Vége a görög játéknak

Kész, vége, nincs tovább. Görögországon már csak a csoda segíthet azután, hogy Athén mindenkit megkerülve népszavazásra akarja bocsátani a hitelezők programját egy olyan időpontban, amikor már lejár a hitelmegállapodás hatálya, s Athén felett nem lesz pénzügyi védőernyő. Az euróövezeti pénzügyminiszterek elutasították azt a görög kérést, hogy ennek hatályát egy héttel hosszabbítsák meg. A bankrendszer napok alatt összeomolhat. Hétfőn ki sem nyitnak a pénzintézetek. Ugyanakkor az Európai Központi Bank egyelőre nem szünteti meg az ország bankrendszerének támogatását.

Athén felkészülhet a pénzügyi apokalipszisre. Alekszisz Ciprasz pénteken 23 óra 30-kor kezdődött televíziós beszédében jelentette be, hogy népszavazást rendeznek a hitelprogramról. Ciprasz a tőle megszokott politikai jellegű beszédben jelentette be a referendumot. Ennek lényege: a hitelt adók meg akarják alázni, térdre akarják kényszeríteni országát. "Partnereink ultimátumszerűen felszólítottak minket, hogy még több takarékossági terhet fogadjunk el, amelyek azonban csak a gazdaság további zsugorodását idéznék elő" - hangoztatta Ciprasz. "Ezek a javaslatok, amelyek világosan megsértik az európai szabályokat és a munkához, az egyenlőséghez és a méltósághoz való alapvető jogokat, azt mutatják, hogy az egyes partnerek és intézmények célja nem a minden fél számára életképes megegyezés volt, hanem feltehetően egy egész nép megalázása" - jelentette ki.

Ciprasz azt állította, hogy a döntésről előzőleg tájékoztatta Angela Merkel kancellárt és Francois Hollande francia elnököt. Mint azonban a Handelslbatt írta, ez csak részigazság. Erről a forgatókönyvről ugyanis szó sem volt az Európai Tanács csütörtökön és pénteken megrendezett csúcstalálkozóján, s a referendumról valójában csak röviddel a péntek késő bejelentés előtt tájékoztatta őket. A bejelentés sokként érte a teljes euróövezetet.

A görög parlament is megerősítette a népszavazásról szóló döntést, 178-an voksoltak az előterjesztésre, 120-an ellene. A kormány két pártja, a Sziriza és a Független Görögök (ANEL) mellett a neonáci Arany Hajnal képviselői nyomták meg az igen gombot. Ciprasz parlamenti beszédében egyet odafricskázott Németországnak. „Nem fogok Schäuble pénzügyminiszter úrtól engedélyt kérni a referendumra. A nép méltóságáról van szó, ez nem játék” – hangoztatta. Ciprasz ismét nekiment a hitelezőknek, az általuk javasolt programot élesen bírálva hangoztatta, el kell utasítani azt a népszavazáson. Arról már nem beszélt, hogy annak milyen következményei lesznek. A kormányfő említést tett arról is, hogy a hitelezők 23 százalékra emelnék a szállodákra kivetett áfát, azt azonban elfelejtette megemlíteni, hogy ezt a pénteki előterjesztés már nem tartalmazta.

Hogy mekkora hitelezőellenes hisztériát gerjesztettek, s hogy sokan már valóságos háborúnak tekintik a velük szembeni fellépést, azt a parlament szombati ülése is bizonyította, amikor a Sziriza képviselői hosszú ideig felállva tapsolták a törvényhozás termébe belépő Alekszisz Cipraszt.

Több görög miniszter világossá is tette, mit várnak el a választóktól. A kormányfő tanácsadója, Nikosz Pappasz a Spiegelnek elmondta, arra kérik az embereket, mondjanak nemet a „zsarolásra”. Szerinte a jelenlegi helyzetért „német radikális köröket” terheli a felelősség. Még keményebben beszélt a Sziriza koalíciós partnere, az ANEL elnöke, Panosz Kammenosz, aki szó szerint így fogalmazott: „A görögök nemet mondanak az ország kapitulációjára. Éppen úgy, ahogy ezt 1940-ben a németeknek esetében tették”. Azt is hozzátette, ha a hitelezők elfogadják a görög javaslatot, nem lesz referendum. Ez arra utal, hogy a görög kormány zsarolni próbálja az EU-t.

