Még mindig nem jó a médiatörvény

A magyarországi médiaszabályozás javítása érdekében az elmúlt években született intézkedések jó irányba mutatnak, de a médiaszabadság javítása további lépéseket igényelne - foglalt állást pénteken elfogadott véleményében a magyar médiát szabályozó törvényekről az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság.

Az alkotmányjogászok három magyar jogszabályt vizsgáltak, a 2010-ben született CIV. és CLXXXV. törvényt, amely a média és a sajtó működését szabályozza, valamint a tavalyi XXII. törvényt, amely a reklámadóról rendelkezik. Ez utóbbival kapcsolatban a vélemény megjegyzi, hogy az adó májusi jelentős csökkentése sok olyan kérdést megold, amelyek bevezetésekor fogalmazódtak meg. A dokumentum egyúttal üdvözli a kormány nyitottságát a jogszabály módosítására, egyúttal azt szorgalmazza, hogy az adóterheket egyenlően, diszkriminációmentesen ossza el, valamint kerülendőnek nevezi az amúgy is gazdasági nehézségekkel küzdő médiaszektor túlzott adóztatását.

A 30 oldalas dokumentum végkövetkeztetéseiben az alkotmányjogászok elismerik a kormány elmúlt években tett erőfeszítéseit az eredeti jogszabályok javítására, és üdvözlik, hogy továbbra is nyitott a párbeszédre.

Mindazonáltal kiemelnek a jogszabályokból olyan passzusokat, amelyeket szerintük elsőbbséggel felül kellene vizsgálni.
A sajtótörvény törvénysértő tartalmakról szóló szövegébe a Velencei Bizottság beillesztené az arányosság elvét. A vélemény ugyanis azt mondja, hogy a törvény több meghatározása nem kellően világos. A dokumentum szerint ilyen például az alkotmányos rendet sértő, vagy valamilyen nemzet vagy kisebbség kirekesztésére alkalmas tartalom tilalma.

Azzal sem ért egyet a jelentés, hogy a törvény tiltja vallási vagy politikai meggyőződés bírálatát. Nem helyes a testület szerint az sem, hogy a törvény semmi esetre sem engedélyezi, hogy a médiatartalom személyiségi jogokat sértsen. Az alkotmányjogi szakértők szerint ezt a bíróság joga lenne mérlegelni. "Jogos, ha az állam fellép a lázító, gyűlöletkeltő, obszcén és rágalmazó beszéd ellen. Ugyanakkor a törvény felülvizsgálatra szorulna annak érdekében, hogy ezeket a homályos fogalmakat, mint az erkölcs vagy az alkotmányos rend, a bíróságok ne értelmezhessék túlságosan tágan" - írja véleményében a Velencei Bizottság.

A sajtótörvénynek a bírák szerint azt is világossá kellene tennie, hogy az újságírókat csak bíróság és csak büntetőügyekben utasíthatja forrásaik felfedésére, ha az információ más módon nem szerezhető meg. A médiatörvénynek rendelkeznie kellene arról, hogy a hatóság csak a legvégső esetben szab ki akkora pénzbüntetést, amely súlyosan érinti az adott médium normális működését, például ha többször tömeges erőszakra szólít fel. Emellett a büntetéseket nem kellene azonnal kikényszeríthetővé tenni, a jogorvoslat idejére fel kellene őket függeszteni, a bíróságoknak pedig lehetőséget kellene adni a Médiatanács döntéseinek lényegi felülvizsgálatára.

A vélemény a Médiatanács tagjainak megválasztási módján is változtatna annak érdekében, hogy a társadalmilag jelentős politikai és egyéb csoportok, valamint a média méltányos képviselete is biztosított legyen. A Velencei Bizottság a médiahatóság és a Médiatanács elnökének posztját és kinevezését is módosítaná a hatalomkoncentráció csökkentése és a személy politikai semlegességének biztosítása érdekében. Ezen a téren a 2013-as módosítások jó irányba mutatnak, de "sok megfigyelő" szerint nem elegendőek a Médiatanács tényleges függetlenségének szavatolásához - foglal állást a bizottság.
A testület a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumát is átalakítaná. A dokumentum végkövetkeztetései szerint kívánatos volna a közszolgálati médiaszolgáltatás irányításának decentralizációja, és változtatni kellene azon, hogy a közszolgálati médiumok kizárólagos hírszolgáltatója az MTI.

A testület emlékeztet arra, hogy a médiaszabályozásnak nincs egy bevált európai modellje, ezért a magyar törvényalkotónak kell megtalálnia annak módját, hogy a Médiatanácsot politikailag semleges testületté alakítsa.

A kuratórium tagjainak kiválasztását elemző részben a testület azt írja, hogy a Médiatanács nem tekinthető függetlennek. Kifogásolja, hogy a tagokkal szemben a törvény szakmai követelményeket nem támaszt, a jelölésükre adott rövid határidő miatt pedig "az egyetlen ésszerű következtetés az, hogy nem szakmai, hanem politikai megfontolások alapján választják ki őket".

A hírszolgáltatás tartalmi szabályozásával kapcsolatban a vélemény üdvözli, hogy az Európa Tanács szakértőinek vizsgálata után a kormány módosította a jogszabályt, így az már csak sokszínű és kiegyensúlyozott tájékoztatást ír elő, és ez a passzus csak a lineáris médiaszolgáltatókra vonatkozik.

