Sepp Blatter lassú halála

Nagyon el lehetett foglalva Sepp Blatter FIFA elnök, és főtitkára Jérome Valcke, hogy nem tudtak időt szakítani maguknak sem a Bajnokok Ligája berlini döntőjére, sem a női labdarúgó világbajnokság kanadai megnyitójára. Egy sajtókonferencián megkérdezték Blatter akkor még bizalmasát, kommunikációs igazgatóját Walter De Gregoriót, hogy talán csak nem letartóztatásuktól tartanak, ha kiteszik lábukat Svájcból? (Svájc nem adja ki állandó lakhellyel rendelkező állampolgárait idegen országnak). „Erről természetesen szó sincs – válaszolt a szóvivő”.

Aztán elmondta: Blatter elnök úr régóta tervezett, de idő hiányában be nem fejezett reformterveinek megvalósításán dolgozik. Ezek: az elnöki mandátum korlátozása két periódusra; az elnök és a Végrehajtó Bizottság tagjai tiszteletdíjának nyilvánosságra hozatala; a FIFA vezető szervei munkájának transzparenssé tétele; a struktúra átdolgozása, a merev egy tag, egy szavazat árnyalása”.

A közlést az újságírók kitörő nevetése fogadta, hiszen Blatter tíz éven át pontosan ezeknek a követeléseknek megvalósítását akadályozta meg. De Gregorio, Blatter hűséges munkatársa, utasításainak teljesítője, rövid bejelentéssel szakította meg a jókedvet: „Én pedig közöltem az elnök úrral, hogy azonnali hatállyal lemondok szóvivői tisztségemről.” Ezzel távozott. Nem tudni, hogy meghallotta-e a kiáltásokat: „az első patkány elmenekült a hajóról”.

A jelzőt, és az ezután még minden bizonnyal következő, ennél is becsmérlőbbeket hagyjuk meg a „nagy FIFA család” (Blatter) szétesőben lévő, egymással szembeforduló, lopott millióikat a rendőrség és egymás elől rejtegető tagjainak. Azt viszont rögzítsük: A Blatter féle FIFA-ának vége. De miután a labdarúgás a világ legnépszerűbb sportja, valamilyen formában remélhetőleg mielőbb megalakul egy olyan utódszövetség, amely méltó lesz a sporthoz, és kiérdemli sokmilliós szurkolótábor megbecsülésért.

Jelenleg azonban még a szétesésnél, a sárdobálásnál tartunk. Nem múlik el nap, hogy ne derülne fény a Blatter-banda egymást vádló tagjainak újabb korrupciójára. (Tekintsünk el akár a legutóbbiak felsorolásától is, mert amire a cikk megjelenik, a lista minden bizonnyal tovább bővül.) Ugyanakkor szaporodnak a követelések, hogy Blatter azonnal mondjon le az elnöki posztról. Legjelentősebb ezek között az Európai Parlament múltheti nyolcoldalas, a közgyűlés által elfogadott határozata.

Blatter azonnali lemondását követelte továbbá a világ legnagyobb taglétszámú (7 millió) labdarúgó szövetsége, a német is. Ebben a sorban első az angol szövetség volt, amelynek elnöke, Greg Dyke a Guardianban 50 fontos fogadást is ajánlott, hogy Blatter börtönben köt ki. Ennél is tovább ment a Hivatásos Labdarúgók Nemzetközi Szakszervezete (Fifpro), amely nem csak Blatter azonnali lemondását követelte, de azt is, hogy a labdarúgás központja költözzön el Svájcból, mert ott hallgatólagosan tudomásul vették, hogy az országban adókedvezményt kap egy milliárdokat forgató, korrupt szervezet.

De hogy is van ez? A közvélemény úgy tartja, hogy a FIFA elnöke négy nappal ötödik dicsőséges újraválasztása után lemondott. Akkor most mire ez a követelés? Félreértés. A FIFA elnök „blatteri” módon mondott le. Azt jelentette be, hogy nem jelölteti magát a FIFA év végi rendkívüli kongresszusán. Ami azt jelenti, hogy addig elnök marad. Ez az ő stílusa. Nem először használta. Amikor egy újságíró megkérdezte tőle, hogy havi egymilliónál is többet keres-e, azt válaszolta, „igen, valamivel”. Ebben a tízmillió is benne van.

A FIFA korrupcióiról évtizedek óta tudott az egész világ. Kormányok, nemzetközi szervezetek, kontinensek és egyes országok labdarúgó szövetségeinek vezetői, a szponzoráló nagyvállalatok és persze mi, a lelkes közönség is. Mindenki hallgatott. Hallgatott május 29.-éig, amikor jött Loretta Lynch, az Egyesült Államok első színes bőrű igazságügy minisztere, és „korrupt bűnszövetkezetnek” nevezte a világ leghíresebb sportszervezetét és vezetőit.

