Felfüggesztett uniós szolidaritás

Technikai okokból, határozatlan ideig Magyarország felfüggeszti az uniós Dublin III. Rendeletet - közölte tegnap este a Belügyminisztérium. QA döntésről tájékoztatták Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Svédország és Szlovákia hatóságait. A rendelet ideiglenes felmondásával Magyarországra nem lehet visszatoloncolni azokat a menekülteket, akik rajtunk keresztül jutottak el Ausztriába, Németországba vagy az EU más tagállamába. A lépés láncreakciót indíthat el az Unióban.

Technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti "a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását" - a menekültek visszafogadását más uniós országokból - a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal - közölte a Belügyminisztérium kedden az MTI-vel. A közlemény szerint erről az illetékes a DubliNet rendszeren keresztül tájékoztatták Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Norvégia, Olaszország, Svédország és Szlovákia hatóságait. Hozzátették, hogy az illegális bevándorlással érintett uniós tagállamok közül a legleterheltebb Magyarország erején felül veszi ki részét a helyzet kezeléséből, az ország kimerítette a rendelkezésére álló kapacitásokat.

A közleményben hangsúlyozták, hogy a magyar rendőrség június 22-ig az ország schengeni külső határain 60 620 ember - ezen belül a magyar-szerb határszakaszon 60 089 embert - fogott el tiltott határátlépés miatt. "Magyarország a rendelkezésére álló kapacitásokat kimerítette" - tették hozzá, azzal együtt, hogy a helyzet gyors cselekvést kíván, Magyarországnak lépnie kell még az Európai Unió döntései előtt. Magyarország az uniós szolidaritás jegyében arra kérte a dublini rendszer tagállamait, hogy ne indítsák el az előre tervezett menekült transzfereket, illetve újabbak indítását egyelőre ne tervezzék. A magyar hatóságok dolgoznak a kapacitások bővítésén, ez időt vesz igénybe - tették hozzá. Az ország mindenben eleget tett a nemzetközi szerződésekben vállalat kötelezettségeinek, regisztrálta a dublini eljárás kérelmezőit és levette ujjlenyomataikat.

Az úgynevezett dublini rendelet (Dublin III.) az EU egyik menekültügyi jogszabálya, melynek értelmében a menekültek csak abban az uniós tagállamban nyújthatnak be menedékkérelmet, ahol először léptek az európai közösség területére. Ezután e menedékkérők ügyében csak az adott ország hatóságai illetékesek, ezért a többi uniós tagállamból visszaküldhetik a menedékkérőt az adott tagállamba.

A Dublin III. rendelet alkalmazásának felfüggesztésről elsőként az osztrák Die Presse számolt be. A lap szerint a döntésről kedd kora délután tájékoztatta az osztrák külügyminisztériumot Perényi János, Magyarország bécsi nagykövete. Kovács Zoltán kormányszóvivő és Perényi az Indexnek megerősítette az értesülést. A rendelet ideiglenes felmondásával Magyarországra nem lehet visszatoloncolni azokat a menekülteket, akik rajtunk keresztül jutottak el Ausztriába, Németországba vagy az EU más tagállamába.

"Mindannyian európai megoldást szeretnénk, de védenünk kell a magyar érdekeket és a magyar lakosságot is"- mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő a Die Pressének. Kovács Zoltán közölte: a magyar kormányzat megítélése szerint az ország befogadóképessége nem bír el több menekültet. Az osztrák lap szerint Magyarország ezzel a lépéssel nyomást akar gyakorolni a csütörtöki EU-csúcsra, s láncreakciót indíthat el az Unióban.

A menekültkérdés hangsúlyosan szóba került tegnap a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának ülésén, Lázár János, az Információs Hivatalt felügyelő kancelláriaminiszter éves beszámolóján is. Nem azonnali beruházás a magyar-szerb határra tervezett kerítés, mert például, ha a szerbekkel sikerül megállapodni abban, hogy ők építenek vasfüggönyt, a magyar kormány eláll a tervétől - Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke ezt tartotta talán a legérdekesebbnek a miniszter tegnapi kijelentései közül. Lázár arról is beszélt, hogy a fal alternatívája lehet egy 10 ezer főt meghaladó rendőri jelenlét, és a határ védelmét már most meg kell erősíteni, erről mai ülésén dönt a kormány. A kerítésről beszélt még hétfőn bizottsági meghallgatását Trócsányi Károly igazságügyi miniszter is. Akár néhány hónap elteltével lebonthatják a szerb-magyar határon álló kerítést, amire 20-25 milliárd forintot költene a kormány - derült ki a miniszter szavaiból, aki átmeneti megoldásnak nevezte a határszakasz bekerítését. Arra az újságírói kérdésre, hogy ha megszűnik a menekültáradat, lebontják-e a kerítést, így reagált: "ha nincs rá indok, mi értelme fenntartani?"

