Lázár: Sánta nem a barátom

Jelentéktelen a barátai száma, és nincsenek köztük dohányipari üzletemberek. Ezt Lázár János válaszolta, amikor tegnap arról faggatták, tudta-e, hogy a hozzá közel álló Sánta János, aki annak idején a trafiktörvény megírásában is részt vett, tulajdonos lett a Napi Gazdaságban. A miniszterelnökség vezetője bejelentette, várhatóan 5,5 százalékkal nőhet jövőre a minimálbér, a nyugdíjak 1,6 százalékkal lehetnek magasabbak. Az is kiderült, egységes csomagolása lesz a dohánytermékeknek, az új budapesti kórház megépítését pedig a dohánycégek által fizetendő különadóból fedeznek.

Minimálbér

Várhatóan 5,5 százalékkal nőhet jövőre a minimálbér, a nyugdíjak 1,6 százalékkal lehetnek magasabbak - erről döntött szerdai ülésén a kormány.

Az ajánlat legfeljebb kiindulási alap lehet a tárgyalásokon, ennél a szakszervezet magasabb, 9 százalékos emelést szeretne elérni – reagált Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a bejelentésre. A minimálbér az idén 105 ezer forint, az 5,5 százalékos emeléssel 2016-ban 110 775 forint lenne. A szakszervezetek ajánlotta 9 százalékkal a minimálbér összege 114 450 forintra nőne. Jelenleg egy minimálbéres munkavállaló foglalkoztatása csaknem 135 ezer forintjába kerül a munkáltatónak havonta, a kormány javaslatát alapul véve ez több mint 142 ezer forintra nőne jövőre, a szakszervezetekével pedig a 147 ezret is meghaladná. Különösen érdekesen alakulnak majd a jövő évről szóló bértárgyalások, mivel ezek hagyományosan megelőzik a költségvetés elfogadásának időpontját, a jövő évi büdzsét viszont a napokban elfogadta a parlament. A keretek így adottak, a felek mozgástere meglehetősen szűk. A szakszervezetek már megkezdték volna a tárgyalásokat, ám a munkaadók ellenálltak – mondta Kordás.

A következő évi minimálbérről, garantált bérminimumról (szakmunkás minimálbér), és általában a bérajánlásról is a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keretei között tárgyalnak a munkaadók, a szakszervezetek, valamint a kormány képviselői. Ha a szociális partnerek nem tudnak megállapodni - erre még nem volt példa -, akkor a kormány határozza meg a kötelező legkisebb bér összegét.

Dohány

Egységes csomagolása lesz a dohánytermékeknek, és azokon nem lesz mód reklámozásra. A dobozokon csak azt mutatják meg, milyen károkat okoz a dohányzás a szervezetben. Lázár János arról beszélt, hogy ez a rendszer Ausztráliában már működik, és Franciaországban, valamint Írországban is be akarják vezetni. Az erről szóló javaslat ősszel kerülhet az Országgyűlés elé. Amikor a Miniszterelnökség vezetőjét arról kérdezték, miért van szükség arra, hogy a Tabán Trafik és a BAT kapja meg trafikellátói jogot, sokat keresve ezzel, a miniszter közölte, "ha beszélnek róla, akkor jó ötlet". Arról beszélt, hogy az összes dohánycégnek 10 milliárdos összeget kell most befizetnie, ennek felét a Philip Morrisnak. A különadó miatt három eljárás folyik Brüsszelben, a dohányipari cégtől ugyanis pénzt vesz el az állam, az új rendszerben viszont egy trafikos általában havonta 50-100 ezer forinttal is többet kereshet. A dohánycégek által fizetendő különadó fedezné az új budapesti kórház megépítését - jelentette be a miniszter. A különadóval kapcsolatban megjegyezte, ahány ember a dohányzás miatt meghal Magyarországon, ez méltányos összegnek számít. Megjegyezte: a Philip Morris többször kereste a kormányt a különadó miatt, s azért is, mert szeretett volna trafikellátó lenni, de ajánlatot mindeddig nem adott.