Kezdeményezésére a svájci államügyészség és rendőrség letartóztatott Zürich legelegánsabb hotelében, a FIFA vezérkarának a világ minden részéről összegyűlt tagja közül hetet, köztük a szervezet két alelnökét. Bejelentette hogy a zürichi akció „csak bemelegítő volt az USA világraszóló FIFA korrupció ellenes harcához.”.

A világ felsóhajtott, és felszisszent. Az emberek helyeslik ugyan, hogy valaki megpróbál véget vetni a FIFA világméretű maffiatevékenységének, de sokakban felmerül a kétely: az Egyesült Államoknak kell megint játszani a „világcsendőr” szerepét? A kérdésfelvetés jogos.

Magam is sokszor tiltakoztam írásban, rádióban, TV-ben a washingtoni kormány számos, túlkapásnak ítélt, a nemzetközi jog által nem fedezett akciója ellen (Vietnam, Csille, Guantánamó stb.) de az mindig tudatomban volt, hogy az Egyesült Államok két szörnyű diktatúrától is megmentette a világot: a fasizmustól és a kommunizmustól. Két olyan szörnyűségtől, amelyet már magam is megéltem, és amelyeknek eredője európai ország volt. 1945-ben és 1989-ben örültünk, hogy van egy „világcsendőr”.

Nem akarom az előző kettőt a világon ma egyre inkább eluralkodó, maffia mintájára szerveződő korrupcióhoz hasonlítani. De kétségtelen, hogy a terrorizmus mellett, ez korunk egyik rákfenéje. (Lásd még Magyar Bálint ide vonatkozó, hazai vonatkozású könyveit.) Washington összefüggést lát a szervezett bűnözés és terrorizmus között. A kongresszus már 1970-ben hozott törvényt a szervezett bűnözés, a maffia felszámolására. Neve szabad fordításban: „Bűnözők (gengszterek) által befolyásolt, és más korrupt szervezetek elleni törvény” (Rico). Ez kimondja, hogy nem csak a cselekmények végrehajtói büntethetők, hanem a felbujtók, és a háttérben álló szervezetek is.

Az Egyesült Államok a World Trade Centre elleni támadás (2011) után világraszóló harcot indított a terrorizmus és egyáltalán a szervezett bűnözés ellen. A kongresszus számos törvényt hozott, melyek lehetővé teszik amerikai ügyészeknek, hogy az érintett államok beleegyezésével, közösen azok igazságügyi szerveivel, idegen országban is nyomozzanak, ha amerikai állampolgárok, szervezetek, bankok, vállalatok is érintettek gyanúsítottként terrorizmus, vagy szervezett bűnözés ügyben.

Egy 2009-ben hozott ENSZ konvencióban pedig az aláírók kötelezik magukat arra, hogy ezeket a bűncselekményeket a magánszektorban is közösen üldözik. A 21. fejezet kimondja: Egy tagállam igazságügyi szerveinek felkérésére a másik tagállam szerveinek a gyanúsított személyeket ki kell adni. A konvenciót Svájc is aláírta. Ezen az alapon történtek a zürichi letartóztatások, és folyik a kiadatási eljárás.

Az ügy kezdeményezője, Loretta Lynch, az Egyesült Államok alig két hónapja hivatalban lévő igazságügy minisztere. Lynch korábban, mint New York állam főügyésze szerzett nevet magának. Nagy bankokat kényszerített sokmilliós jóvátételre korrupcióban, pénzmosásban való részvétel miatt. Ebben a minőségévben évek óta gyűjtött anyagot a FIFA Egyesült Államokbeli tevékenységéről. Olyan területek érdekelték, mint az amerikai bankokon keresztül történő kenőpénzek átutalása, pénzmosás, vagy amerikai állampolgárok érintettsége.

Az utóbbi csoport fő szereplője volt a FIFA Észak és Dél-Amerikai szervezetének volt elnöke, Chuck Blaser. Lynch így bizonyítékokkal teli kofferral érkezett a minisztériumba. Új minőségében első tettének színhelye a zürichi Hotel Baur au Lac volt. Az ügy ismert. A letartóztatottakon kívül még húsz további volt, vagy jelenlegi FIFA vezető van a gyanúsítottak között. A New York Times szerint Sepp Blatter ellen is nyomoz az FBI.