Ha - mint hírlik - akár egy évig is eltarthat a szerb határra tervezett kerítés megépítése, akkor mi szükség van rá, Gyulai Gábor, a Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője azt mondta: annyi, mint eddig, semmi. A hasonló földrajzi fekvésű kerítéseket tekintve a görög-török, vagy a bolgár-török határon azt látjuk, hogy megépülésük után némileg visszaesett a migráció, de aztán a többszörösére nőtt, Görögországban pedig a fal átterelte a menekülteket a sokkal veszélyesebb tengerre. Ebből is látszik, hogy egy kerítés nem állítja meg azokat, akik az életüket, testi épségüket mentik a háború borzalmai és terror elől – a kényszermigráció tehát csak „arrébbterelhető”, de nem feltartóztatható. Amúgy a belügyminiszter adatai szerint az illegális határátlépők 97-98 százalékát most is elfogják, tehát a két-három százalékért állunk neki – alaphangon 22 milliárd forintért – kerítést építeni, amit amúgy is megkerülnek. Egyébként a Helsinki Bizottság szerint a kerítésnél még nagyobb probléma, hogy a kormány a menedékjogi szabályozás teljes átalakításán dolgozik és a múlt héten nyilvánossá vált tervek a legsúlyosabb aggodalomra adnak okot.

Tartsa tiszteletben a menekültek és migránsok emberi jogait, hagyjon fel a megbélyegzésükkel, a jövőben határozottan utasítsa vissza az ez ehhez hasonló retorikai fogásokat, és mielőtt bármilyen intézkedést tervez, konzultáljon érdemben a szakértőkkel, illetve a témában járatos civil szervezetekkel. Erre Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója kérte tegnap Orbán Viktort, amikor a Parlamentnél átadta Gazdag László közkapcsolati referensnek azokat a leveleket, amelyeket a nemzeti konzultáció ellen tiltakozók írtak a miniszterelnöknek. A szervezet igazgatója szerint a konzultáció kérdései alkalmasak arra, hogy a Magyarországon már amúgy is meglévő idegenellenes hangulatot fokozzák. Az Amnesty International által fogalmazott levélben fontosnak nevezik a konzultációt, ám hibának tartják, hogy a kormány összemossa a migrációt és a terrorizmust, ezáltal az a hamis kép alakul ki, hogy a menekültek terroristák vagy bűnözők.

Lázár a szomszédok összeesküvéseiről

A szomszédos országok közül jó néhányban tapasztalhatók kifejezetten magyarellenes fellépések, az Információs Hivatalnak (IH) ezek ellen is küzdenie kell – mondta tegnapi meghallgatásán Lázár János. Elmondta: a kormány támogatja a Kárpátalján élő magyar kisebbséget, célja megvédeni az ott élők érdekeit. Ezt a munkát Ukrajna gátolja, ami “diplomácia koccanásokhoz” vezet – közölte. Romániában koncepcionális büntetőügyek indultak magyarok ellen, a kormányzat kifejezetten magyarellenes akciókat hajt végre “az igazságszolgáltatás és a transzparencia jelszavával és álszavával” – fogalmazott. A magyar történelmi egyházak mozgásterének, anyagi helyzetének a destabilizálására törekednek, ami sérti a szabad vallásgyakorlás jogát is. Megjegyezte: jelen pillanatban nem tudják megítélni, ezeknek az akcióknak van-e közük az Egyesült Államok és a román kormány közötti szoros együttműködéshez. A miniszter példátlannak nevezte a horvát kormány akcióját a Mol-INA-üggyel kapcsolatban, amelynek az egész magyar gazdasági elit diszkreditálása, a Mol teljes vezérkarának büntetőeljárásokba bevonása a célja. A miniszter szerint “szándékos és tudatos bojkott” áll a hátterében annak, hogy nem készült el a román és a horvát gázvezeték Magyarország irányába. A miniszter elmondta: a magyar hírszerzés három kiemelt partnere a német, az izraeli és az amerikai, és “nem könnyítette meg a hírszerzés tevékenységét” az, hogy az Egyesült Államok és Magyarország közötti viszony az elmúlt évben – a magyar belpolitikai helyzet megítélése miatt – jelentősen megromlott, “jónak semmiféleképpen nem nevezhető”.

