Tőzsdejubileum - Varga Mihály nélkül

Tegnap volt éppen 25 esztendeje, hogy a rendszerváltást követően ismét megkezdte működését a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), 41 alapító taggal. A negyedszázaddal ezelőtti indulásról ma emlékeznek meg, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nélkül, ő ugyanis kimentette magát. Közismert, hogy a Fidesz-kormányzat nem kedveli a tőzsdéket, mert azok működését a piaci viszonyok határozzák meg, és napi üzleti tevékenységükbe az államnak nincs beleszólása.

Az induláskor mindössze egyetlen részvénnyel, az IBUSZ-szal lehetett kereskedni. A BÉT történetében meghatározó volt az alapítással egy időben kezdődő privatizáció, a kilencvenes évek elején számos cég (Skála-Coop, Mol, OTP, Richter Gedeon, Globus) magánosításában játszott kulcsszerepet. A tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedés 1995-ig működött. Az értékpapírok adásvétele a kereskedési teremben és a távkereskedési rendszerben egészen 1998 novemberéig együttesen folyt, ekkor vezették be az új távkereskedési rendszert.

Az első kereskedési terem a Váci utcai Trade Centerben volt, 1992-től a Deák Ferenc utca és a Váci utca sarkán álló patinás épületben zajlott a kereskedés. 2007 márciusában a BÉT az Andrássy útra, az egykori Herczog-palotába költözött, s idén februártól ismét a Szabadság téren, a Tőzsdepalota melletti Bank Centerben folyik a tevékenység. (A Budapesti Árutőzsde 2005. november 2-án lezárult egyesülése óta egy helyen működik az érték- és hitelpapír, valamint az áruszekció.)

A BÉT egyébként 2010. január 14-től tagja az osztrák CEESEG AG Holdingnak, amely 50,45 százalékban tulajdonosa a budapesti börzének.

Szerző
Témák
tőzsde jubileum

Áremelésbe burkolózva

Bevett szokássá vált, hogy a gyártók eladni kívánt termékeik tömegét, vagy éppen űrtartalmát csökkentik, azok árait azonban változatlanul hagyják, esetleg még emelnek is rajtuk. A fogyasztóknak választási lehetősége nincsen, így kénytelenek elszenvedni a változtatásokat. A jelenség csaknem általános, aggasztó viszont, hogy a burkolt áremelés az alapvető élelmiszereket is érinti.

Egyre többször találkozni olyan esetekkel, amikor egyes cégek úgy döntenek, hogy termékeik fogyasztói kiszerelésének nagyságát csökkentik. Pontosan ez történt nemrég a Coca-Colával, a Fantával, vagy éppen a Sprite nevű üdítőitallal: az addig megszokott 1,5-2 literes kiszerelésüket megszüntették, helyükre bevezették a 1,25 és az 1,75 literes palackokat.

A mennyiségből tehát elvettek, az árak viszont nemhogy csökkentek volna, inkább emelkedtek. Igaz, csak a literenkénti ár és az is csak minimálisan - két százalékkal -, de a gyártó mégis árat emelt. Indoklása szerint ugyanis az eladásokban egyre nőtt a kisebb vásárlói kosarak és a kisebb üzletek részesedése, így tehát szükségesnek látták a lépést a vállalatnál. Az érv tehát nyomós, de mi az oka annak, hogy egyre több gyártó dönt az intézkedés bevezetése mellett?

Egy lapunk által megkérdezett - neve elhallgatását kérő - közgazdász szerint ezzel a döntéssel egyértelműen az áremelés a cégek terve, mindezt persze úgy kivitelezve, hogy a fogyasztók egy vásárlás alkalmával továbbra is az ő terméküket válasszák. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a vásárlók a mennyiség csökkentését kevésbé élik meg rosszul, mint egy konkrét áremelést - mondta a szakember.

Ezt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) sajtószóvivője, Kiss Anita is megerősítette: elmondása szerint a burkolt áremelés jelensége már 2008-tól megfigyelhető. Először a százas papír zsebkendőt érintette - 100 helyett csak 90 darab volt egy csomagban -, majd a cigaretták mennyiségét is csökkentették a gyártók. Ennek oka, hogy a cégek saját költségeiken kívánnak javítani, amiért azonban árat kell emelniük - mondta.

Fontos viszont kiemelni, hogy ez a tendencia az előre csomagolt élelmiszereknél is tapasztalható. Ahogyan az NFH év eleji "Jelentés az előrecsomagolt élelmiszerek nettó tömegének ellenőrzéséről" című felméréséből kiderült, a hatóság által megvizsgált termékek - liszt, rizs, búzadara, só, porcukor - csaknem 30 százalékánál akadt probléma a nettó- és a csomagoláson feltüntetett tömeg különbségével.

Vagyis 15 termékminta egyáltalán nem felelt meg, 26 pedig rossz minősítést kapott a felmérés során. A kifogásolt minősítésű minták között egyébként az 1 kg-os termékekkel volt több gond, legnagyobb számban ezeknél fordult elő tömegcsorbítás.

