Tiszta illemhely kell a segélyhez

Publikálás dátuma
2015.06.23. 07:00
Illusztráció/Thinkstock
Jövőre 25 milliárddal kevesebb jut lakástámogatásokra, ennek nagy részét is magántulajdon megszerzésének vagy megtartásának segítésére szánja a kormány. Nincs bérlakás-program és senki nem tudja, a központi lakásfenntartási támogatás márciusi megszüntetése óta a legszegényebbek hány településen kapják meg a pár ezer forintos segélyt.

A parlament ma elfogadja a jövő évi költségvetést, amely az idei majdnem 130 milliárd forinttal szemben már csak 104 milliárdot tartalmaz lakástámogatás címén. A keret az utóbbi években fokozatosan csökken és a központi lakásfenntartási támogatás márciusi megszüntetése óta nincs pontos adat arról, vajon hány önkormányzat hozott olyan helyi rendeletet, amely a polgármester személyes döntésére bízza a segély folyósítását, vagy megszüntette ezt a lehetőséget, netán megalázó feltételek teljesítéséhez, például az illemhely rendszeres ellenőrzéséhez köti a pár ezer forint elnyerését. A lakhatási szegénység ellen a világ 80 országában dolgozó Habitat for Humanity Magyarország munkatársai részletes elemzést készítettek a 2016-os költségvetés lakhatást érintő részéhez, júliusban pedig közreadják az önkormányzatokhoz telepített lakásfenntartási segélyezés hatásainak első értékelését.

Szekér András, a szervezet ügyvezetője kiemelte, hogy több mint kétmillió ember él az országban, aki vélhetően anyagi okok miatt késve fizeti be a közüzemi számlákat, másfél millióan pedig bizonytalan jogi hátterű lakásban, vagy rossz, sokszor emberhez méltatlan körülmények között laknak. Nekik lenne kiemelkedően fontos a rászorultsági alapon járó támogatás, amit a gazdagabb városoknak most már maguknak kell előteremteniük, a szegény települések azonban kiegészítést kérhetnek. Nem érthető viszont, hogy az összeg megítélésekor a lélekszám és az év elején ilyen segélyben részesült lakosok száma mellett miért számít, hogy hány közmunkás és 60 év feletti ember él a településen. Ami biztos: arányaiban kevesebb jut jövőre az önkormányzatok szociális segélyezésének kiegészítésére, idén márciustól 30 milliárdot tartalmaz a költségvetés, jövőre viszont egész évre jut 35 milliárd.

A legszegényebbek és a bizonytalan helyzetben élők segélyezését megnehezíti, ugyanakkor a tulajdonszerzést és a tulajdon megtartását segíti a kormány egyoldalú lakástámogatási politikája – foglalta össze megállapításaikat Szekér András. Több tízezer devizahiteles utcára kerülését sikerrel akadályozta meg a Nemzeti Eszközkezelő, nekik segít majd a magáncsőd intézménye is. A júliustól életbe lépő családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK) a saját lakás vásárlására és gyermekvállalásra készülő fiatal párok vehetik majd igénybe – ha van megfelelő tartalékuk a támogatás kiegészítésére vagy hitelképesek. Ugyanakkor tömegek nem tudják megfizetni a piaci alapon kínált lakások árát és nagyon nehezen tudják fenntartani az otthonukat.

A Habitat for Humanity munkatársai a költségvetéshez készített elemzésben és a szociális államtitkárság szervezésében megrendezett „Kiút a szegénységből” konferenciasorozat múlt heti, lakhatással foglalkozó vitanapján is kiemelték, hogy veszélyesnek tartják a központi lakásfenntartási támogatás megszüntetését, továbbá hogy nem lehet halogatni egy olyan országos lakáspolitika kidolgozását, amely nem a tulajdonszerzést, hanem a bérlést ösztönző eszközöket tartalmaz. A szervezet szeptemberben hozza nyilvánosságra a lakhatás magyarországi helyzetének változásait átfogóan elemző szokásos éves jelentését, de addig is hajléktalanokat segítenek lakások felújításában, más civil szervezetekkel együttműködve pedig roma telepek megújításán is dolgoznak.

Gelencsér Andrást nevezték ki a Pannon Egyetem rektorának

Gelencsér András egyetemi tanárt nevezték ki a Pannon Egyetem új rektorának, az államfői határozat a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg.

Gelencsér András rektori kinevezése július elsejétől 2018. június 30-áig szól. A vegyészmérnök mostanáig a Pannon Egyetem Mérnöki Karának dékánhelyettese volt.

Szerző

Józsa János lesz a BME új rektora

Július elsejei hatállyal Józsa János egyetemi tanárt nevezték ki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektorának.

Áder János köztársasági elnöki határozata a hétfői Magyar Közlönyben jelent meg. A megbízatás 2018. június 30-áig szól.   Józsa János mostanáig a BME Építőmérnöki Kar tudományos dékánhelyetteseként dolgozott.

Szerző
Témák
rektor BME