Száll a varjú fészkére

Sok a panasz a vetési varjakra Siófokon, miután a fészkelő madarak egyszerűen ellepik a települést. A madarak szemetelnek, mindenhová odapiszkítanak, hangoskodnak, a környező kiskertek vetéseiből lakmároznak. Sőt, még a kisebb madarak fészkeit is kifosztják.

A helyi önkormányzat nem tud ellenük mit tenni, bár többször próbáltak. Legutolsó kísérletükre a szakminisztérium elutasító választ adott: a már amúgy is megfogyatkozott számú állat- és növényfajok esetében a gyérítés sem hazai, sem nemzetközi EU-s természetvédelmi normákkal nem lenne összeegyeztethető - mondták. Ezzel viszont a siófoki probléma továbbra is fennáll.

- Elszaporodásról szó sincs, a vetési varjak állománya a kétezres évek elején lecsökkent, amiért a fajt védetté nyilvánították – mondta lapunknak Kovács Gyula, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa. Szerinte a probléma Siófokon az, hogy egy nagyobb telepet - ahol a varjak fészkeltek - megszüntettek. Az ott élő madarakat többször riasztották – melynek során több védett fát is kivágtak -, de ennek nem volt értelme: a madarak ugyan elmentek, de ezzel egy időben több kisebb telep alakult ki – véli a szakember. A szakember elismerte, a varjak hiába énekes madarak, hangjuk nem kellemes.

S hogy hasznosak-e? Manapság az élőlényeket már nem soroljuk ilyen kategóriákba. Ha mégis megtesszük, abban az esetben kijelenthető, a vetési varjú hasznos – szögezte le Kovács. A szántás időszakában gyakran látni a földeken, ami nem is meglepő, hiszen rovarokkal táplálkoznak. Így azok pusztításban komoly szerepük van. Szerinte az egyetlen megoldás az lenne, ha a helyiek megpróbálnának ezekkel a madarakkal együtt élni. Az ügyben kerestük a siófoki önkormányzatot is, lapzártánkig nem sikerült elérnünk őket.

Szerző
Frissítve: 2015.06.25. 20:53

Mindennapi csoda - Új jövevény érkezett a Földre

Publikálás dátuma
2015.06.22. 21:25
MTI Fotó: Balázs Attila
Kétpúpú teve (Camelus bactrianus) született  a Nyíregyházi Állatparkban 2015. június 22-én. Az újszülöttel  egy tucatnyira bővült a tevék száma az állatkertben. 

A kétpúpú teve (Camelus bactrianus, régebben Camelus ferus) vagy baktrián (az ókori Baktria nevéből) egy nagyrészt háziasított közép-ázsiai teveféle. Rokonával, az eredetileg Afrikában és Arab-félszigeten elterjedt dromedárral szemben hátán két púp magasodik - írja a Wikipédia. Eredeti elterjedési területe Közép-Kazahsztántól Dél-Mongólián és Északnyugat-Kínán át a Sárga-folyó nagy ívéig húzódik. Az i. e. 3. évezredben háziasítani kezdték.

A vadon élő populációkat a vadászat megritkította. A 19. században elterjedési területük nyugati részén kihalt, és az 1920-as években keleten is nagymértékben csökkent a népessége. 2003-ban az IUCN jelentése szerint 950 egyede élt vadon három populációban: a Takla-Makán-sivatagban és a kínai Xinjiang tartományban összesen 600, a Góbi-sivatagban 350.

A fajt vad állapotban jelenleg a kihalás fenyegeti. 

Szerző

Már a kifutóban örül a világnak a nyíregyházi elefántbébi (Fotók!)

Publikálás dátuma
2015.06.22. 17:31
MTI Fotó: Balázs Attila
Kiengedték hétfőn a kifutóba a Nyíregyházi Állatparkban született afrikaielefánt-bébit, a kis bika láthatóan jól érzi magát a családi csordában. Gajdos László, a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn lévő állatpark igazgatója elmondta, hogy a péntek este született elefántborjút nagyon jól gondozza az anyja, amely először ellett és szerencsére teje is bőven van a rendszeres szoptatáshoz.

A kis bikának az állatorvosok kétséget kizáróan meg tudták állapítani a nemét, és azt is, hogy teljesen egészséges. A súlyát azonban nem sikerült lemérni, így becslésre hagyatkoznak a szakemberek, akik szerint 80-100 kilogrammosan jöhetett világra. Az afrikai elefánt a világ legnagyobb és legerősebb szárazföldi emlőse, a bika 3,4 méter magasra nő, súlya kifejlett korában eléri a hat tonnát.

Fotó: Nyíregyházi Vadaspark/Facebook

Fotó: Nyíregyházi Vadaspark/Facebook

Magyarországon most másodszor született afrikai elefánt, és az első is a Nyíregyházi Állatparkban látta meg a napvilágot 2007-ben. Az elefántbika apja, Jack 23 éves, anyja, Kwaza 16 éves. Az anyaállat kétéves vemhesség után hozta világra kicsinyét, és az ellés komplikációmentes volt.

A nyírségi állatkertben tíz éve tartanak afrikai elefántokat. Természetes élőhelyük Afrikában a Szaharától délre található, ma már ott is elsősorban nemzeti parkok és védett területek lakói. Az afrikai elefánt hatalmas méreteit jól jelzi, hogy bélrendszere például 30-40 méter hosszú. A farka hegyétől az ormányáig 8 méteres elefánt lábai alsó oldalukon párnázottak, így tetemes súlya ellenére a járása viszonylag halk.

MTI Fotó: Balázs Attila

MTI Fotó: Balázs Attila

A legjellegzetesebb testrésze, az ormánya kétméteres, negyvenezer izomcsomóból áll. Ormányának végén, alul és felül egy-egy fogóujj van. Az ormányát főként szaglásra, légzésre és ivásra, de táplálékszerzésre is használja, a magasabban lévő faágakat azzal éri el.

Az indiai elefánttól az afrikai fajtát jóval nagyobb fülei különböztetik meg. A nagy fül a nagyobb hő leadást biztosítja, illetve azzal legyezi, hűti testének többi részét, gyenge légáramlatot keverve mozgatásával.

Szerző