Fel kell hívni tehát a fogyasztók figyelmét, hogy ma már nem szabad megszokásból vásárolni - mondta a sajtószóvivő. Kiemelte, ha valaki mégis hasonló "átverést" tapasztal, abban az esetben több mindent tehet: visszaviheti a terméket a boltba, ahol azt vásárolta, blokk ellenében a kereskedőnek kötelessége ugyanis a vásárlás összegét visszaadni.

Ha ő erre mégsem hajlandó, a károsult beírhat a panaszkönyvbe, amivel automatikusan értesíti a hivatalt, akiknek harminc napon belül reagálniuk kell a bejelentésre - világosított fel Kiss. Hozzátette, bizonyos esetekben nem árthat a területileg illetékes kormányhivatalnak sem panaszt benyújtani, mivel ők akár egy egész tételt lefoglalhatnak az adott termékből és bevizsgáltathatják azt.

Szerző
Frissítve: 2015.06.21. 22:01

Áremelésbe burkolózva

Bevett szokássá vált, hogy a gyártók eladni kívánt termékeik tömegét, vagy éppen űrtartalmát csökkentik, azok árait azonban változatlanul hagyják, esetleg még emelnek is rajtuk. A fogyasztóknak választási lehetősége nincsen, így kénytelenek elszenvedni a változtatásokat. A jelenség csaknem általános, aggasztó viszont, hogy a burkolt áremelés az alapvető élelmiszereket is érinti.

Egyre többször találkozni olyan esetekkel, amikor egyes cégek úgy döntenek, hogy termékeik fogyasztói kiszerelésének nagyságát csökkentik. Pontosan ez történt nemrég a Coca-Colával, a Fantával, vagy éppen a Sprite nevű üdítőitallal: az addig megszokott 1,5-2 literes kiszerelésüket megszüntették, helyükre bevezették a 1,25 és az 1,75 literes palackokat.

A mennyiségből tehát elvettek, az árak viszont nemhogy csökkentek volna, inkább emelkedtek. Igaz, csak a literenkénti ár és az is csak minimálisan - két százalékkal -, de a gyártó mégis árat emelt. Indoklása szerint ugyanis az eladásokban egyre nőtt a kisebb vásárlói kosarak és a kisebb üzletek részesedése, így tehát szükségesnek látták a lépést a vállalatnál. Az érv tehát nyomós, de mi az oka annak, hogy egyre több gyártó dönt az intézkedés bevezetése mellett?

Egy lapunk által megkérdezett - neve elhallgatását kérő - közgazdász szerint ezzel a döntéssel egyértelműen az áremelés a cégek terve, mindezt persze úgy kivitelezve, hogy a fogyasztók egy vásárlás alkalmával továbbra is az ő terméküket válasszák. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a vásárlók a mennyiség csökkentését kevésbé élik meg rosszul, mint egy konkrét áremelést - mondta a szakember.

Ezt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) sajtószóvivője, Kiss Anita is megerősítette: elmondása szerint a burkolt áremelés jelensége már 2008-tól megfigyelhető. Először a százas papír zsebkendőt érintette - 100 helyett csak 90 darab volt egy csomagban -, majd a cigaretták mennyiségét is csökkentették a gyártók. Ennek oka, hogy a cégek saját költségeiken kívánnak javítani, amiért azonban árat kell emelniük - mondta.

Fontos viszont kiemelni, hogy ez a tendencia az előre csomagolt élelmiszereknél is tapasztalható. Ahogyan az NFH év eleji "Jelentés az előrecsomagolt élelmiszerek nettó tömegének ellenőrzéséről" című felméréséből kiderült, a hatóság által megvizsgált termékek - liszt, rizs, búzadara, só, porcukor - csaknem 30 százalékánál akadt probléma a nettó- és a csomagoláson feltüntetett tömeg különbségével.

Vagyis 15 termékminta egyáltalán nem felelt meg, 26 pedig rossz minősítést kapott a felmérés során. A kifogásolt minősítésű minták között egyébként az 1 kg-os termékekkel volt több gond, legnagyobb számban ezeknél fordult elő tömegcsorbítás.

Fel kell hívni tehát a fogyasztók figyelmét, hogy ma már nem szabad megszokásból vásárolni - mondta a sajtószóvivő. Kiemelte, ha valaki mégis hasonló "átverést" tapasztal, abban az esetben több mindent tehet: visszaviheti a terméket a boltba, ahol azt vásárolta, blokk ellenében a kereskedőnek kötelessége ugyanis a vásárlás összegét visszaadni.

Ha ő erre mégsem hajlandó, a károsult beírhat a panaszkönyvbe, amivel automatikusan értesíti a hivatalt, akiknek harminc napon belül reagálniuk kell a bejelentésre - világosított fel Kiss. Hozzátette, bizonyos esetekben nem árthat a területileg illetékes kormányhivatalnak sem panaszt benyújtani, mivel ők akár egy egész tételt lefoglalhatnak az adott termékből és bevizsgáltathatják azt.

Szerző
Frissítve: 2015.06.21. 22:01