Tizennyolc újságírót csuktak le Egyiptomban

Rekordszintet ért el a bebörtönzött újságírók száma Egyiptomban - áll a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevű amerikai székhelyű szervezet csütörtökön kiadott jelentésében.

Legkevesebb tizennyolc sajtómunkást tartanak rács mögött az egyiptomi hatóságok, ez a legmagasabb szám, amelyet a CPJ a tevékenységének kezdete, 1990 óta dokumentált. Legtöbbjüket azzal a váddal csukták le, hogy kapcsolatban állnak a két éve megbuktatott államfő, Mohamed Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség iszlamista szervezettel. A CPJ több olyan újságírót is megemlít, akik sorsát letartóztatásuk után nem tudták követni; ők nem szerepelnek az említett listán.

A tanulmány szerint a gyakran otthonukból elhurcolt újságírók letartóztatása sokszor jár együtt erőszakkal, majd koszos, zsúfolt cellákba zárják őket. Az érintettek közül többen arról számoltak be a börtönből kijuttatott leveleikben, hogy hetekig nem látnak napfényt. Többen írtak kínzásokról, amelyek során nem ritka az elektrosokk alkalmazása.

Újságíróknak gyakran egyszerűen nyoma veszik úgy, hogy hozzátartozóiknak és ügyvédeiknek jó ideig eltart megtudniuk a fogva tartás helyét. A foglyok bírósági meghallgatása néha a sajtó és ügyvédeik értesítése nélkül zajlik, van olyan eset is, amikor a hatóságok megakadályozzák a vádlottat abban, hogy jelen legyen a saját tárgyalásán, ítélethirdetésén. Az említett 18 újságíró közül hatot egy tömegperben életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek, mások lassan két éve előzetes fogva tartásban vannak, anélkül, hogy vádat emeltek volna ellenük.

"A bebörtönzés fenyegetése az Egyiptomban uralkodó légkör szerves része, amelyet a hatóságok arra használnak, hogy a sajtót a kritikus hangok kiszűrésére kényszerítsék ..." - áll a jelentésben, amely arra emlékeztet, hogy több médiaorgánum, mint például az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió, vagy az Anadolu török hírügynökség kénytelen volt bezárni egyiptomi irodáit.

Illetékes tisztségviselők - mint az ország főügyésze, vagy az átmeneti igazságszolgáltatás minisztere - a CPJ-nek adott állásfoglalásaikban tagadták, hogy Egyiptomban munkájuk végzése miatt újságírókat tartanának fogva. A terrorellenes harccal indokolt súlyos korlátozások eredménye az is, hogy teljes régiók kiesnek a sajtó látóteréből. Példaként említik a jelentésben a Sínai-félsziget északi részét, ahol a biztonsági erők hosszú ideje tartó hadjáratot folytatnak a környéken tevékeny szélsőséges iszlamisták ellen.

Mivel a környék teljes sajtózár alatt van, sem a hadművelettel együtt járó áldozatok számáról, sem a kényszerű kilakoltatásokról, sem pedig a lakosságot sújtó - hol a kormányerők, hol a dzsihadisták által végrehajtott - megtorló akciókról nincsenek független jelentések. "Az egyetlen, amit tehetünk, hogy a hadsereg változatát írjuk meg. Hacsak nem akarunk börtönbe jutni" - idézett a CPJ egy neve elhallgatását kérő riportert, aki korábban hosszú ideig tudósított a félszigetről.

Szerző

Tarlósnak futnia kell?

Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselője csütörtökön öt kilométeres, városligeti futóversenyre hívta ki a főpolgármestert azért, hogy Tarlós István is belássa, a beépítés helyett jelenlegi sportfunkciójában kell megőrizni a területet.

Az ellenzéki politikus erről Budapesten tartott sajtótájékoztatón beszélt, hangsúlyozva, Tarlós István nyugodt lelkiismerettel elfogadhatja a kihívást, hiszen a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén testnevelésből felmentettnek nevezte az LMP-seket. Csárdi Antal elmondta, kedden azért szavazott a közgyűlésben egyedüliként az olimpiai jelentkezés ellen, mert szerint először a budapestiek sportolási lehetőségét kellene javítani, amire a Városliget ilyen célú fejlesztése is jó lenne, hiszen most is fiatalok tízezrei járnak oda mozogni.

Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője elmondta továbbá, a múzeumi negyed óvatos becslések szerint is 150 milliárd forintjába kerül majd az adófizetőknek, hiszen uniós forrást nem lehet majd igénybe venni. Ráadásul mindezt úgy, hogy a szakma mellett már több mint tízezer helyi lakos is kifejezte tiltakozását a terület beépítésével szemben - tette hozzá.

Lásd még: Szorul a hurok? Megállapodás a Liget Budapestben

Szerző

Szorul a hurok? Megállapodás a Liget Budapestben

Több fordulót követően megszületett a megállapodás szerdán a Liget Budapest fejlesztésért felelős Városliget Zrt. és a Néprajzi Múzeum tervpályázatán győztes francia tervezőcsapat, a Vallet de Martinis és a DIID iroda között a tervezői szerződésben rögzítendő feltételekről.

A Néprajzi Múzeum tervpályázatát követő közbeszerzési eljárás során, melynek célja a szerződéses feltételek tárgyalásos rendezése volt, az egymástól igen távol lévő kiinduló álláspontok közelítése érdekében a francia félnek jelentősen át kellett strukturálnia eredeti ajánlatát - közölte a Városliget Zrt. csütörtökön.

Az első eljárás eredménytelenné nyilvánítását követően a Városliget Zrt. új közbeszerzési eljárás megindításáról döntött, azonos feltételekkel. Ez utóbbi eljárás tárgyalásai zárultak le sikerrel szerdán. A Városliget Zrt. tájékoztatása szerint a szerződéskötés két héten belül várható, majd azt követően indul a Néprajzi Múzeum igényeinek megfelelően alakított, részletes tervezési folyamat. Az engedélyezési tervek jövő év elejére készülnek el, a kivitelezés 2016 első felében kezdődik, majd az épület 2018 márciusában nyílik meg a látogatók előtt az Ötvenhatosok tere Ajtósi Dürer sor felőli végén.

Futnia kell Tarlósnak

Csárdi Antal, az LMP fővárosi képviselője csütörtökön öt kilométeres, városligeti futóversenyre hívta ki a főpolgármestert azért, hogy Tarlós István is belássa, a beépítés helyett jelenlegi sportfunkciójában kell megőrizni a területet.  Az ellenzéki politikus erről Budapesten tartott sajtótájékoztatón beszélt, hangsúlyozva, Tarlós István nyugodt lelkiismerettel elfogadhatja a kihívást, hiszen a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén testnevelésből felmentettnek nevezte az LMP-seket. 

Csárdi Antal elmondta, kedden azért szavazott a közgyűlésben egyedüliként az olimpiai jelentkezés ellen, mert szerint először a budapestiek sportolási lehetőségét kellene javítani, amire a Városliget ilyen célú fejlesztése is jó lenne, hiszen most is fiatalok tízezrei járnak oda mozogni.

Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője elmondta továbbá, a múzeumi negyed óvatos becslések szerint is 150 milliárd forintjába kerül majd az adófizetőknek, hiszen uniós forrást nem lehet majd igénybe venni. Ráadásul mindezt úgy, hogy a szakma mellett már több mint tízezer helyi lakos is kifejezte tiltakozását a terület beépítésével szemben - tette hozzá.

"Ha külföldi sztárépítész vagy, ne vágasd ki a városligeti fákat!"

Karácsony Gergely (PM), Zugló polgármestere; szerint a városligeti építési szabályzat beterjesztett módosításából is látszik, hogy a Liget Budapest projekt veszélyezteti a park növényállományát. A PM-es politikus szerint a Baán László és Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatójának nevéhez kötődő előterjesztésből "egyértelműen látszik, hogy a tervezett épületek nem férnek bele az építési szabályzatba". A Közlekedési Múzeum nagyobb lesz a szabályzatban megengedettnél, illetve a párkánymagassággal kapcsolatos tervek is eltérnek a mostani szabályozástól, valamint az építkezéshez szükséges felvonulási terület is nagyobb a tervezettnél mind az Új Nemzeti Galéria, mind a Néprajzi Múzeum esetében.  Arra reagálva, hogy a napokban aláírták a városligeti tóhoz tervezett Magyar Zene Házának tervezési szerződését, a kerület polgármestere elmondta: a japán építész, aki végül az épületet tervezheti, úgy adta le terveit, hogy élőben még nem is látta a Városligetet.

 

Szerző