- Egyre több igénytelenül öltözött politikust látunk. Nem tudom, hogy kihaltak a szabók, vagy erre már nem futja, vagy ez is egyfajta „bunkósodást” tükröz? Mióta tart ez a folyamat?
- A rendszerváltás idején, 1990-ben az Országgyűlés első ülésének napján a rádióban hallgattam Deutsch Tamást, aki azt mondta: márpedig engedtessék meg neki, hogy ha hőség lesz, akkor sortban járjon be a parlamentbe. Hát engem elöntött a víz, beértem az ülés előtt és vele találkoztam először. Bemutatkoztam, mondtam, hogy egy kérésem lenne: ne járjon sortban, ugyanis amikor beszélni kezd, senki nem fog arra figyelni, hogy mit mond, mert mindenki a lábát fogja nézni.
Ha visszagondolunk, hogy '90-től '93-ig mi minden volt a parlamentben: a garbó, az éktelen lánc a nyakban, a copf viselet, a nőknél a fekete kosztüm a nagy kihajtott fehér gallérral, borzasztó. Körülbelül '93-ra jutottak el odáig, hogy maguk is rájöjjenek, konzervatívan kell kinézni, ugyanis ha nem konzervatívan néz ki a beszélő, akkor elsőre mindenki azt fogja értékelni, amit lát. Nézd már, mi van rajta? Senki nem fog figyelni arra, amit mond.
Nagyjából '94-től normalizálódott a helyzet, de az utóbbi 3-4 évben elkezdett megint nagyon változni, romlani. Egyre inkább beengedik a divatot, ami nem feltétlenül szerencsés. A divatot csak addig szabad figyelembe venni, amíg illik az illetőre és nem válik azonnal észrevehető, primer információvá. Divat lett a szűk zakó, feszül a testen mindenfelé, amit nem engedhet meg magának egy politikus, mert úgy néz ki, hogy kinőtte a ruháját. Például Szijjártó Péternek, meg Horváth Csabának voltak ilyen kinőtt jellegű zakói, mert az volt a divat.
- Én azt látom, mintha nem lenne rendesen megvarrva, vagy ócska szövetből készült volna a zakó, illetve öltöny, de minimum vasalatlan.
- Igen, hátul is, oldalt is ráncol, az ujja ráncol. A másik, amit szintén nem szerettem: sötétkék öltöny barna cipővel. Kóka Jánosnak volt ilyen, s ha láttam mindig elsírtam magam. A divat követése egy politikusnál azt jelenti, hogy figyelj: nekem van rá pénzem, te meg menj el és vegyél konfekciót. Ezt az üzenetet, a naprakész divatkövetést nagyon helytelennek tartom.
- Kinek kellene figyelmeztetnie egy vezető politikust a megjelenés fontosságára? Csak van erre szakértő.
- Minden közszereplőnél célszerű, ha van mellette olyan szakember, aki figyeli, hogy milyen eseményre mit vesz föl, nem csúszik-e le a nadrág, nem ráncol-e a zakó, a nőknél nem túl mély-e a kivágás. Ilyet biztosan tartanak is, csak az a szörnyű, ha nem figyelnek arra, hogy mit tanácsolnak nekik. Erre Orbán Viktor a legjobb példa, mert neki biztosan van állandó szabója, aki megmondja, hogy már egy kicsit nagyobb zakót kellene fölvennie, mert testesedik és akkor azt mondja: nem, még jó a régi. Akkor az a szabó mit tud csinálni?
- Esetleg a felesége is szólhatna.
- Igen egy normál kapcsolatban a feleség szól, persze ilyen szinten már a protokoll is beleszólhat a dologba. A másik, ami nagyon elkeserítő: a sportosság istenítése. Ez már kormánypolitika, hogyha valaki sportos, az biztosan jó. Például Deutsch Tamásnak annyi esze már van, hogy öltönyt vesz föl, de ha ehhez egy tűzpiros tornacipőt húz, azt nem értem. Ez honnan jött? Normális férfiember ilyet nem tesz. Más példa: Gyurcsány Ferenc azt mondta tavaly, hogy azért jár sportosan a parlamenti ülésekre, mert ezzel akarja kifejezni, hogy a jelenlegi kormány politikájával nem ért egyet. Ez azért hamis dolog, mert ő képviselő, az Országgyűlésben a választóit kell, hogy képviselje szavazataival, hozzászólásaival, tehát konzervatívan kellene neki is kinéznie. Azért mondok oda-vissza példákat, mert az egész jelenséget szeretném kritizálni.
Gyurcsány Ferenc azért jár sportosan a parlamenti ülésekre,mert ezzel akarja kifejezni, hogy a jelenlegi kormány politikájával nem ért egyet
- Akkor a férfinél marad az öltöny, mint általánosan elfogadott öltözet?
