Újabb amerikai bírálatok

Publikálás dátuma
2015.06.27. 07:05
2014. szeptember 8.: házkutatás az Ökotársnál FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A civil társadalom elleni fellépést, a médiapluralizmus korlátozását és a romák elleni diszkriminációt emelte ki bevezetőben az amerikai külügyminisztérium csütörtökön közzétett éves emberi jogi jelentésének Magyarországra vonatkozó fejezete.

Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentése megjegyzi, hogy az újraválasztott Fidesz-KDNP-koalíció folytatta a jogi keretek és állami struktúrák 2010-ben megkezdett átalakítását, továbbra is az ellenzékkel folytatott konzultáció és párbeszéd nélkül. Nemzetközi szervezetek és nem kormányzati, emberi jogi szervezetek is komoly bírálatokat fogalmaztak meg a jogállamiság szisztematikus eróziója, a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítése, az átláthatóság hiánya, a független véleményeket hangoztatók megfélemlítése miatt.

Ismét szóvá teszi az emberi jogi jelentés a börtönök túlzsúfoltságát. Az emberi jogi problémák között sorra veszik az egyházak elismerését politikai szempontok határozzák meg, a kormányzati korrupciót, a nők és gyermekek elleni erőszakot, a nők szexuális zaklatását, az antiszemitizmust, valamint az emberkereskedelmet.

A szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó fejezetben rámutatnak, hogy noha az alkotmány alapvetően biztosítja e jogokat, a médiát szabályozó hatóságnak adott széles jogkörök, a kormányzati szerződésektől nagyban függő hirdetési piac ugyanakkor a politikai befolyásolást, öncenzúrát ösztönző légkört teremtett. Az EBESZ választási megfigyelői is felvetették a média elfogultságát, és a kormányzathoz kapcsolódó média túlsúlyát. A TASZ továbbra is szóvá teszi az elfogultságot a közszolgálati média hírműsoraiban.

Bár a büntetőtörvénykönyv tartalmaz a gyűlöletbeszédre vonatkozó kitételeket, nem kormányzati szervezetek továbbra is bírálják a bírósági gyakorlatot, mivel csak akkor hoznak elmarasztaló ítéletet, ha az etnikai, faji, vallási hovatartozás, a nemi irányultság miatti gyűlöletbűntény fizikai erőszakkal párosul. Kifogásolják a nem kormányzati szervezetek, hogy a rendőrség továbbra is vonakodik elismerni: a roma elkövetőkkel szembeni elbánás mögött faji előítéletek húzódnak meg.

A példák között említik, hogy a budapesti II. és III. kerületi bíróság az izraeli zászló elégetése ügyében a szólásszabadság védelmére hivatkozva hozott felmentő ítéletet három elkövető, köztük egy jobbikos politikus ellen.

A State Department összefoglalója utal a Freedom House sajtószabadságot értékelő 2014-es jelentésére, amely a médiát továbbra is a részben szabad kategóriába sorolja. A sajtószabadságról szóló fejezet ismerteti az Origo portál főszerkesztőjének menesztését, kitér a médiapiacot sújtó reklámadó ügyére, a Hetek két munkatársával történt korábbi incidensre. Idézi az Európa Tanács tavaly decemberi jelentését, amelyben az ET aggodalmát fejezte ki a médiapluralizmust fenyegető intézkedések, a sajtószabadság korlátozását célzó kísérletek miatt, külön bírálva a Médiatanács összetételét, s a kiróható büntetések mértékét.

A politikai jogok érvényesülését vizsgáló fejezet általánosságban úgy ítéli meg, hogy az alkotmány biztosítja a polgárok jogát a kormány megváltoztatására. Az EBESZ-ellenőrök jelentése alapján ugyanakkor utal arra, hogy a kormányzó párt „jogtalan előnyt” élvezett, s ellenzéki vélemények szerint a tavaly áprilisi voksolás „szabad volt, de nem tisztességes (fair)”. A korlátozó kampányszabályozást, az elfogult médiát, a politikai pártok és az állam összemosását említették az okok között, utalva a kampányfinanszírozás átláthatatlanságára is. E fejezetben külön kiemelték a házelnök különleges jogosítványát „a rend és a parlament méltóságának” megőrzésére. Hosszabban tárgyalják a magyarországi korrupció problémáit.

Az amerikai emberi jogi jelentés részletesen ismerteti a Norvég Alappal szembeni kormányzati fellépést, beleértve az Ökotárs és a DemNet irodái elleni tavaly szeptember 8-i házkutatást, dokumentumok elkobzását is. A magyarországi antiszemitizmussal foglalkozó fejezet megemlíti, hogy a MAZSIHISZ tavaly 33 antiszemita incidenst regisztrált. A jelentés visszautal egyebek mellett arra, hogy erős hazai és nemzetközi bírálatok ellenére, az éjszaka közepén állították fel a Szabadság téren a vitatott emlékművet, s kormánytisztviselők visszautasították, hogy a kormány célja a szoborral az lett volna, hogy kizárólag Németországra hárítsa a felelősséget 440 ezer magyar zsidó deportálásáért.

