Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentése megjegyzi, hogy az újraválasztott Fidesz-KDNP-koalíció folytatta a jogi keretek és állami struktúrák 2010-ben megkezdett átalakítását, továbbra is az ellenzékkel folytatott konzultáció és párbeszéd nélkül. Nemzetközi szervezetek és nem kormányzati, emberi jogi szervezetek is komoly bírálatokat fogalmaztak meg a jogállamiság szisztematikus eróziója, a fékek és ellensúlyok rendszerének leépítése, az átláthatóság hiánya, a független véleményeket hangoztatók megfélemlítése miatt.
Ismét szóvá teszi az emberi jogi jelentés a börtönök túlzsúfoltságát. Az emberi jogi problémák között sorra veszik az egyházak elismerését politikai szempontok határozzák meg, a kormányzati korrupciót, a nők és gyermekek elleni erőszakot, a nők szexuális zaklatását, az antiszemitizmust, valamint az emberkereskedelmet.
A szólás- és sajtószabadsággal foglalkozó fejezetben rámutatnak, hogy noha az alkotmány alapvetően biztosítja e jogokat, a médiát szabályozó hatóságnak adott széles jogkörök, a kormányzati szerződésektől nagyban függő hirdetési piac ugyanakkor a politikai befolyásolást, öncenzúrát ösztönző légkört teremtett. Az EBESZ választási megfigyelői is felvetették a média elfogultságát, és a kormányzathoz kapcsolódó média túlsúlyát. A TASZ továbbra is szóvá teszi az elfogultságot a közszolgálati média hírműsoraiban.
Bár a büntetőtörvénykönyv tartalmaz a gyűlöletbeszédre vonatkozó kitételeket, nem kormányzati szervezetek továbbra is bírálják a bírósági gyakorlatot, mivel csak akkor hoznak elmarasztaló ítéletet, ha az etnikai, faji, vallási hovatartozás, a nemi irányultság miatti gyűlöletbűntény fizikai erőszakkal párosul. Kifogásolják a nem kormányzati szervezetek, hogy a rendőrség továbbra is vonakodik elismerni: a roma elkövetőkkel szembeni elbánás mögött faji előítéletek húzódnak meg.
A példák között említik, hogy a budapesti II. és III. kerületi bíróság az izraeli zászló elégetése ügyében a szólásszabadság védelmére hivatkozva hozott felmentő ítéletet három elkövető, köztük egy jobbikos politikus ellen.
A State Department összefoglalója utal a Freedom House sajtószabadságot értékelő 2014-es jelentésére, amely a médiát továbbra is a részben szabad kategóriába sorolja. A sajtószabadságról szóló fejezet ismerteti az Origo portál főszerkesztőjének menesztését, kitér a médiapiacot sújtó reklámadó ügyére, a Hetek két munkatársával történt korábbi incidensre. Idézi az Európa Tanács tavaly decemberi jelentését, amelyben az ET aggodalmát fejezte ki a médiapluralizmust fenyegető intézkedések, a sajtószabadság korlátozását célzó kísérletek miatt, külön bírálva a Médiatanács összetételét, s a kiróható büntetések mértékét.
A politikai jogok érvényesülését vizsgáló fejezet általánosságban úgy ítéli meg, hogy az alkotmány biztosítja a polgárok jogát a kormány megváltoztatására. Az EBESZ-ellenőrök jelentése alapján ugyanakkor utal arra, hogy a kormányzó párt „jogtalan előnyt” élvezett, s ellenzéki vélemények szerint a tavaly áprilisi voksolás „szabad volt, de nem tisztességes (fair)”. A korlátozó kampányszabályozást, az elfogult médiát, a politikai pártok és az állam összemosását említették az okok között, utalva a kampányfinanszírozás átláthatatlanságára is. E fejezetben külön kiemelték a házelnök különleges jogosítványát „a rend és a parlament méltóságának” megőrzésére. Hosszabban tárgyalják a magyarországi korrupció problémáit.
Az amerikai emberi jogi jelentés részletesen ismerteti a Norvég Alappal szembeni kormányzati fellépést, beleértve az Ökotárs és a DemNet irodái elleni tavaly szeptember 8-i házkutatást, dokumentumok elkobzását is. A magyarországi antiszemitizmussal foglalkozó fejezet megemlíti, hogy a MAZSIHISZ tavaly 33 antiszemita incidenst regisztrált. A jelentés visszautal egyebek mellett arra, hogy erős hazai és nemzetközi bírálatok ellenére, az éjszaka közepén állították fel a Szabadság téren a vitatott emlékművet, s kormánytisztviselők visszautasították, hogy a kormány célja a szoborral az lett volna, hogy kizárólag Németországra hárítsa a felelősséget 440 ezer magyar zsidó deportálásáért.
A romák helyzetét értékelve a jelentés leszögezi, hogy emberi jogi szervezetek továbbra is arról számolnak be, a romák diszkriminációval találkoznak az élet minden területén, a foglalkoztatás, oktatás, lakhatás börtönviszonyok terén.