézésen. "Nem volt olyan eset, hogy ne tartottuk volna tiszteletben a magyar kultúrát. Ugyanúgy tiszteletben tartjuk, ahogy a sajátunkat is" - szögezte le a fiatalember, aki immár hatodik éve él hazánkban. Kifejtette, hogy a táborban megtanítják, hogyan kell "kint" élni, de ezután a saját lábukra kell állniuk: "kint nem esik az égből a pénz, hanem meg kell érte dolgozni. Nem vehetem el a magyarok munkáját, nem dolgozhatok? Ez egy kicsit túlzás". Azzal, hogy a kormány lezárja a déli határt, szerinte nem oldódik meg a menekültprobléma: "aki ekkora utat tesz meg Szíriából vagy Afganisztánból, az meg fogja találni a módját, hogy az unióba jusson".

Kovács Zoltán kormányszóvivő szintén a vasfüggöny mellett érvelt csütörtök este az M1 aktuális csatorna műsorában, ám a visszavonulást sem zárta ki. Kötelező "kűrként" elmondta, felelősségteljes döntést hozott a kormány a kerítésről, amelyről még egyeztetnek a következő napokban. Azt is hallhattuk, hogy Magyarország nem akar a bevándorlók célpontja lenni, most nincs szükség gazdasági bevándorlókra, ám a kormányszóvivő arról is beszélt, hogy a júliusi uniós csúcstalálkozón Magyarország más álláspontot fog képviselni, mint a nyugat-európai országok: a tagállamoknak saját hatáskörben kellene dönteniük a kérdésben. Megismételte, egységes EU-s álláspont kell, ám mert ez messze van, a magyar kormány ezért döntött a határzárról. Ugyanakkor közölte, az, hogy mi történik a következő napokban akár európai szinten - a görög válságra is utalva -, és hogy mi történik július 1-jén a szerb-magyar közös kormányülésen, "a jövő kérdése".

És ki építi a kerítést? És mennyiért? 

Nos, a kormány még nem tudja, ki építi a kerítést, az viszont már eldőlt, hogy a vasfüggönynek a rendkívüli kormányzati intézkedésekre rendelkezésre álló tartalék 60 milliárd forintos összege nyújthat fedezetet. Egyelőre persze az sem világos, mennyibe kerül a vasfüggöny. Lázár erről csütörtökön annyit közölt, a kerítés egyes becslések szerint 20-25 milliárd forintba, de ezt a kormányülésen többen túlzónak ítélték, így a felállításáról szóló kormányrendeletben pontos összeget meg sem határoztak. A Blikk érdeklődésére a Belügyminisztérium nem cáfolta, hogy közmunkások építik majd a kerítést, azt viszont óvakodtak megbecsülni, hány emberre lesz szükség.

A Magyar Helsinki Bizottság a belügyminiszterhez fordult

Pintér Sándor jövő szerdán olyan javaslatot terjesszen a kormány elé, amely elveti a szerb határra építendő "fizikai lezárást", viszont kellő támogatást ad a menedékkérőkkel foglalkozó állami szervezeteknek. Ezt a Magyar Helsinki Bizottság kéri a belügyminisztertől. A jogvédő szervezet nyílt levélben 13+1 érvet sorolt fel a a déli határra tervezett kerítés ellen. Azt elismerik, hogy a migráció kezelése valóban nagy feladat a határrendészetnek és a menekültügyi hatóságnak, de szerintük a felhúzandó kerítés nem lesz megoldás. Érveik között szerepel, hogy a kerítés önmagában nem vet gátat a migrációnak, és semmiben nem változtat Magyarország földrajzi helyzetén, illetve az is, hogy a kormány kevés intézkedéssel tudná jobban gerjeszteni az "illegális migrációt", mint éppen a kerítésépítéssel való fenyegetéssel. Véleményük szerint a vasfüggöny az embercsempészeknek kedvez és a kormány olyan erkölcsi felelősséget vesz magára, amelynek képtelen lesz eleget tenni.

 Magyarország nacionalizmussal kompenzál - külföldi sajtó

"Magyarország negyedszázaddal azután, hogy lebontotta a Kelet és Nyugat közötti vasfüggönyt, most meg akarja építeni az első fizikai akadályt a szerb határon, ezúttal azért, hogy megakadályozza a menedékkérők bejutását az Európai Unióba" - írta a Le Monde. A lap szerint a schengeni övezetben robbanásig feszült a migrációs helyzet. Yves Pascouau, a Notre Europe - Jacques Delors Intézet migrációs kutatója a cikkben arról beszélt, hogy a falak soha sem bizonyultak hasznosnak, mert megkerülik azokat. A Le Figaro kiemelte, hogy noha Magyarországon tavaly hússzor annyi menekültkérelmet nyújtottak be, mint 2013-ban, abból csak 500-at fogadtak el a hatóságok, amelyek attól tartanak, hogy a múlt heti osztrák döntést követően még többre kell számítani. A lap magyar civil szervezetek vezetőit idézve azt írta, hogy Magyarország a menekültkérelmek 5-10 százalékára ad pozitív választ, míg az európai átlag 50 százalék körül mozog, s a kormány állításával ellentétben van még mozgástér, jóllehet a befogadóhelyek megteltek. A La Repubblica olasz napilap Ásotthalomról, a La Stampa Röszkéből közölt tudósítást pénteken. A beszámolók szerint a Röszkén élők helyeslik a biztonságérzetüket növelő kerítést. A La Stampa kommentárja szerint a magyarokat a migránsok keltette "ostrom-szindróma" ijeszti meg, valamint félelem a nemzet eltűnésének veszélyétől, amit Magyarország nacionalizmussal kompenzál. A New York Times szerint populista miniszterelnökünk tervei szembemennek az unió nyitott határokról szóló alapelveivel.

