Litkey Farkas győzött a Fehér Szalagon

A tizenegyszeres Kékszalag-győztes Litkey Farkas új DC35 katamaránjával győzött a Fehér Szalag GeneralCom Nagydíj vitorlásversenyen.

A Magyar Vitorlás Szövetség szombati közleménye szerint a Kékszalag előtti "bemelegítő" viadalon a második helyen a Józsa Márton kormányozta Fifty-fifty, harmadikként pedig a Vándor Róbert vezette RSM DTM katamarán zárt.

"Elsősorban a hajónk sebességére ügyeltünk, s biztató jel, hogy ellenfeleinkhez képest tartani tudtuk az előnyt. A középszélben jól ment a hajó, legnagyobb sebességünk mintegy 14 csomó volt" - nyilatkozta Litkey Farkas a kekszalag.hu-nak.

A Kékszalag rajtja csütörtökön 9 órakor lesz, amikor a Balatonfüred és Zamárdi közötti mintegy hét kilométeres rajtvonalon sorakoznak majd fel a résztvevők. A jelenlegi abszolút időrekordot a Fifty-fifty nevű kétárbocos, kéttestű, magyar fejlesztésű hajó tartja, amely tavaly 7 óra 13 perc 57 másodperc alatt teljesítette a Balatonfüred-Balatonkenese-Keszthely-Balatonfüred távot.

Szerző

Görög válság - Nincs hosszabbítás

Publikálás dátuma
2015.06.27. 16:09
Mentik az emberek a pénzüket FOTÓ: Getty Images, Milos Bicanski
Az Eurócsoport elutasította azt a görög kérést, hogy a július 5-ére tervezett népszavazásra tekintettel hosszabbítsák meg a görög pénzügyi mentőprogram június 30-án lejáró időbeli hatályát - közölte sajtótájékoztatóján Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereiből álló testület elnöke, a görög adósságválságról szombaton tartott brüsszeli rendkívüli ülés után.

"A program kedd éjjel lejár" - szögezte le Dijsselbloem. Elmondta, hogy a görög fél elutasította a nemzetközi intézmények azon javaslatait, amelyek Görögország által megvalósítandó hiteles és fenntartható szerkezeti reformokra irányultak. A görög kormány népszavazásra viszi a kérdést, mégpedig azzal, hogy a nemzetközi intézmények javaslatának az elutasítását indítványozza a görög lakosságnak - tette hozzá az Eurózóna elnöke.

Közölte, hogy a testület szombati ülésének közös megállapításaival a görög pénzügyminiszter nem értett egyet. Az eurózóna Görögországon kívüli további 18 országának a pénzügyminisztere tovább folytatja a tanácskozást arról, milyen további lépések szükségesek "az euróövezet hitelességének és stabilitásának a megőrzéséhez". "Az Eurócsoport sajnálja, hogy nincs lehetőség a további tárgyalásokra. A görög fél megszakította a folyamatot" - hangsúlyozta Dijsselbloem, ismertetve a 18-ak közös nyilatkozatát.

Az Eurócsoport holland elnöke szerint "sportszerűtlen" Athén eljárása, a népszavazás kiírásával. "Ha egy kormány ennyire negatív módon beszél egy segélycsomagról, akkor csekély annak a hitelessége, hogy azt hajlandó lenne megvalósítani, amennyiben (a népszavazáson) mégis az igenek kerülnének többségbe" - mondta Dijsselbloem.

A holland pénzügyminiszter szavaiból kitűnt, hogy a görög fél által a nyilvános nyilatkozatokban használt formula, miszerint a július 5-i népszavazás miatt "egy kevés idővel" kérik - mint most kiderült, sikertelenül - a június 30-án lejáró csomag meghosszabbítását, a tárgyalóasztalnál valójában nem néhány napos, hanem egyhónapos hosszabbítási kérelemként hangzott el.

Arra a kérdésre, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) most meddig finanszírozhatja tovább a görög bankok likviditását, Dijsselbloem elhárította a választ, mondván, "az EKB független" intézmény. Görögországnak azonban - tette hozzá - teljesítenie kell adósságtörlesztési kötelezettségeit.

Háttér

Már a mai nap folyamán kifogyhatnak a pénzből a görög bankautomaták azután, hogy Alekszisz Ciprasz jövő vasárnapra népszavazást írt ki arról, elfogadják-e az emberek a hitelezők által javasolt programot. A bankautomaták előtt óriási sorok alakultak ki, teljes összeomlás fenyegeti a pénzügyi rendszert.

