Rogán: már "népvándorlás" fenyegeti a magyart

Publikálás dátuma
2015.06.22. 15:19
Korábbi felvétel. MTI Fotó: Soós Lajos
Több mint húsz előterjesztést fogadhatnak el a képviselők az Országgyűlés újabb, kétnapos rendkívüli ülésén. A Ház rendkívüli ülésének összehívását Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezte a kormány nevében a Kövér László házelnöknek írt, a parlament honlapján olvasható levelében. A mai ülésen - az interpellációs időszak mellett - a kedden elfogadni tervezett előterjesztések változtatásairól tárgyalnak. És itt az ideje ismerkedni a fogalommal: NÉPVÁNDORLÁS. Valamint azt is megtudhattuk, hogy Orbán nem szereti a sunyi embereket. 

Az Országgyűlés elnökének javaslata alapján a hétfői ülés 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, majd - a márciusban bevezetett új munkarend előtt megszokott - egyórás interpellációs időszak következett, azonnali kérdésekkel és kérdésekkel kiegészítve. Az első ülésnap a kedden elfogadni tervezett előterjesztések bizottsági összegző módosító javaslatainak tárgyalásaival ér véget, várhatóan a késő esti órákban.

Orbánt is kérdezni lehetett

A Jobbik-elnök élve a lehetőséggel arra kérte a miniszterelnököt: nyilatkozzanak a Fidesz-frakció tagjai, hogy vettek-e ki pénzt a Quaestorból. Orbán Viktor  azt válaszolta Vona Gábornak, forduljon a nemzeti bank elnökéhez, majd hozzátette: nem szeretik a sunyi embereket, sunyi pártokat és a sunyi kérdéseket, ezért "ha van konkrét megkérdeznivalója, kérdezze meg".

Ki kit számoltat el? Ezt az LMP frakcióvezetője, társelnöke kérdezte Orbántól. Az LMP-s Schiffer András arról beszélt, hogy miközben a kormányoldal bújtatott pártfinanszírozást emleget az Altus Zrt. európai uniós megbízása ügyében, aközben a kormányzati delegációt Szingapúrba kísérő üzletembercsoport tagjaként Kóka János volt SZDSZ-es miniszter egy olyan cégcsoportot képviselt, amelyben részes az Altus. Orbán a válaszában arról beszélt: nemzetbiztonsági szűrést végeznek a delegációk összeállításakor, politikai nem. Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy a baloldalhoz köthető emberek is tagjai lehessenek a kormányt kísérő üzleti delegációknak.  Schiffer arról is kérdezte a miniszterelnököt: miért nem helyezik az embert a profit elé az EU-ügyekben? Szerinte az Orbán-kormány semmit nem tett sem az egységes munkajogért, sem az adóparadicsomok felszámolásáért.

Előzőleg, napirend előtt: 

Az éghajlatváltozás elleni küzdelemre szólított fel az LMP 

Ikotity István (LMP) napirend előtt a katolikus egyházfő friss enciklikájára hívta fel a figyelmet, amelyben a pápa a globális felmelegedés problémájára mutatott rá. Mohóság és rövidlátás okozza azt, ahogy országok vagy egész kontinensek nyomorát is - jelenettte ki a képviselő, aki állatfajok kihalásáért is az emberi tevékenységet tette felelőssé. Bírálta a kormányt, mert szerinte az a gazdagokat szolgálja ki, míg a szegényeket magára hagyja, a zöldenergiát pedig kiszorítja az energiapolitikából.

Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára szerint  a környezetvédelem terén több mint húsz éve átfogó tervezés mentén zajlik a munka. A génmódosított szervezetek elleni fellépéssel kapcsolatban is a pápai enciklikában megfogalmazottakkal azonosan cselekszik a magyar kormány - tette hozzá.