A Süddeutsche Zeitung írja, hogy az érintettek a leghíresebb amerikai büntetőügyvédeket bízták meg védelmükkel. Pénzük van, és erre a felkért védők árait ismerve, szükségük lesz. Jogászok szerint az ügyvédek két állításra alapozzák majd a védelmet. Az egyik, hogy az ide vonatkozó törvény, a Rico csak az USA területére vonatkozik, külföldre nem. (Hívatlan prókátor minőségében Vlagyimir Putyin is ezt állítja.) Másik érvük az ügyészség azon állítását kérdőjelezi meg, hogy a vádlottak – amerikai vagy külföldi állampolgárok – egy bűnszövetkezet tagjai.

Ha ezt a vád bizonyítani tudja, akkor vonatkozik rájuk a törvény szigorított, 30 éves büntetést is lehetővé tevő paragrafusa. A védők azt állítják, hogy nem bűnszövetkezetről van szó, hanem amennyiben a vádlottak bűnt követtek el, ezt egyénileg tették. Az ügy bonyolult volta ellenére az ügyészség nem számít hosszú perre. Szerinte a gyanúsítottak ügyvédei a tények megismerése után bűnösségük legalább részleges beismerését fogják javasolni védenceiknek.

Tény, hogy a két legfontosabb gyanúsított, az amerikai Chuck Blaser egykori FIFA VB tag, és Jack Warner korábbi FIFA alelnök, már bűnösnek vallotta magát, és hajlandóságot mutat együttműködésre az ügyészséggel. Blaser beismerte, hogy 200 millió dollárt „mozgósított”annak érdekében, hogy Moszkva és Katar kapja a 2018 és 2022-es VB rendezési jogát. Az is valószínű, hogy a vádlottak másokra próbálják hárítani bűneiket, és így próbálják mentesíteni magukat.

De az ilyenkor szokásos egymásra vallás, a másik besározása is az ügyészség malmára hajtja a vizet. Viszont a vádlottak számára mindkét lehetőség csábítónak tűnhet, hiszen a bűn beismerése, vagy az ügyészség támogatása a bűnös felderítésében, számukra kedvezményes ítéletet jelenthet. 30 éves maximális büntetés esetében 5-6 elengedett év, sokat számít.

Külön ügy lesz, ha egyáltalán sor kerül vádemelésre, a fő bűnösnek tekintett Sepp Blatteré. Ő arról híres, hogy eddig ilyen, vagy olyan jogi trükkel, közvetett, vagy közvetlen, de nem bizonyítható vesztegetéssel elkerülte a vádemelést. Kérdés, hogy ez a svájci ügyészség házkutatásai során szerzett, és Loretta Lynch összegyűjtött bizonyítékai ellenére is sikerül-e neki. De az mindenesetre kezdeti előnye feltételezett bűntársaival szemben, hogy amennyiben lesz tárgyalás, azt nem az Egyesült Államokban, hanem az állampolgárait más országnak ki nem adó Svájcban folytatják le.

A legfontosabb kérdés azonban, hogy mi lesz a FIFA-val, nem bírósági tárgyaláson dől el. „Sózzák be, és szántsák fel!” – javasolta Bert van Oostveen, a holland labdarúgó szövetség elnöke. Szerinte új kezdésre van szükség, a nagy európai és dél-amerikai labdarúgó nemzeteknek új világszervezetet kell életre hívni, amelyhez szigorú feltételekkel, mások is csatlakkozhatnak. Javaslatát az angol szövetség is támogatja. Szerintem is, ez lenne az egyedüli, a labdarúgás érdekeit szolgáló megoldás. Ennek megvalósításához azonban idő kell.

Gyorsabban kell dönteni a három év múlva sorrakerülő moszkvai VB, annak esetleges bojkottja ügyében, ahogy ezt még két héttel ezelőtt Michel Platini felvetette. Igaz is. Ha a brazilok, argentinok, spanyolok, németek, olaszok, hollandok, vagy közülük többen nem vesznek részt, le kell mondani a VB-t. Hagyjuk ennyiben. Ma még ilyen hiteles fenyegetés sincs. Blatter egyik utolsó nyilatkozata szerint „erre nem kerülhet sor”.

Az eddigi legutolsó Blatter hírt pedig a „Schweiz am Sonntag” című lap vasárnapi száma tette közzé. Ez szerint Blatter több afrikai és ázsiai ország javaslatára, fontolgatja lemondása visszavonását. Igaz, vagy nem, ez legkésőbb december 15.-én kiderül. Ha igen, Blatter marad, és hatodik újraválasztást megszavazó kongresszus küldöttei felállva tapsolnak. A felek ismeretében mindkét feltételezés esélyes. Ilyen a mai FIFA és vezetősége.

