Mészáros megint jól járt

Miközben politikai alapon indított bosszú hadjáratot a Fidesz-kormány néhány olyan hazai nagytőkés és földbirtokos ellen, aki földbérlő is, ezek a csapások a magyar mezőgazdaság gerincét adó valamennyi társasvállalkozást is érik. Vagyis aki elég közel volt a tűzhöz, az nem égette meg magát.

A kormány betekint (...) Csányi Sándornak, Simicska Lajosnak és Leisztinger Tamásnak a cégeibe", hogy mennyi támogatást vettek fel, és "már megelőlegezhetem, hogy mi, fideszesek úgy gondoljuk, hogy a jövőben nem fognak ennyit kapni" - fogalmazott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóján.

A kormány már elvonta az 1200 hektár fölötti termőföldek után járó uniós támogatást, amihez joga volt, bár a legtöbb uniós tagország csak az alsó limitet, a kvóta feletti 5 százalékot választotta, hogy ne roppantsa meg a legversenyképesebb szektort. A magyar kormány ezzel szemben 100 százalékot vette el az érintett 515-520 agrártársaságtól.

Raskó György szerint értelmezhetetlen, hogy az elvonás után még mire gondoltak a fideszesek , mert az 1200 hektár alatti normatív támogatáshoz a magyar kormány nem nyúlhat, az a terület után ugyanis jár. Az agrárközgazdász lapunknak elmondta: az egy érdekes kérdés, hogy például az Orbán Viktor kormányfő legszűkebb köréhez tartozó felcsúti polgármester-vállalkozó, Mészáros Lőrinc éppen akkora állami földterületet, illetve saját tulajdont mondhat magáénak, amelyet már nem érint lényegében az elvonás. Raskó György a szakmában közkeletű vélekedést is említette, hogy feltehetően valaki másnak a megbízásából vásárolt, illetve bérelt mezőgazdasági területeket Mészáros Lőrinc.

Egy neve elhallgatását kérő agrárszakember viszont nem zárta ki, hogy Lázár János talán arra gondolt, hogy amikor lejár az állami földbérleti szerződésük, ezek a nagyvállalkozók hiába pályáznak majd, egyetlen négyzetmétert sem nyernek. A szakember hozzátette, az is figyelemre méltó, hogy miután a felcsúti polgármester sertés vágóhídját a miniszterelnök személyesen avatta föl, kizárólag a sertés hús áfáját csökkentette a kormány javaslatára az Országgyűlés 27-ről 5 százalékra. Ez ugyanis kétségtelenül erőteljesen csökkenti az ágazatban a fekete piaci nyomást. A legális vágóhidak is profitálhatnak a célzott áfa csökkentésből, mint például Mészáros Lőrinc, igaz, a baromfisok viszont az illegális kereskedelem növekedésével számolhatnak, mert ott nem mérsékelte a kabinet az áfát.

Az 1200 hektár fölötti területen gazdálkodó állattartó társaságok viszont még a sertés hús áfa zuhanással együtt is nagy bajba kerülnek, hiszen sokan közülük a földalapú támogatással tartották egyensúlyban vállalkozásukat. Legföljebb a sertések, kocák után járó állatjóléti támogatásokkal vigasztalódhatnak, de ez Csányi Sándornak is éppen úgy jár, mint bármelyik másik állattenyésztőnek. Raskó György szerint Lázár János kijelentése politikai bosszúállásról szólt, aminek semmi köze az agrárgazdasághoz, a piachoz. A Fidesz azt a vállalkozói kört támogatja, amely sem kertészettel, sem állattartással nem foglalkozik, vagyis a legkisebb a munkaerő igénye: ők a gabonafélék és az olajos magvak termesztőit. A kormány olyan magyar vállalkozókat hoz nehéz helyzetbe, akiknek a gazdasági társaságokban 10-15 millió forint értékű vagyona van, miközben olyan családi gazdák szekerét tolja, akik már most több százmilliós vagyon fölött rendelkeznek.