MSZP: a kormányzat ellopta a gázár-csökkentést

Tóth Bertalan (MSZP) szerint a Fidesz-KDNP 10 százalékos gázárcsökkenést lopott el az emberektől, a rezsicsökkentés mögé bújva. Kijelentette: a kabinet csak eltakarta az emberek szemét" arról, hogyan keresnek kormányközeli cégek havi 3 milliárd forintot az olcsón behozott gázzal, amellyel az embereket és az államot szerinte 150 milliárd forinttal károsították meg. Közölte azt is: uniós eljárást is kezdeményezni fognak tiltott állami támogatás miatt.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára válaszában azt mondta : a földgáz-kereskedelemmel foglalkozó társaságok a szigorú törvényi keretek között köthetnek szerződéseket. A biztonsági földgáz mértékének csökkentése a fogyasztás visszaesése miatt indokolttá vált - szögezte le, hangsúlyozva: az MVM Partner Zrt. a felszabadított mennyiséget transzparensen, a rendeletben meghatározott célokra használta, és nyílt ajánlat formájában ajánlotta fel. 

Fidesz: ez már nem bevándorlás, hanem népvándorlás

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásban természetesen ecsetelte azt a kataklizmát, ami a magyar népes sújtja, szavai szerint olyan mértékben megnőtt az illegális határátlépők száma, hogy ez már nem bevándorlás, hanem népvándorlás. Szerinte 120 ezerre nőhet azok száma, akik törvénytelenül próbálják átlépni a határt. Helyes döntésnem minősítette a szerb-magyar határon megépíteni tervezett biztonsági határzárat. Kontrát Károly államtitkár ráerősítve Rogán szavaira, közölte: a kormány nem vitatkozik, hanem cselekszik a népvándorlás megállítása érdekében. 

Az MSZP az Országos Mentőszolgálat működése ügyében interpellált

Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) dolgozóinak folyamatosan romló működési feltétele, alulfinanszírozottság, létszámhiány mellett kell végezniük munkájukat. Jelenleg 898 olyan település van, ahol az ott élők nem számíthatnak 15 percen belül a mentő kiérkezésére. Ilyen körülmények mellett nemhogy tehermentesítik az OMSZ-t, de egy márciusi rendeletmódosítás következtében a 10 ezer fősnél nagyobb szabadtéri rendezvények biztosítását is nekik kell ellátniuk. Az ellenzéki képviselő azt firtatta, hogy a nyári fesztiválidőszakban a tartalékmentők erre mennyire lesznek elegendők, mekkora létesítmény és eszközparkot biztosítanak. Vagy visszavonják a rendeletet? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában azt mondta: a kormány bízik abban a 7500 mentődolgozóban, akik valóban emberfeletti munkát végeznek nap mint nap. Ha az OMSZ úgy gondolja, hogy további külső kapacitásra van szüksége, dönthet ennek igénybevételéről. Kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP 2014-ben 184 új autót helyezett szolgálatba, az elmúlt 13 évben nem vettek nyilvántartásba annyit, mint tavaly.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 102 igen és 38 nem szavazattal jóváhagyta.

LMP: van terve a kormánynak a bérfelzárkózásra?

Schmuck Erzsébet  szerint ha a kormány nem akar, nem is tud versenyezni a nyugati bérekkel. A kabinet felelősségének nevezte, hogy az elmúlt években folytatódott a bérek leszakadása, alacsony béren tartott, lecserélhető dolgozók vannak. A legnagyobb problémaként a dolgozói szegénységet nevezte meg, s értékelése szerint a múlt héten elfogadott adócsomag is tovább tágítja a jövedelmi egyenlőtlenségeket. Az ellenzéki politikus arról érdeklődött, hogy van-e terve a kormánynak a bérfelzárkózásra.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszul közölte: a nyugat olyan béreket kínál a legjobb magyar mérnököknek, orvosoknak, szakembereknek, amivel Magyarország nem tud versenyezni. Szerinte azonban az elmúlt három év béremelési politikájával 5 százalékkal javult az átlagos vásárlóerő. A tárcavezető azt is elmondta, hogy Magyarország uniós összehasonlításban az első ötben van a legkisebb jövedelemkülönbségek szempontjából, mert egyenlőségpárti gazdaságpolitikát folytat. Komoly teljesítménynek ítélte az életpályamodellek bevezetését.