- Igen, de nem mindegy, hogy milyen. Mondjuk, ha csak egy centivel is hosszabb a zakó, már nem látszik annyira, hogy nagy a feneke a viselőjének. Egy centivel bővebb és már nem látszik, hogy pocakos az illető, szóval lehet korrigálni. Fontos az ing és a nyakkendő. Kállai Ferenc színművészünk mondta egyszer, hogy a férfiak fejre híznak. Az embernek elfogy a nyaka és ráhízik az arca a vállára. Egyszerű a megoldás, ha valakinek vastagszik a nyaka, akkor bővebb inget kell venni. Sokan hiúságból nem vesznek fel nagyobb nyakbőségű inget és mivel nagyon szorít, kigombolják. A kigombolt inget, lehúzott nyakkendővel hívom én úgy, hogy letolt gatya. Tehát kell a nyakbőség. A másik fontos elem a gallér formája: van a cápanyak, amikor kifelé megy a gallér, a hagyományosabb kent gallér pedig az, ami párhuzamosan lefelé áll. A cápanyakú inget csak az a férfi veheti föl, akinek vékony arca és vékony, hosszú nyaka van, ilyenek viszonylag kevesen vannak. Például Szijjártó ilyeneket hord, neki ez elmegy, de a diplomáciában már nem a konzervatív stílust jelenti.
Orbán és az a szörnyű lila nyakkendő FOTÓK: TÓTH GERGŐ
- A nyakkendő esetében pedig kérdés a színválasztás, túl sok variáció nincs, hiszen bizonyos színeket egy-egy párt már szinte kisajátított magának.
- Ez a jelképek kívül hordozása. Csak ott szabad egy jelképet hordani, ahová az való, a színt, a jelképet járatja le, ha nem ott veszi föl, ahová az való. Most az egyszínű nyakkendő a divat, csak ezzel az a baj, hogy azon a legkisebb folt, pecsét is meglátszik, márpedig kisebb baleset bárkivel előfordulhat. A célszerű a sötét színű, apró mintás nyakkendő. Orbán Viktor már szerencsére nem azokat a szörnyű lilákat hordja, mint korábban. Érdemes megnézni, hogy ünnepélyes alkalmakra aranysárga nyakkendőt köt, ami a császárok színe. Lehet, hogy ezt egy színszakértő másképp fogalmazza meg, de nekem ez olyan császársárga. Szóval az apró mintás lenne a jó, a csíkos semmiképp, mert az nagyon ritkán elegáns.
- Ezek után nem tudom eldönteni, hogy a férfiaknak, vagy a nőknek van-e könnyebb dolguk.
Az a bizonyos félcombig érő szoknya csizmával
- A nőknek könnyebb, változatosabban öltözködhetnek. Nézze meg például Szél Bernadettet, van rajta egy szoknya, egy elegáns vékony pulóver és mindig elegáns, iparművész bizsukat vesz föl. Azokkal már föl tudja dobni az egész ruhát. Vagy egy kosztüm egy toppal, az mindig jó, csak nem olyan „Selmeczi Gabriellásan”, félcombig érő szoknya, ráadásul csizmával, az ilyen látványtól én elájulok. Szóval egy nő sokkal elegánsabban tud öltözködni úgy, hogy megtartja a konzervatív értékeket.
- Vegyenek példát Erzsébet királynőről, aki közel a százéves életkorhoz is kifogástalanul öltözködik?
- No nem. Ő egy királynő. Benne föl sem merül, hogy olyasmit vegyen föl, ami neki nem való, ez a vérében van. Őt azért nem lehet mintának tekinteni, mert azt a fajta hagyományos királynői, kőkemény tradicionális konzervatív viseletet nem nagyon lehet egy politikus nőnek hordani. Ahhoz kell egy neveltetés, egyenes gerinc, lassú járás, szóval egy politikusnő, például Merkel asszony, aki pörög, éjjel kettőkor is dolgozik, esetleg a haját tépi közben, szóval egész más az életritmusa, nem öltözhet úgy.
Merkel: egyszínű, sötét nadrág és egy blézer – Erzsébet: kifogástalan tradicionális, konzervatív elegancia
- Megjegyzem, Merkel kancellár sem úgy fog bevonulni a történelembe, mint a legelegánsabb asszony.
- Azt becsülöm benne, hogy mindig egyszínű, sötét nadrágban jelenik meg, szerintem van vagy 135 blézere, amiket tud váltogatni és őt így ismerjük. Az tény, hogy politikusoknál a kihívó öltözködést nem fogadjuk el, hacsak mondjuk nem egy olasz nőről van szó, akit „csókosan” betettek a parlamentbe, de ez csak mellékszál. Az elegancia lenne a legfontosabb. Az elegáns ember - akár nő, akár férfi - belülről kifelé elegáns. Annak az íróasztalán rend van, nem késik. Az elegáns ember korrekt, az elegancia nagyon sok mindent elárul valakiről. Ha csak stílusa van, az kevés, mert ahhoz állandóan alkalmazkodnia kell.
- Ha már elegancia és protokoll: egy dologról föltétlenül beszélnünk kell. Jean-Claude Juncker furcsa „pofonjáról”. Az Európai Bizottság elnöke meglegyintette Orbán Viktort, ilyen viselkedés belefér a diplomáciába?
- A diplomáciai protokoll azért született meg, hogy mindenfajta egyéni érzelmi jelzést elfedjen, hogy két ország ne lépjen háborúba. A középkor óta a diplomáciai protokoll lényege, hogy semleges viselkedéssel próbálja elsimítani a problémákat. Amikor Juncker azt mondta, hogy a protokollt próbálja emberibbé tenni, föl akarja lazítani, azt megteheti négyszemközt egy nem sajtónyilvános eseményen, egy vacsoránál, de nem teheti meg, amikor egy diplomáciai aktus történik. Amikor az EU elnökeként fogad valakit, abba nem fér bele ilyesmi, még akkor sem, ha ő egy laza figura.