Alekszisz Ciprasz pénteken 23 óra 30-kor kezdődött televíziós beszédében jelentette be, hogy népszavazást rendeznek a hitelprogramról e hét vasárnapján. Erről született döntés a rendkívüli kormányülésen. Mint mondta, a hitelezőket további néhány nap haladékra kéri. Erre azért van szükség,mert a hitelprogram hatálya június 30-án jár le, másrészt eddig az időpontig kellene előteremtenie a kormánynak majdnem 1,6 milliárd eurót, amellyel a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) tartozik.
Ciprasz a tőle megszokott politikai beszédet mondta el, amelynek lényege: kormányán kívül mindenki más hibás, s a hitelt adók meg akarják alázni, térdre akarják kényszeríteni országát. "Partnereink ultimátumszerűen felszólítottak minket, hogy még több takarékossági terhet fogadjunk el, amelyek azonban csak a gazdaság további zsugorodását idéznék elő" - hangoztatta Ciprasz.

"Ezek a javaslatok, amelyek világosan megsértik az európai szabályokat és a munkához, az egyenlőséghez és a méltósághoz való alapvető jogokat, azt mutatják, hogy az egyes partnerek és intézmények célja nem a minden fél számára életképes megegyezés volt, hanem feltehetően egy egész nép megalázása" - jelentette ki. A referendum kiírását szombaton, az euróövezeti pénzügyminiszterek délutáni ülése előtt hagyja jóvá a görög parlament.

A referendum kiírása nem éppen nevezhető a hitelezőknek tett gesztusnak. Több görögminiszter világossá is tette, mit várnak el a választóktól. A kormányfő tanácsadója, Nikoszu Pappasz a Spiegelnek elmondta, arra kérik az embereket, mondjanak nemet a „zsarolásra”. Szerinte a jelenlegi helyzetért „német radikális köröket” terheli a felelősség. Még keményebben beszélt a Sziriza koalíciós partnere, a Független Görögök (ANEL) elnöke,Panosz Kammenosz, aki szó szerint így fogalmazott: „A görögök nemet mondanak az ország kapitulációjára. Éppen úgy, ahogy ezt 1940-ben a németeknek esetében tették”. Azt is hozzátette, ha a hitelezők elfogadják a görög javaslatot, nem lesz referendum. Ez arra utal, hogy a görög kormány zsarolni próbálja az EU-t.

Antonisz Szamarasz ellenzéki vezető szerint a népszavazás kérdése az, Görögország továbbra is Európa része maradjon-e, vagy sem. Kifejtette, Ciprasz teljes zsákutcába vezette az országot. A szintén ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK), amely a Szamarasz által vezetett Új Demokrácia (ND) koalíciós partnere volt, azonnali lemondásra szólította fel Cipraszt. Referendum helyett új választást kell rendezni – fejtette ki a párt szóvivője.

A miniszterelnök televíziós beszéde után a görögök még a kora hajnali órákban megrohamozták a bankautomatákat. Voltak, akik pizsamában keltek útra, hogy kivegyenek pénzt a legközelebbi automatából. Egyes helyeken meglehetősen feszültté vált a hangulat, miután az automatából kifogyott a pénz. A rádióban folyamatosan mondták be, melyik automatában van még pénz. Az Alpha Bank bejelentette, hétfőig felfüggeszti az internetes banki átutalásokat.

Egyelőre nehéz megmondani, hogyan tudja ezt a rohamot túlélni a bankrendszer, amely már hetek óta az Európai Központi Bank (EKB) sürgősségi likviditási támogatására van utalva. Ha ma az EKB nem emeli tovább ennek felső határát, már kedden sem tudnak kinyitni a görög pénzintézetek. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Athénban nem először merült fel a referendum ötlete. Jeorjiosz Papandreu volt kormányfő – miniszterelnöksége idején derült ki, mekkora a baj – már 2011-ben bejelentette, referendumot kíván tartani a megszorításokról, a hitelezők nyomására azonban ez akkor elmaradt.

Mi történik, ha nem fizetnek?