"Jelentéktelen a barátaim száma, és nincsenek köztük dohányipari üzletemberek". Ezt akkor mondta Lázár, amikor megkérdezték tőle, tudott-e arról, hogy a barátja a kormánypárti Napi Gazdaság napilap egyik tulajdonosa lett. Sánta, aki annak idején a trafiktörvény megírásában is részt vett, a dohányellátó kereskedelmi jogot elnyerő konzorcium tagjaként jegyzett Tabán Trafikban is érdekelt. A miniszter hosszan ecsetelte, hogy a kétezres évek eleje óta ismeri Sántát, akinek Hódmezővásárhelyen működik dohányipari cége. Sok tanácsot kapott a dohányzás visszaszorításához, mert "a rablóból lesz a legjobb pandúr", de barátságról nincs szó köztük.

Két héttel ezelőtt vált ismertté, hogy az állam a BAT Hungary és a Tabán Trafik közös ajánlatát fogadta el a dohány-kiskereskedelem ellátási feladatainak elvégzésére, de a lebonyolított pályázat nem volt nyilvános, bár a kormány azzal érvelt, hogy más társaságok nem érdeklődtek a koncesszió iránt. Később azonban három másik társaság, az Imperial Tobacco, a JTI Hungary és a Philip Morris, először közös közleményben tiltakozott, kérve a kormányt, hogy nyissa újra az eljárást, majd szerdán eljuttatták az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) saját ajánlatukat, amelyet a minisztérium élből elutasított. Az NFM ezt követően pontokba szedte, hogy miért nem megfelelő az Imperial Tobacco, valamint a két másik pályázó, a JTI Hungary és a Philip Morris ajánlata. Kifogásai mondhatni okafogyottá váltak, mivel a korábban kiszemelt Országos Dohányboltellátó Kft.-vel suttyomban alá is írta a szerződést. A minisztérium kifogásolta, hogy az Imperiál Tabacco többségi tulajdonával létrejövő közös társaság tárgyalási alapként vállalta a koncessziót nyert társaság által ajánlott díj tízszeresét. (Az üzleti nyelvben ez azt jelenti, hogy még többet is megérne a megbízás…) A többi pontban is olyasmit kér számon az ajánlattevőkön, amit egy élő pályázat esetén lehet, hogy megtehetne, ám nemhogy pályázat nem volt, de a kijelölés menetéről is csak utólag értesült a három kihagyott dohányipari cég.

A dohány-kiskereskedelem ellátási feladatainak elvégzésére a kormánynak nyílt pályázatot kellett volna meghirdetnie – közölte a három társaság szerdai közös közleményében. Húsz évre szóló koncesszió lévén, a kormány választásában a legfontosabb szerepet a pályázók által felajánlott éves koncessziós díj kellett volna, hogy játssza. Az Imperial Tobacco, a JTI Hungary és a Philip Morris közös ajánlatukban tízszer akkora koncessziós díjat évi hat milliárd forintot tüntettek fel, míg a nyertesnek kihirdetett BAT-Tabán Trafik társaságok 600 milliót. Úgy tetszik az állam ezen döntésével a következő húsz évre megelégszik 9 milliárd forintos koncessziós állami bevétellel, miközben tízszer annyit is kaphatna ugyanezért. Mindemellett a választott cég a helyi iparűzési adótól is szinte teljesen mentesül, hiszen a társaság egy törvénymódosításnak köszönhetően "az általa dohánytermék-kiskereskedők részére történő továbbértékesítési célból vásárolt és továbbértékesített, a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt dohánytermékek beszerzési értéke teljes összege csökkenti a nettó árbevétel összegét" – írja a Portfolio.

Úgy tetszik a koncessziós döntésért felelősséget a fejlesztési miniszter vállalja, ám az előkészítés összmunka, mondhatni jól megtervezett volt. A törvénytervezet eredeti szövege szerint a kormánynak vagy kijelölnie, vagy nyílt pályázaton kiválasztania kellett volna a trafikok ellátóját. Ám egy még idejekorán érkező fideszes módosító „segített”: a kormánynak ez adott felhatalmazást arra, hogy „megbízható dohánykereskedőre” bízza a nem mindennapi, búsás haszonnal kecsegtető üzletet.

