Előfizetés

Bakik, összeomlás, "Tarklós" - Káosz az RTL-nél? (videó)

Publikálás dátuma
2015.06.25. 09:25
Erős Antónia és Szellő István elbúcsúzott nézőitől, majd jött a teljes összeomlás. Forrás: Facebook/Szellő István
Reméljük, az RTL Klub nem követi az M1 példáját, a bakik és a technikai adásszünetek viszont egyre gyakoribbak a csatornánál. Tegnap esti Híradó végén omlott össze az adás, így 35 másodpercig semmi nem került adásba, ráadásul a híradóban elírták a főpolgármester nevét is.

A 18 órakor kezdődő Híradó tegnap este bakik sorozatává alakult, kezdve azzal, hogy Tarlós István nevét sikerült "Tarklósnak" írni a feliratban. De ezután jött csak a java: a híradó végén még 6 másodpercig látszódott, ahogy Erős Antónia lehalkítva, némán bontani kezdi magáról a mikrofont, és kiveszi a füléből a rendezői utasítót, majd sötétségbe borult a képernyő, 35 másodpercig az RTL logója volt látható - írja az Origo.

A kár több mint egymillió forint lehet. A csatorna közlése szerint nem a Híradó stúdiójában volt technikai hiba, hanem a nagy adásvezérlőben.

A videóért kattintson ide!

Bírság a TV2-nek, adásszünet az RTL-nél

A Médiatanács 14 millió forintra bírságolta a TV2-t az Éden Hotel című showműsor erőszakos szexuális közeledést bemutató, nagy botrányt kiváltó jelenete miatt – írja a hvg.hu.

Az indoklás szerint az emberi méltósághoz való jog, valamint a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek öncélú és sérelmes bemutatását tilalmazó rendelkezések megsértése miatt rótták ki a büntetést. A jelenetben egy férfi játékos erőszakkal próbál rávenni egy női játékost, hogy feküdjön le vele, majd amikor nem teszi, válogatott sértéseket vág a fejéhez. A műsorszámot a TV2 engedte adásba lemenni, és csak napokkal később látták be, hogy ez tévedés volt.

Kedden újra összeomlott az RTL Klub adása a kedd esti Híradó végén. A leállás idején – 35 másodpercig - semmi nem került adásba. A kár több mint egymillió forint lehet. A csatorna közlése szerint nem a Híradó stúdiójában volt technikai hiba, hanem a nagy adásvezérlőben.

Minden hetedik gettó megszűnhet

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2015.06.25. 07:12
A telepeken élők egyre elszigeteltebben élnek, katasztrofális lakáskörülményeik ellenére is ragaszkodnak saját tulajdonú ingatla
Háromszázezer ember él többé-kevésbé a települések testéből kiszakított vagy belső sebként lüktető szegény- vagy romatelepeken. Magyarország 823 településén és 10 fővárosi kerületben 1633 telepet tart nyilván a kormány, amelyek azonban nem egyformák, nehezen alkalmazható tehát rájuk egységes megoldási séma.

Márciusban készült el a bonyolult nevű „A telepszerű lakhatás kezelését megalapozó” stratégia, ám eddig nem került a kormány asztalára. Közben korábbi uniós forrásokból befejezéshez közelednek kisebb-nagyobb helyi programok, és a 2020-ig tartó uniós ciklusban – jelentős részben további közösségi források bevonásával – minden hetedik telep felszámolását vagy felújítását meg akarják valósítani.

Országos akciók mellett is minden város vagy falu egyedi megoldásokat talál, ha akar. Az eddigi legnagyobb gettófelszámolási program, tisztességes nevén városrehabilitációs projekt egyértelműen a 15 évvel ezelőtt kezdett fővárosi Corvin negyed felújítása. A területről az eredeti lakók nagy része elköltözött, az omladozó bérházakat porig rombolták, és ma már a belváros egyik legdrágább negyede van kialakulóban a nagykörút és a Klinikák közti területen. A légvonalban csak pár száz méterre lévő Magdolna projekt azonban kevesebb látványos eredményt hozott: beépítetlen foghíjtelkek sorakoznak a környéken.

Mint arról lapunk többször is beszámolt: Miskolcon ledózerolják a számozott utcákban álló házak egy részét, az ott élőket pedig jobb esetben a környék falvaiba küldik, ám sokszor egyszerűen kilakoltatták a tartozásokat fizetni nem tudó családokat. Az Európai Unió igazságügyi biztosa épp a napokban értékelte úgy, hogy a miskolci önkormányzat intézkedései sem az uniós romastratégiákkal, sem pedig a magyar kormány ezzel kapcsolatos vállalásaival nincsenek összhangban.

Kevésbé cizelláltan fogalmaz a Népszavának Berki Judit szociálpolitikus, aki Nógrád megyében évek óta segíti a telepfelszámolási vagy a rehabilitációs programok megvalósítását. A Miskolcon történteket értékelve az utóbbi évtizedek valamennyi városvezetőjének mulasztását hangsúlyozza, akik szerinte folyamatosan a homokba dugták a fejüket, mindig a könnyebb utat választották, ahelyett, hogy komplex programok kidolgozásával javítottak volna a telepen élők életén és körülményein.

Felmérések bizonyítják, hogy a telepeken élők egyre elszigeteltebbek egy-egy településen belül, a romák lakáskörülményei sokkal rosszabbak, mint nem roma társaiké. A roma népesség fele olyan háztartásokban él, amelynek van rezsitartozása, vagyis a lakás felújítása, netán új lakás építése számukra elképzelhetetlen.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) munkatársai szeretnek úgy fogalmazni, hogy szemléletváltást hoztak a telepfelszámolást célzó programokba azzal, hogy a lakásfelújításokat, építéseket összekapcsolták kötelező közösségépítő vagy képző programok megszervezésével, de Berki Judit emlékeztet rá, a korábbi kormányok idején is működtek a belső erőket mozgósító, vagy képzésekkel összekapcsolt hasonló programok.