"Ezek a változtatások üdvözlendőek" - írja a testület, de hozzáteszi: kérdéses, hogy indokolt-e fenntartani a most is meglévő tartalmi követelményeket. A dokumentum szerint a kiegyensúlyozott objektív tájékoztatás minden újságíró számára dicséretes szakmai teljesítmény, és jogos az államnak az az elvárása, hogy a média egésze gyorsan és pontosan képes legyen hiteles információkat szolgáltatni.

A testület az állami hirdetésekre is kitér, s azt írja: az állami hirdetési költségvetést objektív és transzparens szabályok alapján kellene felhasználni, a magánkézben lévő médiának pedig lehetővé kellene tenni, hogy fizetett politikai hirdetéseket tegyen közzé.

Szerző

Határzár - Orbán nem vár európai válaszra

A magyar kormány nem vár európai válaszra a menekültválság kezelésében, az államnak ugyanis elsőrendű kötelessége a határai megvédése - jelentette ki Orbán Viktor pénteken Pozsonyban a Globsec biztonságpolitikai fórumon.

A magyar kormányfő erről a visegrádi négyek vezetőinek délutáni közös előadáspaneljén beszélt, ahol elmondta: a bevándorlás kérdése rendkívül összetett, van erkölcsi, gazdasági, demográfiai és biztonsági dimenziója, a lényeg azonban az, hogy az illegális határátlépés bűncselekmény, amelyet meg kell akadályozni. A magyar-szerb határon tervezett kerítés felállítását a miniszterelnök technikai kérdésnek nevezte, s kijelentette, a fő szempont a határőrizet fenntartásának a kötelessége.

A "Dinamikus Visegrád: Energia, Növekedés, Versenyképesség" című panelbeszélgetésen Orbán Viktor azon véleményének is hangot adott, hogy egy ország jólétének legfőbb előfeltétele a stabil vezetés. Kifejtette, hogy az Európában népszerű szemlélet szerint a vezető feladata "mindössze" az intézmények irányítása, s amíg jól mennek a dolgok, ezzel nincs probléma. Mindazonáltal ha egyszer komolyabb probléma merül fel, az intézmények nem működnek megfelelő hatékonysággal, ezért a legfontosabb kihívások kezeléséhez erős vezetőkre van szükség.

A panelbeszélgetés röviddel a V4-es csoport kormányfőinek és Francois Hollande francia államfőnek a pozsonyi várban tartott találkozója után kezdődött. A Közép-Európa legjelentősebb biztonság- és külpolitikai fórumának számító Globsec pénteken kezdődött meg a szlovák fővárosban. A Globsecet tizedik alkalommal rendezte meg a Szlovák Atlanti Bizottság (SAC).

A rendezvényen több mint hetven országból mintegy ezer vendég, köztük másfél száz újságíró részvételével számolnak a szervezők. A meghívottak között tucatnyi elnök és miniszterelnök van, köztük a szlovák, a magyar, a cseh kormányfő és Tomasz Siemoniak lengyel miniszterelnök-helyettes mellett a horvát, az észt, a grúz, a szlovák, a macedón és a lengyel államfő, David Cameron brit kormányfő, az EBESZ és a NATO több vezető képviselője, és John McCain amerikai szenátor, volt republikánus párti elnökjelölt is.

Szerző

Fico: Magyarország tiszteletet érdemel a menekültügy kezeléséért

Magyarország tiszteletet érdemel azért, hogy megpróbálja saját erőből megoldani az illegális bevándorlás következtében a határain kialakult helyzetet - vélekedett Robert Fico szlovák miniszterelnök a pozsonyi Globsec biztonsági konferencia péntek délutáni panelbeszélgetésén.

"Szeretném bizonyos értelemben kifejezni tiszteletemet Magyarország iránt. Arról ugyanis nem sok szó esik, hogy Magyarországra több bevándorló érkezett, mint Olaszországba vagy Görögországba. És nem voltak rendkívüli csúcstalálkozók, senki nem kért semmit. Most azonban, amikor a migránsok Görögországba vagy Olaszországba érkeznek, ráadásul kisebb számban, mint Magyarországra, ebből egyszerre világméretű probléma van" - mutatott rá a szlovák miniszterelnök.

Fico úgy vélte, hogy "Magyarország igyekszik erre a problémára önállóan reagálni, ami tiszteletet ébreszt" a világban.
A szlovák kormányfő szerint a migrációs problémával foglalkozó legközelebbi találkozókon és dokumentumokban a görögországi és az olaszországi helyzet mellett "a Magyarországon kialakult komoly helyzetről is beszélni kell".
Fico ugyanakkor leszögezte: teljes mértékben egyetért azzal, amit Orbán Viktor mondott a külső schengeni határ megvédésének szükségességével kapcsolatban. Szlovákiának a 98 kilométeres szlovák-ukrán szakaszon kell védenie a külső schengeni határt, ezért a problémát maga is nagyon jól ismeri - fejtette ki.

Pozsonyban pénteken nyílt meg a Globsec globális biztonsági konferencia, amelynek panelbeszélgetésén Bohuslav Sobotka cseh, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök, valamint Tomasz Siemoniak lengyel miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter vett részt. Orbán Viktor egyebek között azt mondta, hogy a magyar kormány nem vár európai válaszra a menekültválság kezelésében, az államnak ugyanis elsőrendű kötelessége, hogy megvédje határait. A magyar-szerb határon tervezett kerítés felépítését a miniszterelnök technikai kérdésnek nevezte.

Szerző