BKV

Rövidesen megjelenik az a kormányhatározat, amely a BKV múlt héten bejelentett támogatásait, hitelátvállalást tartalmazza. Ez nem Lázár döntése, hanem a kormányé. A főpolgármester szerdai - a kormány és Budapest közötti rossz kommunikációról szóló - szavaira a miniszter azt válaszolta: fél tőle, hogy Tarlós István rá gondolt az interjúban, de szeretné megnyugtatni, hogy a kormány Budapest ügyének elkötelezett híve. "Lehet, hogy Tarlós Istvánnak mindenről én jutok az eszébe" - ironizált Lázár, amiért a főpolgármester korábban őt hibáztatta a BKV-nak járó támogatás megcsappanása miatt. A miniszter szerint 300-400 milliárd forint értékben támogatják majd Budapestet a következő uniós fejlesztési ciklusban, szerinte nagy hiba, ha benne ellenséget lát, mert ezt az előterjesztést miniszterként ő is támogatta. Hozzátette, Tarlós komoly ember, "felesleges árnyékbokszolnia". Arról is beszélt, hogy sem a miniszterelnök, sem ő nem szól bele abba, milyen részt vállalnak a fővárosi tömegközlekedés működtetéséből a kerületek, milyet a főváros, illetve az agglomeráció.

Az ígéretekkel ellentétben nem valósult meg a konzultáció a kormánnyal a fontos budapesti kérdésekről, a rossz kommunikáció miatt pedig a fővárosi tömegközlekedés hosszú távú finanszírozásáról sem születhetett meg a megállapodás - mondta el szerdán az InfoRádió Aréna című műsorában a főpolgármester. Tarlós csodálkozott, amiért még mindig nem jött létre a megállapodás a fővárosi tömegközlekedés hosszú távú finanszírozásáról, noha az előző héten még ennek az ellenkezője látszott. Elmondta, valakitől olyan üzenetet kapott, hogy ha Budapest járatja a száját, akkor kevesebb uniós támogatást kap. "Ezt meg lehet lépni, a kassza kulcsa nem nálunk van, de akkor nehéz lesz világbajnokságot, olimpiát rendezni" - mondta. A politikus nem mondta meg, kire gondol, de szerinte kimondatlanul is mindenki tudja, hogy ki lehet az Orbán Viktor környezetében, aki rendszeresen pontatlanul informálja a miniszterelnököt, és ez rontja a kommunikációt.

Tarlós szerint nem a miniszterelnöknél kell keresni a hibát, hiszen Orbán eddig minden évben közbeavatkozott és a BKV mindig megkapta azt a pénzt, amivel talpon maradhatott. A tömegközlekedés finanszírozásával jövőre lehetnek először gondok, addigra ugyanis már csak a fejlesztési forrásokból lehetne pótolni a hiányt. Nevetségesnek nevezte azt a felvetést, hogy a BKV hiányának rendezésről a kerületekkel és az agglomerációval kellene megegyeznie a fővárosnak. Előbbiek polgármesterei ugyanis ott ülnek a közgyűlésben, míg utóbbi településeknek törvény tiltja a hasonló kiadásokat. A budapesti tömegközlekedés évente 140-150 milliárd forintba kerül, amit szerinte néhány vidéki politikus nem ért meg és úgy gondolja ebből 20 milliárd forintot le lehetne faragni. Ez nem igaz, és az is legenda, hogy a BKV még mindig egy pazarló szocialista nagyvállalat lenne - mondta.

Brüsszel

Várhelyi Olivér váltja Magyarország brüsszeli állandó képviseletének élén Györkös Pétert, aki berlini nagykövet lesz - jelentette be tegnap Lázár. A brüsszeli állandó képviselet élén szeptemberben várható a személycsere, akkor válthatja a jelenlegi nagykövet helyébe akkor lép az állandó képviselet helyettes vezetője. Az új brüsszeli belső piaci nagykövet Stelbaczky Tibor EU-s szakdiplomata lehet. Czukor József eddigi berlini nagykövet a Miniszterelnökség munkatársaként, Orbán Viktor személyes főtanácsadójaként a kormányfő külügyi stábját vezeti majd.