Siklós nagyfaluban hamarosan felépül a teleprehabilitációs program első tíz háza FOTÓK: NÉPSZAVA

Siklós nagyfaluban hamarosan felépül a teleprehabilitációs program első tíz háza FOTÓK: NÉPSZAVA

A szociálpolitikus a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége munkáját segítve jelenleg is együttműködik a Habitat for Humanity Magyarország munkatársaival Mátraverebélyen, ahol egy uniós komplex projektet valósítanak meg. Ennek keretében először képzésekkel és rendezvényekkel kezdték megerősíteni a közösségi összetartozást, majd évente 30 család bevonásával indítottak egymást segítő mozgalmat.

Nagy építkezésre még nem pályázhattak, de az első évben külső szakember tanította meg a csoport tagjait a ház körüli szakmunkák fogásaira, ma pedig már három helyi vezető szervezi a munkát. Van, ahol a tetőt javították meg összefogással, máshol az ereszcsatornát építették ki, lépcsőt betonoztak, padozatot burkoltak, ajtót, ablakot cseréltek. A munkákat minden család akkor kezdheti meg, ha összegyűjtötte az anyagok árának 30 százalékát, 40 százalékot valamelyik családtag ledolgozhat és egyharmadot ingyen kapnak.

Egyre többen akarnak csatlakozni hozzájuk, de a pénz gyakorlatilag elfogyott, a folytatáshoz meg kell várniuk az újabb uniós pályázatok megjelenését. Ez a bizonytalanság mindenhol kérdésessé teszi a programok fenntarthatóságát, mert Berki Judit szerint fennáll a veszélye annak, hogy az összekovácsolódó közösség ismét szétesik, ha nem kap külső megerősítést. A szakember úgy látja, két év nagyon kevés a sikerhez, 4-5 év után lehet elengedni egy-egy ilyen csoport kezét, amikor már teljesen önállóan képesek előre tervezni, pénzt félretenni, a javításokat fontossági sorrendben megszervezni.

Az 500 lelkes Siklósnagyfaluban már egy lépéssel előbb járnak, hiszen hamarosan felépül a teleprehabilitációs program első tíz háza – mondta lapunknak Kosztics József. A polgármestertől tudjuk, hogy Dél-Baranyában is képzéssel és közösségépítéssel indítottak, mezőgazdasági ismereteket oktattak 15 családnak, barkácsklubot hoztak létre és a mátraverebélyiekhez hasonlóan segítették egymást a kisebb munkák elvégzésében.

A falu házainak kétharmada azonban nagyon rossz állapotú, a víz legfeljebb az udvarokra van bevezetve, fürdőszobáról álmodni sem mernek az emberek, mégis ragaszkodnak a saját tulajdonú ingatlanokhoz. Épp ezért azt találták ki, hogy önkormányzati telken felépítenek 8 bérlakást, kettőt pedig a régi polgármesteri hivatal felújításával alakítanak ki. Ezekbe öt évre költözhetnek be a családok, közben pedig a közösség közreműködésével elkezdik felújítani a saját házaikat.

Az önkormányzat a bérleti díjakból támogatja az építőanyagok vásárlását, és amikor valaki elkészül, visszaköltözhet a sajátjába, átadhatja a helyet a következő családnak. A tempó nem lesz gyors, de mindenki kicsit magáénak érezheti az építéseket, Kosztics József pedig bízik újabb pályázati lehetőségekben is. A lakásfenntartási támogatást viszont megszüntetik, mert az önkormányzatnak nincs bevétele, ami pótolná a megszüntetett központi segélyt.

Ezek mellett az uniós projektek mellett kezdik átadni a Belügyminisztérium egyik közfoglalkoztatási programja keretében felépült első házakat is. A vályogvetőnek keresztelt csomag persze nem mindig felel meg a nevének, hiszen például a kedden átadott hat ház Hortobágyon alapvetően bontott téglákból épült és csak kiegészítő anyagként jelent meg a vályog, de Vincze Andrásné polgármester szerint nem ez a lényeg, hanem az, hogy a község külterületén, az árkusi tanyákon emberhez méltatlan körülmények között élő családok a település központjába, másfél szobás bérlakásokba költözhetnek. Megszűnik az elszigeteltségük, teljes rangú lakói lesznek Hortobágynak.

Ezek mellett a többnyire kistelepüléseken működő programok mellett hat helyen mintaprogramok is elindultak. Nyíregyházán, Komlón, Szolnokon, Ózdon, Tiszaroffon és a baranyai Vajszlón összesen 119 házat újítottak fel, több százan vettek részt képzéseken, majdnem felük papírt is szerzett.

A megkérdezett szociálpolitikus és a polgármesterek is azt hangsúlyozzák azonban, hogy nem valamilyen végzettség megszerzése a központi cél, hiszen a települések többségében nincs piaci munkahely. A lényeg, hogy ne idegenként fogadják az emberek a bajban lévő társukat, merjenek segítséget kérni és merjék felajánlani a tapasztalatukat a másiknak. A kormány azt tervezi, hogy 2020-ra minden hetedik nyomornegyedet sikerül felszámolni vagy megújítani. Uniós pénzből erre van esély. Már csak az a kérdés, mi lesz a sorban előttük álló első, második és hatodik teleppel, meg az ott élő százezrekkel.