A romák helyzetét értékelve a jelentés leszögezi, hogy emberi jogi szervezetek továbbra is arról számolnak be, a romák diszkriminációval találkoznak az élet minden területén, a foglalkoztatás, oktatás, lakhatás börtönviszonyok terén.

Szerző

Tovább ülésezik a Ház

Országgyűlési határozatban kéri majd fel a Ház a kormányt, kezdeményezzen tárgyalásokat az Európai Bizottsággal az uniós pénzügyi támogatások ellenőrzésére vonatkozó szerződéskötési gyakorlatról és vizsgálja meg, hogy a magyar törvények megkerülésével bújtatott pártfinanszírozásban részesülő párt magyar költségvetési forrásból folyósított támogatását a törvényes helyzet helyreállításáig fel lehet-e függeszteni.

A határozatról, amellyel a fideszesek azt szeretnék elérni, hogy Bizottság bontsa fel a Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő Altus Zrt. vezette konzorciummal kötött keretmegállapodást, jövő kedden dönt a parlament.

A hétfőn kezdődő kétnapos rendkívüli ülésen a magáncsődről szóló törvényt is elfogadják, emellett módosítják a bírósági végrehajtásról, a menedékjogról, illetve a közfoglalkoztatásról szóló jogszabályt. Ha a képviselők elfogadják, akkor a jövőben államtudományi végzettségről oklevelet csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adhat ki, de képzést más egyetemek, így a jogi karok is folytathatnak. A Ház várhatóan a Budapesten megrendezendő vizes világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésekkel kapcsolatos indítványról is dönt. A beruházások kivitelezésére kiírt közbeszerzést a miniszterelnökkel "kötélbarátságban" lévő Garancsi Istvánhoz köthető Market Építő Zrt. nyerte.

Szerző

Hóman Bálint és az ő szobra

Publikálás dátuma
2015.06.27. 07:03
Élvezte a politikát FORRÁS: MULT-KOR.HU
A Horthy-korszak emblematikus kultuszminisztere, a kétségkívül kiemelkedő történész, Hóman Bálint születésének 130. évfordulója lesz decemberben. Székesfehérvár jobboldali városvezetése - az ellenzék és zsidó szervezetek tiltakozása ellenére - a szobrot akar állítani a város hajdani országgyűlési képviselőjének. Összeállításunkban arra keressük a választ: ki volt a közelmúltban rehabilitált Hóman Bálint?

Az antiszemita

Hóman miniszteri tevékenységének leginkább kritizált része a zsidóellenes törvénykezéssel kapcsolatos: részt vett ezeknek a jogszabályoknak az előkészítésében és meg is szavazta őket. Hóman antiszemitizmusa már az 1946-os népbírósági eljárásban is vádpontként szerepelt. Pedig a Hetek cikke szerint Hóman ifjú korában nemhogy antiszemita, de inkább filoszemita volt.

1918 októberében a történelmi Magyar Királyság felbomlásának zavaros heteiben az Egyetemi Könyvtárban dolgozó Hóman röpiratot írt a Károlyi Mihály vezette demokratikus forradalom mellett. A Tanácsköztársaság idején, több más egyetemi oktatóval ellentétben, megtartotta óráit. Elfogadta azt a felkérést is, hogy egy középiskolások számára írandó vezérkönyv (történelemkönyv, amely a bolsevik ideológia és világnézet alapján vezeti végig a diákokat a magyar és az egyetemes történelmen) bizonyos fejezeteinek szerzője legyen. Az 1919 őszi igazolásokon aztán a karrierje mellett döntött: nem említette a Károlyit támogató röpiratot. A meg nem írt „vezérkönyv”-fejezettel kapcsolatosan pedig azt állította: nem is akarta megírni. Önmagát elkötelezett jobboldaliként mutatta be. Vagyis karriervágyát is betudhatjuk feltámadó antiszemitizmusa okának, szemben a zsidókat a Tanácsköztársaságig befogadó értelmiségi kortársaival, akik 1919-től meggyőződéssel vallották, és az államrezonnal együtt félték a gazdasági és a kulturális kulcspozíciókat a "vörös uralmat" bevezető zsidóságtól. Hóman a dualizmus rendszerének emancipáló politikáját elutasítva a zsidók asszimilációját nem tartotta megvalósíthatónak, mondván: a zsidók magyarrá válását elsősorban „a kereszténység eszméivel szembehelyezkedő szellemiségük” és a „felforgató mozgalmakban és romboló eszmeáramlatok terjesztésében vitt vezető szerepük” akadályozza. A harmadik zsidó­törvény beterjesztése előtt egy emlékiratban biztatta Teleki Pál miniszterelnököt, hogy a németek teljes bizalmának elnyerése érdekében tegye magáévá Hitler és Mussolini faji gondolatát, „szakítson az eddigi kompromisszumokkal”, nyújtson be újabb, faji alapú törvénytervezetet. A zsidóellenes törvényekkel kapcsolatban bevallása szerint „az Európában szokásos, kisebbségekkel szemben követett” álláspontot képviselte. Mint mondta: „a törvényekkel tulajdonképpen elébe akartunk menni annak, hogy itt brutális megoldás legyen”.