Schmuck Erzsébet nem fogadta el a miniszteri választ, a Ház azonban igen, 106 igen, 37 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett.

Szerző

Megoldás a görög válságban? Az EU-biztos optimista

Publikálás dátuma
2015.06.22. 14:33
Pierre Moscovici. FOTÓ: Ed Jones/Getty Images
Az athéni kormány megállapodási javaslatai az államcsőddel fenyegető görög adósságválság ügyében "jó irányba mutatnak, egy megállapodás alapjait jelenhetik, de ez azt jelenti, hogy van még miről tárgyalni" - mondta hétfőn Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági biztosa az Europe1 francia kereskedelmi rádióban adott interjúban.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vasárnap, egy nappal az euróövezeti vezetők hétfői válságtanácskozása előtt Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia miniszterelnökkel és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel folytatott telefonbeszélgetésen tett új javaslatot a törlesztési válság megoldására. "A görög kormány, azt hiszem, végre megértette, hogy konkrét és erős ellenjavaslatokat kell benyújtania" - mondta az EU-biztos.

Moscovici emlékeztetett arra, hogy a görög adósságválság miatt már több alkalommal is tartottak nagyon fontosnak minősített rendkívüli uniós csúcstalálkozót, de "ezúttal ez döntő lesz". "Görögország és az euró sorsa jelentős részben ma dől el" - fogalmazott a biztos néhány órával azelőtt, hogy az eurózóna tagállamainak pénzügyminiszterei  asztalhoz ülnek, a csúcsvezetők pedig este tárgyalnak a kérdésről.

A rendkívüli csúcs oka, hogy az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank által Görögországnak nyújtott támogatási csomag június 30-án lejár, s ugyanezen a napon esedékessé válik egy 1,6 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség az IMF felé. Ez utóbbit Athén nem tudná teljesíteni, így az államcsődöt csak akkor kerülheti el, ha a hitelezői trojka folyósítaná neki a mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét. Ez utóbbira a trojka azonban csak akkor hajlandó, ha a görög kormány vállalja, hogy hiteles és fenntartható gazdasági szerkezeti reformot valósít meg, a következő években növeli az elsődleges (vagyis a kamatterhek nélkül számított) államháztartási többletét a GDP arányában, fokozatosan kivezeti a bőkezű kiegészítéseket a nyugdíjrendszeréből, valamint egységesebbé teszi - az emelés jegyében - jelenlegi, "széttöredezettnek" minősített áfarendszerét.

A találkozóval kapcsolatos pozitív érzéseket Michel Sapin francia pénzügyminiszter is osztja, aki az RFI rádióban "színvonalasnak" nevezte a vasárnapi athéni előterjesztést.

Hollande a tartós megállapodás híve
Francois Hollande francia államfő "átfogó és tartós megállapodást" sürgetett hétfőn Görögország és a hitelezői között az államcsőddel fenyegető adósságválság ügyében, egy "részleges vagy időben korlátozott" megegyezés helyett."Nem akarok részleges vagy időben korlátozott megállapodást. Az átfogó és tartós megállapodás mellett vagyok" - mondta hétfőn a francia elnök újságírónak. Hozzátette: "Franciaország mindent meg fog tenni, hogy a tárgyalások végén megszülessen a megállapodás".
A kérdésre, hogy mi fog történni, ha hétfő este sikertelenül zárulnak a tárgyalások, Hollande így válaszolt: "az alapok olyanok, hogy a következő napokban lehetséges megállapodás". "Előrelépések mutatkoztak a tárgyalásokban, új javaslatok születtek. Megállapodásra kell jutnunk" - tette hozzá. "Franciaország és Németország tisztában van azzal, hogy Görögországnak az eurózónában kell maradnia, és hogy Görögországnak további javaslatokat kell tennie egy tartós megállapodás érdekében" - hangsúlyozta a francia államfő.  