Ha Görögország kedd éjfélig nem fizet az IMF-nek, amire a jelenlegi körülmények között felettébb nagy az esély, akkor a valutaalap első lépésként sürgönyben követelné az elmaradt törlesztési részlet befizetését Athéntól. Amíg az ország nem fizet, addig nem is használhatja tovább az IMF pénzügyi forrásait, s nem is kérhet több pénzügyi segítséget tőle. Amennyiben Athén két hét múltán sem egyenlíti ki a számlát, újabb sürgönyt kap az IMF-től, amelyben a „kialakult helyzet súlyosságáról” tesznek említést. Ismét felszólítják az országot a pénz kifizetésére. Egy hónap elmaradást követően az IMF vezérigazgatója tájékoztatja a szervezet végrehajtó testületét, hogy az adott törlesztési kötelezettség lejárt. A görög kormány és az euróövezeti stabilitási alap (EFSF) megállapodása alapján Görögország lényegében csődhelyzetbe kerülne. Ha tehát az ország az egy hónapos türelmi időben fizetne, nem történik semmi, igaz, gazdasága, de legfőképpen pénzügyi helyzete nagyon megsínylené a történteket.

Szerző
Frissítve: 2015.06.28. 11:20

Görög válság - Nincs hosszabbítás

Publikálás dátuma
2015.06.27. 16:09
Mentik az emberek a pénzüket FOTÓ: Getty Images, Milos Bicanski
Az Eurócsoport elutasította azt a görög kérést, hogy a július 5-ére tervezett népszavazásra tekintettel hosszabbítsák meg a görög pénzügyi mentőprogram június 30-án lejáró időbeli hatályát - közölte sajtótájékoztatóján Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezet pénzügyminisztereiből álló testület elnöke, a görög adósságválságról szombaton tartott brüsszeli rendkívüli ülés után.

"A program kedd éjjel lejár" - szögezte le Dijsselbloem. Elmondta, hogy a görög fél elutasította a nemzetközi intézmények azon javaslatait, amelyek Görögország által megvalósítandó hiteles és fenntartható szerkezeti reformokra irányultak. A görög kormány népszavazásra viszi a kérdést, mégpedig azzal, hogy a nemzetközi intézmények javaslatának az elutasítását indítványozza a görög lakosságnak - tette hozzá az Eurózóna elnöke.

Közölte, hogy a testület szombati ülésének közös megállapításaival a görög pénzügyminiszter nem értett egyet. Az eurózóna Görögországon kívüli további 18 országának a pénzügyminisztere tovább folytatja a tanácskozást arról, milyen további lépések szükségesek "az euróövezet hitelességének és stabilitásának a megőrzéséhez". "Az Eurócsoport sajnálja, hogy nincs lehetőség a további tárgyalásokra. A görög fél megszakította a folyamatot" - hangsúlyozta Dijsselbloem, ismertetve a 18-ak közös nyilatkozatát.

Az Eurócsoport holland elnöke szerint "sportszerűtlen" Athén eljárása, a népszavazás kiírásával. "Ha egy kormány ennyire negatív módon beszél egy segélycsomagról, akkor csekély annak a hitelessége, hogy azt hajlandó lenne megvalósítani, amennyiben (a népszavazáson) mégis az igenek kerülnének többségbe" - mondta Dijsselbloem.

A holland pénzügyminiszter szavaiból kitűnt, hogy a görög fél által a nyilvános nyilatkozatokban használt formula, miszerint a július 5-i népszavazás miatt "egy kevés idővel" kérik - mint most kiderült, sikertelenül - a június 30-án lejáró csomag meghosszabbítását, a tárgyalóasztalnál valójában nem néhány napos, hanem egyhónapos hosszabbítási kérelemként hangzott el.

Arra a kérdésre, hogy a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) most meddig finanszírozhatja tovább a görög bankok likviditását, Dijsselbloem elhárította a választ, mondván, "az EKB független" intézmény. Görögországnak azonban - tette hozzá - teljesítenie kell adósságtörlesztési kötelezettségeit.

Háttér

Már a mai nap folyamán kifogyhatnak a pénzből a görög bankautomaták azután, hogy Alekszisz Ciprasz jövő vasárnapra népszavazást írt ki arról, elfogadják-e az emberek a hitelezők által javasolt programot. A bankautomaták előtt óriási sorok alakultak ki, teljes összeomlás fenyegeti a pénzügyi rendszert.

Alekszisz Ciprasz pénteken 23 óra 30-kor kezdődött televíziós beszédében jelentette be, hogy népszavazást rendeznek a hitelprogramról e hét vasárnapján. Erről született döntés a rendkívüli kormányülésen. Mint mondta, a hitelezőket további néhány nap haladékra kéri. Erre azért van szükség,mert a hitelprogram hatálya június 30-án jár le, másrészt eddig az időpontig kellene előteremtenie a kormánynak majdnem 1,6 milliárd eurót, amellyel a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) tartozik.
Ciprasz a tőle megszokott politikai beszédet mondta el, amelynek lényege: kormányán kívül mindenki más hibás, s a hitelt adók meg akarják alázni, térdre akarják kényszeríteni országát. "Partnereink ultimátumszerűen felszólítottak minket, hogy még több takarékossági terhet fogadjunk el, amelyek azonban csak a gazdaság további zsugorodását idéznék elő" - hangoztatta Ciprasz.