Szerző
Frissítve: 2015.06.21. 23:09

Eldőlhet Athén sorsa

Publikálás dátuma
2015.06.22. 07:31
Ciprasz kormányfő benyújtotta új javaslatait FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Ha ma nem születik döntés az euróövezeti állam- és kormányfők esti, rendkívüli brüsszeli csúcsértekezletén, akkor soha. Nagyjából így vélekednek a hitelezők, akik szerint a görög kormánynak nincs több mozgástere.

Bár sok euróövezeti ülés előtt hallhattuk azt, hogy most aztán eldől Görögország sorsa, az állam hitelprogramjáról szóló kötélhúzás már majdnem fél éve tart. Ma azonban tényleg megállapodásra kellene jutni, mert ha ez nem történik meg, elkerülhetetlenné válik a csőd. Görögországnak akkora összegeket kell kifizetnie a hónap végéig, hogy erre külső támogatás nélkül már nem lenne képes.

Az állam- és kormányfők találkozója előtt az euróövezeti pénzügyminiszterek találkoznak. Jeroen Dijsselbloem, az Eurogroup vezetője a Twitteren bejelentette, hogy a tervezettnél két és fél órával korábban, 12:30-kor kezdik meg a tanácskozást.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő vasárnap nyújtotta be "véglegesnek" mondott javaslatát, erről tájékoztatta Angela Merkel kancellárt és Francois Hollande francia elnököt is. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hajlandó-e engedni a nyugdíjreform tekintetében a görög kormány. Az Európai Bizottság nem követeli kifejezetten a nyugdíjak csökkentését, hanem olyan reformot vár el, amely révén fenntarthatóvá válik a teljes nyugdíjrendszer.

Európában a lakosságszám tekintetében Görögországban kerül a legtöbbe a nyugdíjrendszer fenntartása. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter javaslatot tett a reformra, ez azonban mindössze 71 millió eurós csökkentést irányozna elő, amely a GDP-nek mindössze 0,04 százaléka. Ez elfogadhatatlan lenne a hitelezők számára. Ha ezen a javaslaton nem javítanak, akkor nehéz lesz a megállapodás. Olyan értesülések is napvilágot láttak, amelyek szerint a hitelmegállapodást nem fél évvel, hanem csak három hónappal hosszabbítják meg.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung közlése szerint amennyiben megegyezés születne is a hitelezők és a görög kabinet képviselői között, akkor sem tudná teljes egészében kiegyenlíteni a béreket és a nyugdíjakat. A költségvetésből a hónap végéig 3,6 milliárd euró hiányzik. Ez azt jelenti, hogy az ország a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) egy összegben fizetendő 1,6 milliárd eurós hitelt sem lesz képes visszafizetni.

(Eredetileg részletekben, a lejárat ideje szerint kellett volna törleszteni a hitelt, ám az IMF lehetővé tette, hogy egy összegben, a hónap végén utalják át a számlájára.) Ha megállapodás születne is, az nem azt jelenti, hogy másnap már át is utalják az utolsó hitelmegállapodásból még ki nem fizetett 7,3 milliárd eurót a görögöknek. Egy ratifikációs folyamat kezdődik, áldását kell adnia rá a görög törvényhozásnak és öt nemzeti parlamentnek, köztük a Bundestagnak. Ezt nagyjából azt jelentheti, hogy a pénzt július közepén kapná meg Athén.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nagyon megelégelte a görög kormány „játszadozásait” – közölte egy uniós illetékes a Proto Tema című lap szerint. A bizottsági elnök szerint ez nagyon megnehezíti a tárgyalásokat.

Prokopisz Pavlopulosz görög államfő figyelmeztetett a grexit veszélyeire. Kiemelte, hevesen ellenzi, hogy országa kiszoruljon az euróövezetből. Egyben kilátásba helyezte lemondását, ha bekövetkezne a legrosszabb forgatókönyv. Sigmar Gabriel német alkancellár, a szociáldemokrata SPD elnöke szintén figyelmeztetett a grexit negatív következményeire.

Mint fogalmazott, ez „végzetes jelzés lenne”. Michel Sapin francia pénzügyminiszter a Le Journal du Dimanche című lapban is óva intett a grexittől. Szintén úgy foglalt állást, mindent el kell követni ennek elkerüléséért. Ehhez azonban Görögországnak hiteles programot kell benyújtania. „Olyan megállapodást kell kötnünk, amely lehetővé teszi Görögország számára, hogy visszataláljon a növekedés útjára, vonzza a befektetőket” – fejtette ki.