 

Szerző
Frissítve: 2015.06.22. 14:57

Megoldás a görög válságban? Az EU-biztos optimista

Publikálás dátuma
2015.06.22. 14:33
Pierre Moscovici. FOTÓ: Ed Jones/Getty Images
Az athéni kormány megállapodási javaslatai az államcsőddel fenyegető görög adósságválság ügyében "jó irányba mutatnak, egy megállapodás alapjait jelenhetik, de ez azt jelenti, hogy van még miről tárgyalni" - mondta hétfőn Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági biztosa az Europe1 francia kereskedelmi rádióban adott interjúban.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vasárnap, egy nappal az euróövezeti vezetők hétfői válságtanácskozása előtt Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia miniszterelnökkel és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel folytatott telefonbeszélgetésen tett új javaslatot a törlesztési válság megoldására. "A görög kormány, azt hiszem, végre megértette, hogy konkrét és erős ellenjavaslatokat kell benyújtania" - mondta az EU-biztos.

Moscovici emlékeztetett arra, hogy a görög adósságválság miatt már több alkalommal is tartottak nagyon fontosnak minősített rendkívüli uniós csúcstalálkozót, de "ezúttal ez döntő lesz". "Görögország és az euró sorsa jelentős részben ma dől el" - fogalmazott a biztos néhány órával azelőtt, hogy az eurózóna tagállamainak pénzügyminiszterei  asztalhoz ülnek, a csúcsvezetők pedig este tárgyalnak a kérdésről.

A rendkívüli csúcs oka, hogy az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank által Görögországnak nyújtott támogatási csomag június 30-án lejár, s ugyanezen a napon esedékessé válik egy 1,6 milliárd eurós görög törlesztési kötelezettség az IMF felé. Ez utóbbit Athén nem tudná teljesíteni, így az államcsődöt csak akkor kerülheti el, ha a hitelezői trojka folyósítaná neki a mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét. Ez utóbbira a trojka azonban csak akkor hajlandó, ha a görög kormány vállalja, hogy hiteles és fenntartható gazdasági szerkezeti reformot valósít meg, a következő években növeli az elsődleges (vagyis a kamatterhek nélkül számított) államháztartási többletét a GDP arányában, fokozatosan kivezeti a bőkezű kiegészítéseket a nyugdíjrendszeréből, valamint egységesebbé teszi - az emelés jegyében - jelenlegi, "széttöredezettnek" minősített áfarendszerét.

A találkozóval kapcsolatos pozitív érzéseket Michel Sapin francia pénzügyminiszter is osztja, aki az RFI rádióban "színvonalasnak" nevezte a vasárnapi athéni előterjesztést.

Hollande a tartós megállapodás híve
Francois Hollande francia államfő "átfogó és tartós megállapodást" sürgetett hétfőn Görögország és a hitelezői között az államcsőddel fenyegető adósságválság ügyében, egy "részleges vagy időben korlátozott" megegyezés helyett."Nem akarok részleges vagy időben korlátozott megállapodást. Az átfogó és tartós megállapodás mellett vagyok" - mondta hétfőn a francia elnök újságírónak. Hozzátette: "Franciaország mindent meg fog tenni, hogy a tárgyalások végén megszülessen a megállapodás".
A kérdésre, hogy mi fog történni, ha hétfő este sikertelenül zárulnak a tárgyalások, Hollande így válaszolt: "az alapok olyanok, hogy a következő napokban lehetséges megállapodás". "Előrelépések mutatkoztak a tárgyalásokban, új javaslatok születtek. Megállapodásra kell jutnunk" - tette hozzá. "Franciaország és Németország tisztában van azzal, hogy Görögországnak az eurózónában kell maradnia, és hogy Görögországnak további javaslatokat kell tennie egy tartós megállapodás érdekében" - hangsúlyozta a francia államfő.  

 

Szerző
Frissítve: 2015.06.22. 14:57