"Ezek a javaslatok, amelyek világosan megsértik az európai szabályokat és a munkához, az egyenlőséghez és a méltósághoz való alapvető jogokat, azt mutatják, hogy az egyes partnerek és intézmények célja nem a minden fél számára életképes megegyezés volt, hanem feltehetően egy egész nép megalázása" - jelentette ki. A referendum kiírását szombaton, az euróövezeti pénzügyminiszterek délutáni ülése előtt hagyja jóvá a görög parlament.

A referendum kiírása nem éppen nevezhető a hitelezőknek tett gesztusnak. Több görögminiszter világossá is tette, mit várnak el a választóktól. A kormányfő tanácsadója, Nikoszu Pappasz a Spiegelnek elmondta, arra kérik az embereket, mondjanak nemet a „zsarolásra”. Szerinte a jelenlegi helyzetért „német radikális köröket” terheli a felelősség. Még keményebben beszélt a Sziriza koalíciós partnere, a Független Görögök (ANEL) elnöke,Panosz Kammenosz, aki szó szerint így fogalmazott: „A görögök nemet mondanak az ország kapitulációjára. Éppen úgy, ahogy ezt 1940-ben a németeknek esetében tették”. Azt is hozzátette, ha a hitelezők elfogadják a görög javaslatot, nem lesz referendum. Ez arra utal, hogy a görög kormány zsarolni próbálja az EU-t.

Antonisz Szamarasz ellenzéki vezető szerint a népszavazás kérdése az, Görögország továbbra is Európa része maradjon-e, vagy sem. Kifejtette, Ciprasz teljes zsákutcába vezette az országot. A szintén ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK), amely a Szamarasz által vezetett Új Demokrácia (ND) koalíciós partnere volt, azonnali lemondásra szólította fel Cipraszt. Referendum helyett új választást kell rendezni – fejtette ki a párt szóvivője.

A miniszterelnök televíziós beszéde után a görögök még a kora hajnali órákban megrohamozták a bankautomatákat. Voltak, akik pizsamában keltek útra, hogy kivegyenek pénzt a legközelebbi automatából. Egyes helyeken meglehetősen feszültté vált a hangulat, miután az automatából kifogyott a pénz. A rádióban folyamatosan mondták be, melyik automatában van még pénz. Az Alpha Bank bejelentette, hétfőig felfüggeszti az internetes banki átutalásokat.

Egyelőre nehéz megmondani, hogyan tudja ezt a rohamot túlélni a bankrendszer, amely már hetek óta az Európai Központi Bank (EKB) sürgősségi likviditási támogatására van utalva. Ha ma az EKB nem emeli tovább ennek felső határát, már kedden sem tudnak kinyitni a görög pénzintézetek. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Athénban nem először merült fel a referendum ötlete. Jeorjiosz Papandreu volt kormányfő – miniszterelnöksége idején derült ki, mekkora a baj – már 2011-ben bejelentette, referendumot kíván tartani a megszorításokról, a hitelezők nyomására azonban ez akkor elmaradt.

Mi történik, ha nem fizetnek?

Ha Görögország kedd éjfélig nem fizet az IMF-nek, amire a jelenlegi körülmények között felettébb nagy az esély, akkor a valutaalap első lépésként sürgönyben követelné az elmaradt törlesztési részlet befizetését Athéntól. Amíg az ország nem fizet, addig nem is használhatja tovább az IMF pénzügyi forrásait, s nem is kérhet több pénzügyi segítséget tőle. Amennyiben Athén két hét múltán sem egyenlíti ki a számlát, újabb sürgönyt kap az IMF-től, amelyben a „kialakult helyzet súlyosságáról” tesznek említést. Ismét felszólítják az országot a pénz kifizetésére. Egy hónap elmaradást követően az IMF vezérigazgatója tájékoztatja a szervezet végrehajtó testületét, hogy az adott törlesztési kötelezettség lejárt. A görög kormány és az euróövezeti stabilitási alap (EFSF) megállapodása alapján Görögország lényegében csődhelyzetbe kerülne. Ha tehát az ország az egy hónapos türelmi időben fizetne, nem történik semmi, igaz, gazdasága, de legfőképpen pénzügyi helyzete nagyon megsínylené a történteket.

Szerző
Frissítve: 2015.06.28. 11:20