Szerző

Eldőlhet Athén sorsa

Publikálás dátuma
2015.06.22. 07:31
Ciprasz kormányfő benyújtotta új javaslatait FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Ha ma nem születik döntés az euróövezeti állam- és kormányfők esti, rendkívüli brüsszeli csúcsértekezletén, akkor soha. Nagyjából így vélekednek a hitelezők, akik szerint a görög kormánynak nincs több mozgástere.

Bár sok euróövezeti ülés előtt hallhattuk azt, hogy most aztán eldől Görögország sorsa, az állam hitelprogramjáról szóló kötélhúzás már majdnem fél éve tart. Ma azonban tényleg megállapodásra kellene jutni, mert ha ez nem történik meg, elkerülhetetlenné válik a csőd. Görögországnak akkora összegeket kell kifizetnie a hónap végéig, hogy erre külső támogatás nélkül már nem lenne képes.

Az állam- és kormányfők találkozója előtt az euróövezeti pénzügyminiszterek találkoznak. Jeroen Dijsselbloem, az Eurogroup vezetője a Twitteren bejelentette, hogy a tervezettnél két és fél órával korábban, 12:30-kor kezdik meg a tanácskozást.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő vasárnap nyújtotta be "véglegesnek" mondott javaslatát, erről tájékoztatta Angela Merkel kancellárt és Francois Hollande francia elnököt is. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hajlandó-e engedni a nyugdíjreform tekintetében a görög kormány. Az Európai Bizottság nem követeli kifejezetten a nyugdíjak csökkentését, hanem olyan reformot vár el, amely révén fenntarthatóvá válik a teljes nyugdíjrendszer.

Európában a lakosságszám tekintetében Görögországban kerül a legtöbbe a nyugdíjrendszer fenntartása. Janisz Varufakisz pénzügyminiszter javaslatot tett a reformra, ez azonban mindössze 71 millió eurós csökkentést irányozna elő, amely a GDP-nek mindössze 0,04 százaléka. Ez elfogadhatatlan lenne a hitelezők számára. Ha ezen a javaslaton nem javítanak, akkor nehéz lesz a megállapodás. Olyan értesülések is napvilágot láttak, amelyek szerint a hitelmegállapodást nem fél évvel, hanem csak három hónappal hosszabbítják meg.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung közlése szerint amennyiben megegyezés születne is a hitelezők és a görög kabinet képviselői között, akkor sem tudná teljes egészében kiegyenlíteni a béreket és a nyugdíjakat. A költségvetésből a hónap végéig 3,6 milliárd euró hiányzik. Ez azt jelenti, hogy az ország a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) egy összegben fizetendő 1,6 milliárd eurós hitelt sem lesz képes visszafizetni.

(Eredetileg részletekben, a lejárat ideje szerint kellett volna törleszteni a hitelt, ám az IMF lehetővé tette, hogy egy összegben, a hónap végén utalják át a számlájára.) Ha megállapodás születne is, az nem azt jelenti, hogy másnap már át is utalják az utolsó hitelmegállapodásból még ki nem fizetett 7,3 milliárd eurót a görögöknek. Egy ratifikációs folyamat kezdődik, áldását kell adnia rá a görög törvényhozásnak és öt nemzeti parlamentnek, köztük a Bundestagnak. Ezt nagyjából azt jelentheti, hogy a pénzt július közepén kapná meg Athén.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nagyon megelégelte a görög kormány „játszadozásait” – közölte egy uniós illetékes a Proto Tema című lap szerint. A bizottsági elnök szerint ez nagyon megnehezíti a tárgyalásokat.

Prokopisz Pavlopulosz görög államfő figyelmeztetett a grexit veszélyeire. Kiemelte, hevesen ellenzi, hogy országa kiszoruljon az euróövezetből. Egyben kilátásba helyezte lemondását, ha bekövetkezne a legrosszabb forgatókönyv. Sigmar Gabriel német alkancellár, a szociáldemokrata SPD elnöke szintén figyelmeztetett a grexit negatív következményeire.

Mint fogalmazott, ez „végzetes jelzés lenne”. Michel Sapin francia pénzügyminiszter a Le Journal du Dimanche című lapban is óva intett a grexittől. Szintén úgy foglalt állást, mindent el kell követni ennek elkerüléséért. Ehhez azonban Görögországnak hiteles programot kell benyújtania. „Olyan megállapodást kell kötnünk, amely lehetővé teszi Görögország számára, hogy visszataláljon a növekedés útjára, vonzza a befektetőket” – fejtette ki.

Szerző