Ám ez a "békebeli" antiszemitizmus, amelynek még semmi köze nem volt, nem is lehetett a holokauszthoz, a „brutális megoldásnak” ágyazott meg. Ez az antiszemitizmus úgy irtózott a Hitlertől, hogy nem értett meg belőle szinte semmit. Hóman antiszemitizmusa a homogén, keresztény Magyarország jelszavával a 30-as évek közepétől szorgalmazta az egyetemeken és a főiskolákon a zsidók - 1910-es évekhez képest kevesebb mint felére apadt, de még mindig viszonylag magas - arányának csökkentését. A kiesett zsidók helyébe a szegény sorsú, főleg paraszti tehetséget kívánta a felsőoktatásba - majd a szerinte is megújulásra érett középosztályba - emelni. „Törvényesen”, mert a „zsidókérdést” a magyar gazdaság érdekeit mindig szem előtt tartva nem drasztikusan és „nem bunkóval” szabad megoldani. Népbírósági perében többen tanúskodtak amellett, hogy a zsidótörvényeket minisztersége után, a Nemzeti Múzeum és a Teleki Intézet elnökeként a lehető legenyhébben hajtotta végre az irányítása alatt álló intézményekben. 1944 tavaszán és kora nyarán pedig sikerrel kezdeményezte számos zsidó tudós és művész mentesítését. Ez a kiváló eszű ember sem látta az ellenmondást: a konkrét zsidó sorsok az általános zsidóellenes politika következményei. Miközben zsidókat mentett, a deportáltak sorsáról szóló híreket irracionálisnak vélte. Sokat elárul kettős jelleméről, hogy megkapta az auschwitzi jegyzőkönyveket, és azt jegyezte rájuk, „nyilván a háború utáni németellenes propaganda számára készült”.

Hóman a Horthy-korszak teremtménye volt: a magyarok szupremáciájában hitt a Kárpát-medencében. Különleges népnek tartotta a magyart, ennek egyik bizonyítékát abban látta, hogy noha a hunok, avarok, kelták, szlávok és germánok is éltek itt, mégis csupán a magyarok voltak képesek évszázadokon át fennmaradó államot alapítani.

Díszmagyarban FORRÁS: WIKIPÉDIA

Díszmagyarban FORRÁS: WIKIPÉDIA

Perek

2015. március 6-án a Fővárosi Törvényszék jogerős döntésében bűncselekmény hiányában felmentette Hóman Bálintot a háborús bűntett vádja alól. Felmentését senki sem vitathatja, a hadüzenet megszavazása nem háborús bűntett.

Lezsák Sándor fideszes politikus, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum elnöke a felmentésre utalva azt mondta: Hóman rehabilitálásának története a rendszerváltoztató folyamatnak is a története. A múlt nincs magától, azt az újabb és újabb nemzedékeknek vissza kell hódítaniuk, mert „ha ezt nem teszik, akkor vannak, akik ezt megteszik”.

Hómant 1946-ban nemcsak a Szovjetunió elleni hadba lépés parlamenti megszavazásáért ítélték életfogytiglani fegyházbüntetésre, de az egész Horthy-korszakot s egyúttal annak kulturális politikáját is megbélyegezzék. A népbírósági ítélet kimondta: „Háborús cél alatt pedig itt azt érti az Országos Tanács, hogy a vádlott egész politikai működését az az irányvonal határozta meg, amely Magyarország fejlődését, belső politikai, gazdasági és kulturális emelkedését, továbbá mindezek által determinált külpolitikáját nem a népi erők, mind fokozottabb érvényesülésében, a politikai, gazdasági és szellemi elnyomás határozott ütemű felszámolásában, a szabadságjogok biztosításában, ezekkel párhuzamosan a nagyhatalmak felé való gravitálásában, hanem abban kereste, hogy évszázados és történelmi fejlődés rég idejét múlta előjogokat fenntartson, egészségtelenül konzerváljon olyan társadalmi berendezkedést, amelyen a fejlődés rég túlment, és mindennek érdekében hozzákösse az ország sorsát a világ népei ellen merényletre készülő tengelyhatalmakhoz”.

Lezsák szavait halljuk szakzsargonban: ha 1946-ban a Horthy-korszakot ítélték el Hómannal, ma azt akarják vele rehabilitálni. A becsületével együtt. Kell-e nekünk ez a becsület, ez a szobor? Ez a "visszahódított" történelem?

Szerző