Szerző

Megerősítik a balatoni mentőszolgálatot

Publikálás dátuma
2015.06.19. 18:01
Fürdőzők Balatonfenyvesen MTI FOTÓ: Varga György
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) az idén is megerősített ellátással készül a balatoni szezonra - közölték az OMSZ különleges mentőegységeket és mentési gyakorlatot is bemutató szezonnyitó sajtótájékoztatóján pénteken a balatonlellei vitorláskikötőben.

Czirner József, az OMSZ operatív igazgatója elmondta, hogy a nyáron a Balatonnál 150 százalékkal nő a mentőszolgálat esetszáma, emiatt évek óta megerősítik az üdülőrégió mentőellátását. Ahol nincs a környéken mentőállomás, ott ideiglenes állomást, úgynevezett mentési pontot nyitnak, hogy minél közelebb legyen a segítség a lakossághoz, nyaralókhoz szükség esetén.

A szezonon kívül 35 mentőautó teljesít szolgálatot a Balaton körül, ezek számát átcsoportosításokkal emelik, és a szolgálati időt is az üdülőövezet igényeihez igazítják. Speciális mentőegységeket - mentőmotort, gyermek-mentőorvosi egységet - is indítanak, júniusban még csak hétvégeken, júliustól minden nap. Balatonfüreden és Sármelléken mentőhelikopter-bázis működik.

A tó körüli megyék mentési vezetői külön is beszámoltak a felkészülésről, elmondták, hogy a szezonban teljes kapacitással működtetik a gépkocsiparkjukat és megerősített személyzet végzi a munkát, megnyújtott szolgálati időben. Szükség esetén a tótól távolabbi mentőbázisokról csoportosítanak át mentőautót, illetve személyzetet. Az érintett térség optimálisabb ellátása érdekében a balatonfűzfői mentőállomás Balatonakarattyára költözött - hangzott el.

A rendezvényen szó esett arról is, hogy az OMSZ együttműködik a tó hét pontján hét hajóval bevetésre készen álló Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatával, amelynek két sürgősségi mentőhajójához a mentőszolgálat biztosítja a szakszemélyzetet. Az OMSZ együttműködési megállapodást kötött a Balatoni Hajózási Zrt.-vel is, amely szükség esetén bármikor térítésmentesen indít külön kompot az északi és a déli part között a mentőautók számára.

Jamrik Péter, a Balaton Fejlesztési Tanács közbiztonsági testületének elnöke arról számolt be, hogy a tanács anyagi támogatást nyújt a mentési munkákhoz, továbbá fontos céljai közt tartja számon a mentési munkák műszaki és technikai feltételeinek javítását a következő években, és az országban egyedülálló módon biztosítja napi szinten a koordinációt az üdülőrégió szervezetei között.

Szerző

Segítene az LMP a földmutyi veszteseinek

Az LMP perközösség létrehozását kezdeményezi az állami földpályázatokon vesztes gazdáknak, a keresetek benyújtásához pedig jogi segítséget is ajánl.

Ezt Sallai R. Benedek, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője közölte. A politikus lépésüket azzal indokolta, hogy a kishantosi vidékfejlesztési központ a héten másodfokú pert nyert az állammal szemben, a bíróság ugyanis kimondta, hogy a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) jogtalanul kötött földbérleti szerződés a Mezővidék Bt.-vel, mivel az a pályázat benyújtásakor nem volt mezőgazdasági termelő.

Ez az ügy is bizonyítja, hogy az állami földpályázati rendszer sok esetben tisztességtelen, jogszerűtlen döntéseket tartalmaz. Példaként említette még a Hortobágyi Nemzeti Park földpályázatát is, ahol szerinte kormányzati vizsgálat tárta fel, hogy a pályázók bejegyzett cég nélkül nyertek.

Sallai R. Benedek ezekre az ügyekre hivatkozva, az LMP nevében felszólította a legfőbb ügyészt, hogy közérdekből indítson kerestet a hasonlóan kötött szerződések megsemmisítésére. Az ellenzéki politikus emellett a kabinetet is felszólította, hogy a vesztes gazdák érdekében tegyen nyilvánossá minden földpályázatot.

Szerző