Szijjártó megint népvándorlást emlegetett

A külgazdasági és külügyminiszter szerint az illegális bevándorlással kapcsolatos múlt heti európai tanácsi döntések megfelelnek Magyarország és a magyar emberek érdekeinek.

Szijjártó Péter napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott: "egy népvándorlási jelenséggel állunk szemben, amellyel hosszabb távon is számolnunk kell európai és magyar szinten egyaránt". E kihívás megoldása azonban semmiképpen sem az Európai Unió területén belül, hanem azon kívül keresendő - mondta a tárcavezető.

Kifejtette: az Európai Tanács ülésén sikerült megállapodásra jutni arról, hogy el kell választani a menekültek kérdését a gazdasági bevándorlás kérdésétől, utóbbinak még az EU területén kívül vagy legkésőbb az úgynevezett frontországokban, Olaszországban és Görögországban gátat kell szabni. Nagy jelentősége van annak - folytatta -, hogy Magyarország nem került egy kosárba Olaszországgal és Görögországgal, hiszen világosan látszik, hogy a Magyarországra érkező illegális bevándorlók már legalább egy EU-tagállamon keresztülhaladtak.

A fontos brüsszeli megállapítások közé sorolta azt is, hogy az EU külső határait védeni kell. "Magyarország mindent megtesz azért, hogy megvédje Magyarországot és a magyar embereket az illegális bevándorlási nyomástól. Természetesen nem jókedvünkben építünk kerítést Magyarország és Szerbia határára. Ez nem Szerbiáról, nem a kétoldalú ügyeinkről szól" - mondta Szijjártó Péter, jelezve, hogy mostanra 66 474-re emelkedett a magyar határt illegálisan átlépők száma, közülük 65 934-en a szerb-magyar határon érkeztek. Ennek gátat kell szabni, és jelenleg úgy tűnik erre, egy fizikai akadály jelenti az egyik legjobb megoldást - közölte.

A miniszter arról is beszélt, végre polgárjogot nyert az Európai Tanácsban az a gondolat, hogy földrajzilag kiegyensúlyozott megoldásra van szükség. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a balkáni bevándorlási útvonalon ma már legalább annyian érkeznek, mint amennyien a Földközi-tengeren keresztül. Ezért is lenne fontos szerinte egy budapesti konferencia a témában.
Szijjártó Péter közölte továbbá: a menekültkvóták kérdését még nem sikerült véglegesen rendezni. Görögország és Olaszország segítséget kap, 40 ezer menedékkérőt fogadnak be onnan önkéntesen az uniós tagállamok, de Bulgária és Magyarország különleges megítélés alá esik - ismertette. Annak az elismertetéséért meg kellett küzdeni - hangsúlyozta -, hogy az képtelen helyzet lenne, ha Magyarországra hoznának bevándorlókat olyan országokból, ahová kevesebb bevándorló érkezett korábban.

Az Európai Tanács tavaszi ülésén arról született döntés, hogy a befogás, a kvóták önkéntes alapon működnek, Magyarországnak pedig az az érdeke, hogy ehhez az európai tanácsi eredeti döntéshez tartsa magát - mondta a külgazdasági és külügyminiszter. Végül a parlamenti pártok képviselőit konstruktív vitára kérte a kérdésben, amely szavai szerint Magyarország és az EU előtt álló egyik legsúlyosabb kihívás lesz az elkövetkező években.