A miniszter beszélt arról is, hogy az IH feltérképezte azokat az érdekcsoportokat, amelyek megpróbálták az országot lejáratni. Ezzel kapcsolatban utalt a német külügyi intézet tanulmányára, amely feltárta, hogy a német sajtó, amerikai összeköttetésekkel hogyan torzította el a Magyarországról kialakult képet. Jelezte: az IH kiemelten foglalkozik az országról alkotott vélemények befolyásolásával. Arról is egyértelmű információik vannak, hogy mely magyarországi gazdasági csoportok teszik a kormány által okozott gazdasági sérelmeiket uniós kötelezettségszegési eljárások tárgyává – jelentette ki, mert a Magyarországgal szembeni gazdasági jellegű kötelezettségszegési eljárásokban megdöbbentő lobbizás zajlik. Szólt arról is, komoly lehetőséget jelent, hogy a brüsszeli állandó magyar képviselet és a hírszerzés egy szervezeti egységben, a Miniszterelnökségnél van, mert a hírszerzés segítségével az ország jobban fogja tudni érvényesíteni érdekeit a brüsszeli döntéshozatalban.

Értelmezzük a mondanivalót!

Hogyan kellene értelmezni Lázár János szomszédokra vonatkozó véleményét? - kérdeztük Ara-Kovács Attilát, a Demokratikus Koalíció külpolitikai kabinetjének vezetőjét. Ara-Kovács nem tudja, pontosan mire gondolt Lázár, hiszen a legtöbb szomszédos országgal jó a viszonyunk. Fico szlovák kormányfő támogatja a menekültpolitikánkat, az osztrákok mondtak ugyan dolgokat a magyar munkavállalókról, de ugyanezt elmondják például a románokról is. A Romániával kapcsolatban felhozott történések közvetlenül nem érintik a Magyarországon élő magyarokat. „Végre reinkarnálódott Für Lajos, aki feltalálta a körkörös védelmet. Akkor az EU és a NATO felé tendáltunk, így mindenki civilizáltan viselkedett, Lázárnak most nincs erre oka”.

Lázár beszámolójáról Balázs Péter volt külügyminiszter kifejtette: Lázár kevés konkrétumról beszélt. „Nem hiszem, hogy a titkosszolgálati értesüléseket homályos utalásokban kellene közölni”. Nem Lázár a szomszédos országokkal való kapcsolatok felelőse, hanem a külügyminiszter, vagyis Szijjártó Péter. „Várom a részleteket és azt, hogy a kormány mit szándékozik tenni az említett ügyekben” - mondta lapunknak Balázs.

A Dublin III. Rendelet

A Dublin III. Rendelet (a 2013. június 26-án kelt 604/2013/EU Parlamenti és Tanácsi Rendelet) azt írja le, melyik tagállamnak kell lefolytatni egy migráns esetében a menekültügyi eljárást. Az alapelv az, hogy abban az országban kell elbírálni a menekültkérelmet, ahol azt benyújtották. Aki tehát Magyarország területén lép be az EU-ba, menekültkérelmet nyújt be nálunk, de azonnal továbbutazik Ausztriába vagy Németországba, azt visszaküldhetik ide az eljárás lefolytatására. Az eljárást azonban nem minden esetben ott kell lefolytatni, ahol az illető menekültkérelmet nyújtott be. Ha például a család a menekülés során szétszakadt és különböző európai államokban nyújtanak be menedékkérelmet, családegyesítésre kerülhet sor, és a családtagok menekültkérelmét együtt bírálják el.

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter nemrég azt mondta: a folyamatban lévő 1300 "dublini esetet" gyorsított eljárásban dolgozzák fel. Az év eleje óta Ausztriából 620 menekültet küldtek vissza a Dublini rendelet alapján másik EU-tagállamba.

Az osztrák belügyminisztérium adatai szerint az ottani menekültek körülbelül egynegyede számít "dublini esetnek", akik Magyarországról vagy Olaszországból érkeznek. Ausztria jelenleg Görögországba nem toloncol vissza menekülteket, mert azt nem tartja biztonságos országnak, ahol a menekültek megfelelő ellátást kapnak.

Nemrégiben a német és osztrák hatóságok azt jelentették be, hogy 15 ezer menekültet küldenek vissza Magyarországra. Német statisztikák szerint 2015 első negyedévében Németország 2952 menedékkérőt próbált visszaküldeni Magyarországra azért, mert először itt nyújtották be a kérelmüket. Magyarország 2304 esetben elismerte felelősségét. A Helsinki Bizottság szerint mégis összesen 42 menedékkérő érkezett ténylegesen vissza Németországból. Ráadásul nemcsak Németországban működik nyögvenyelősen a menekültek visszaküldésére szolgáló dublini rendszer. Tavaly az uniós tagállamokból összesen 827 menedékkérőt küldtek vissza hozzánk. Idén sincs kiugró növekedés eddig: az első négy hónapban összesen 522 visszavétel történt. Ez összevetve a 2014-ben nálunk regisztrált 43 ezer menedékkérővel elenyésző.