Csakhogy a zsarolás nem sikerült, ami az euróövezet pénzügyminisztereinek szombat délutáni ülésén nem elkeseredett, inkább dühös volt a hangulat. A pénzügyi tárcavezetők világossá tették, nem hosszabbítják meg a hitelmegállapodás hatályát, a játéknak vége. Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter eredetileg egy hónapos kiterjesztést kért, de erre egyértelmű nem volta válasz. Amikor ez világossá vált, elhagyta az üléstermet és küldöttségével hazautazott, majd így a 18 tárcavezető folytatta a tanácskozást. Jeroen Disselbloem rövid sajtóértekezletén kijelentette: a görög kormánynak külső támogatás nélkül kell túlélnie. Utalt arra, ha a hitelmegállapodást ennyire ellenségesen fogadja a kormány, akkor semmi garancia sincs arra, hogy ha meg is születne az, akkor egyáltalán végrehajtanák-e. Figyelemreméltó, hogy a halasztás elutasítása egyhangú volt, s Ciprus pénzügyminisztere is ellene voksolt.

Az euróövezeti pénzügyminisztereinek döntésével lényegében okafogyottá vált a referendum is, hiszen a hitelezők javaslata, amiről szavazni kéne, már nem érvényes, s amennyiben a lakosság igent mondana rá, akkor sem valószínű, hogy egy ugyanolyan megállapodást kötnének a görögökkel. Ugyanakkor egy harmadik hitelmegállapodás ügye továbbra sem került le véglegesen az asztalról.

Megrohamozták a bankokat

A miniszterelnök televíziós beszéde után a görögök még a kora hajnali órákban megrohamozták a bankautomatákat. Szombat estig 700 millió eurót vettek ki, egy normális hétvégi napon ez úgy 30 millió euró. Voltak, akik pizsamában keltek útra, hogy kivegyenek pénzt a legközelebbi automatából. Egyes helyeken meglehetősen feszültté vált a hangulat, miután az automatából kifogyott a pénz. A rádióban folyamatosan mondták be, melyik automatában van még pénz. Az Alpha Bank bejelentette, hétfőig felfüggeszti az internetes banki átutalásokat. Ma nem nyitnak ki a bankok, így próbálja húzni az időt a kormány. Az Európai Központi Bank rendkívüli ülésén bejelentette, egyelőre nem függeszti fel a sürgősségi likviditási támogatását. A görög bankok már hónapok óta az EKB pénzéből éltek. A görög kormány korlátozásokat vezet be a készpénzfelvételre.

Felmérések szerint jelenleg 47 százalék támogatja a megállapodást a hitelezőkkel, de sok függ attól, hogyan teszik fel a kérdést.

„Szomorú nap ez Görögország számára. Az Eurogroupban általános vélemény, hogy szó sem lehet a hitelmegállapodás meghosszabbításáról. Így a B terv lép elő A tervé” – értékelt Alexander Stubb finn pénzügyminiszter. Az a B terv, ami a teljes megsemmisülést jelentheti Athén számára.

Antonisz Szamarasz ellenzéki vezető szerint a népszavazás kérdése az, Görögország továbbra is Európa része maradjon-e, vagy sem. Kifejtette, Ciprasz teljes zsákutcába vezette az országot. A szintén ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK), amely a Szamarasz által vezetett Új Demokrácia (ND) koalíciós partnere volt, azonnali lemondásra szólította fel Cipraszt. Referendum helyett új választást kell rendezni – fejtette ki a párt szóvivője.

Görögországra nehéz napok várnak. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter „krónikus nehézségekre” számít. Ugyanakkor azt mondta, Görögországot az euróövezetben kell tartani. Hasonlóképpen foglalt állást Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Hans Jörg Schelling osztrák tárcavezető viszont elkerülhetetlennek nevezte a grexitet. Az euróövezeti pénzügyminiszterek egy a Görögországnak szánt segélyprogramról is tárgyaltak, el akarják kerülni a szociális rendszer összeomlását. A tárcavezetők úgy vélik, a súlyos görög fejlemények nem gyűrűznek át más országokra.

Mikor lesz hivatalos a csőd?

Ha Görögország kedd éjfélig nem fizeti ki az IMF-nek 1,6 milliárd eurós elmaradását, akkor a valutaalap első lépésként sürgönyben követelné az elmaradt törlesztési részlet befizetését Athéntól. Amíg az ország nem fizet, addig nem is használhatja tovább az IMF pénzügyi forrásait, s nem is kérhet több pénzügyi segítséget tőle. Ha Athén két hét múltán sem egyenlíti ki a számlát, újabb sürgönyt kap az IMF-től. Egy hónap elmaradást követően az IMF vezérigazgatója tájékoztatja a szervezet végrehajtó testületét, hogy az adott törlesztési kötelezettség lejárt. A görög kormány és az euróövezeti stabilitási alap (EFSF) megállapodása alapján Görögország lényegében csődhelyzetbe kerülne. Ha tehát az ország az egy hónapos türelmi időben fizetne, nem történik semmi, igaz, gazdasága, de legfőképpen pénzügyi helyzete nagyon megsínylené a történteket.