Szerző

Évi egymillió forinttal is megrövidíthetik a tanárokat - töltik a sztrájkalapot

Publikálás dátuma
2019.03.20 00:00

Fotó: Vajda József
Utoljára 25 ezer pedagógus szüntette be a munkát, most ezt a tömeget szeretnék megtöbbszörözni.
– Sajnos mi nem tudjuk megerősíteni, hogy hatalmas siker lenne a pedagógus életpálya-modell, mint ahogy azt nemrég Rétvári Bence államtitkár közölte. A valóságban nagyon komoly gondok vannak – nyilatkozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke. Szabó Zsuzsa szerint az egyik legnagyobb probléma az óraszámok kérdése: a 22-26 órás felosztásban ugyanannyit keres az a tanár, aki heti 26 óra tanórát tart meg, mint aki 22-t. Azzal pedig, hogy a bérek vetítési alapját nem a mindenkori minimálbér teszi ki, jelentős összegeket vonnak el a pedagógusoktól. – Ennek tudatosítására létrehoztunk egy „bérnyomásmérőt”, amelyből kiderült például, hogy egy 31 éve a pályán lévő mesterpedagógus havonta bruttó 100 ezer forinttal kap kevesebbet annál, mintha a jelenlegi minimálbérhez lenne kötve a fizetése. Ez évente 1 millió 200 ezer forintos kiesést jelent számára. De egy pályakezdő is bruttó 50 ezerrel keres kevesebbet, pedig az ő támogatásuk, pályán tartásuk életbevágó lenne – fogalmazott az elnök. A Magyar Nemzet nemrég kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, jövőre 30 százalékos béremelésre számíthatnak a pedagógusok. Szabó Zsuzsa emlékeztetett: ez volt a PSZ álláspontja is a Köznevelési Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésein. Viszont a szakszervezet azt is kikötötte, hogy a 30 százalékos emelés csupán az első lépés lehet, azt további bérfelzárkóztatásnak kell követnie annak érdekében, hogy legalább a kormányzati ciklus végéig elérje a tanárbérek vetítési alapja a minimálbér összegét. Erre a tanács következő, március 26-i ülésén várnak garanciákat. – Szeretnénk, ha megszűnne az időhúzás és érdemben is előrébb jutnánk. Az üléseken gyakran csak azt ismételgetjük, ami előzőleg már elhangzott. Ennek véget kell vetni. Ha március 26-án nem jutunk dűlőre, el kell döntenünk, mit lép a PSZ – mondta az elnök. Az egyik út a sztrájk, amelynek az előkészületei is megkezdődtek. A PSZ Országos Vezetősége nemrég arról döntött: 50 millió forintos sztrájkalap létrehozását javasolja a kongresszusnak; ebből támogatnák azokat a pedagógusokat, akik a sztrájk idejére nem kapnak bért. Elkezdték felmérni a sztrájkhajlandóságot is. Ebben a tekintetben nagy a szórás: vannak iskolák, ahol a tantestület szinte 100 százaléka sztrájkolna, máshol alig érzékelhető a sztrájkkészség. – Ez az eredményektől függően változhat, de abban biztos vagyok, tudjuk mozgósítani a kollégákat, ha szükség lesz rá – vélekedett Szabó Zsuzsa. Felidézte: a 2016-os sztrájkban mintegy 25 ezren vettek részt. Ha belevágnak egy hasonló akcióba, ezt szeretnék megtöbbszörözni. De egyelőre a PSZ bízik a tárgyalások sikerében.
Témák
Oktatás
Frissítve: 2019.03.20 00:00

A pécsi havihegyi mandulafa lett az év európai fája

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:34

Fotó: Népszava
A tavaly az év magyarországi fájának választott, a Havas Boldogasszony-templomnál álló mandulafa több mint 45 ezer voksot kapott a nemzetközi online szavazáson.
A pécsi havihegyi mandulafa lett a 2019-es év európai fája - tudatta közleményében a verseny szervezéséért felelős cseh Ökotárs Alapítvány nevű szervezet kedden. A győztes tavaly az év magyarországi fája versenyének megnyerésével "kvalifikált" a kontinens-szintű megmérettetésre.
A Brüsszelben kihirdetett eredmény szerint a pécsi fa 45 132 szavazatot kapott.
Az online szavazáson 14 "vetélytársat" maga mögé utasítva győztes pécsi mandulafa egy csavarodott törzsű, több mint 100 éves fa, ami a Havihegy csúcsán álló pécsi Havas Boldogasszony-templomnál fogadja az érkezőket:
A voksoláson, valamivel több mint 5000 szavazattal lemaradva, az oroszországi abramtsevói tölgy végzett második helyen.

Magyarország immár negyedik alkalommal nyerte el valamely különleges történetű fájával a kilencedik alkalommal meghirdetett Európai Év Fája címet.
Frissítve: 2019.03.19 21:51