Előfizetés

Matolcsy, a feledékeny

Publikálás dátuma
2015.06.30. 07:22
Gondban Matolcsy György – nem lesz egyszerű megmagyarázni, mi lett a pénzzel FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Matolcsy György félrevezető módon töltötte ki vagyonnyilatkozatát. A jegybankelnököt ezért - akárcsak egy hónapja - feljelenti a Demokratikus Koalíció (DK). Kiderült ugyanis, hogy az MNB elnök május 15-én módosított vagyonnyilatkozatában is hibát vétett, jelesül azt, hogy kuratóriumi elnöki tiszteletdíjából közel 1,2 millióval kevesebbet utalt jótékony célra, mint azt korábban állította.

Ismét teljes a zűrzavar Matolcsy György vagyonbevallása körül. Varju László, a DK alelnöke lapunknak elmondta, hogy nem arról van szó, hogy a jegybankelnök egyszerűen elfelejtette feltüntetni az MNB-nél általa kreált Pallas Athéne alapítványoknál betöltött kuratóriumi pozicíóiból származó évi 8,2 millió millió forintját, hanem a jegybanki vezető tudatosan valótlanságokat állított. Kiderült ugyanis, hogy első közlésével ellentétben nem az egész összeget utalta át jótékonysági célokra, hanem 1,2 millió forintot ebből a saját céljaira fordított. Amikor a DK egy hónapja - sajtóértesülésekre alapozva - feljelentést tett arról, hogy "lyuk" van Matolcsy György bevallásában, akkor erről a stikliről még nem volt tudomásuk.

Ennek ellenére is sérelmesnek találták, hogy az V. és XIII. kerületi ügyészség azzal utasította el a képviselő beadványának a vizsgálatát, hogy az nem jogsértő, mert az MNB-elnök nem volt tudatában annak, hogy erről is bevallást kell tennie. Ez azért is furcsa, mert az országgyűlési képviselőkkel azonos adatlapon világosan szerepel, hogy nem csak a jövedelmet, hanem az adóköteles jövedelmet kell feltüntetni. Az is szokatlan, hogy az ügyészség meg sem kérdezte az adóhatóságot, hogy mi is szerepel Matolcsy György adóbevallásában.

Most azonban bebizonyosodott, hogy a jegybankelnök - az 1,2 millió forint be nem vallásával - egyértelműen az adócsalás bűntettét és a magánokirathamisítás vétségét követte el - mondta az alelnök, ezért a DK nevében ismét feljelentést tett. Az ügyészség magatartása nem szokatlan - fűzte hozzá. Az egyik fideszes politikusnál azért tagadták meg a vizsgálatot, mert villája "családi összefogásból épült", máskor nem észleltek tényleges gyarapodást. Ezek az esetek kivétel nélkül kormánypárti politikusoknál fordultak elő, és most az MNB-elnöknél, akit jogosan tekinthetünk az ország első számú gazdasági vezetőjének.

Az nyilvánvaló tény - mondta Varjú László, hogy a Fidesz saját kádereit menti, míg az ellenzékieket rabláncon vezetik el, előzetes letartóztatásba helyezik, házi őrizetben tartják, majd ártatlanságuk bizonyítása után szabadon bocsájtják őket, de a kártérítés elmarad. Varju László emlékeztetett arra, hogy a korábbi német köztársasági elnök azonnal lemondott a pozíciójáról, amikor egy szállodában történt éjszakájáról nem tudott megfelelő módon elszámolni, pedig a tudatosság joggal feltételezhető lehetett ebben az esetben - mondta Varju László, ki hozzáfűzte, célszerű lenne, ha az alapítványi botrányokkal terhelt nemzeti banki elnöki posztjáról Matolcsy György lemondana, mivel súlyos adóeltitkolási ügybe keverte magát.

A tények: Matolcsy György a PA Domus Animae Alapítvány elnökségéért kapott évi 8 228 045 forintból adózás után 4 284 315 forint adózott jövedelmet közvetlenül átutalt az Összefogás az Államadósság Ellen Alapnak. A PA Domus Mentis Alapítvány kuratóriumi tagságáért őt megillető évi 4 449 085 forintból pedig 2 980 886 forintot küldött a Minden gyermek lakjon jól alapítványnak.

A 8,2 millió forintos jövedelem megfelel 5 471 649 forint nettó összegnek, akkor 1,2 millió forint még megmaradt Matolcsy Györgynek, ez az az összeg, amivel egyáltalán nem számolt el.

Lapunk érdeklődött a Fővárosi Főügyészségnél Varju László feljelentésének sorsa iránt. Bagoly Bettina, fővárosi ügyész, szóvivő azt válaszolta a Népszavának: "A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség feljelentést elutasító határozata ellen panasz érkezett; a panasz elbírálása kapcsán a határozat felülvizsgálata a Fővárosi Főügyészségen folyamatban van, ezért jelenleg bővebb tájékoztatás nem adható."

Káosz a Telenornál

Publikálás dátuma
2015.06.30. 07:17
Ügyfelek ezrei próbálták jelezni a Telenornál, nem kérnek az áremelésből FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN
A Telenornál június 30-ig visszahívást igényelhetnek az ügyfelek, amennyiben nem fogadják el a július 1-jén életbe lépő díjszabás módosítást. A Telekom pedig júliusban új értesítőket küld, így a társaság előfizetői ezek kézhezvételétől számított 15 napon belül utasíthatják vissza a tarifaváltozást.

Óriási káosz alakult ki tegnap a Telenor ügyfélszolgálatain, ugyanis az ügyfeleknek június 30-ig van lehetőségük jelezni, ha nem kérnek – a június 1-jén bejelentett – a kétoldalú szerződésmódosítással bevezetni kívánt magasabb havidíjakból. A Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság (NMHH) közbelépésének eredményeként, a két szolgáltató múlt pénteken közölte: eltekintenek az áremeléstől. Ehhez azonban az ügyfeleknek június 30-ig jelezniük kell, hogy nem kérnek a kétoldalú szerződésmódosítással bevezetni kíván magasabb havidíjakból.

A két társaság vállalta, hogy kiegészíti a májusban eljuttatott és július 1-jén hatályba léptetni kívánt kétoldalú szerződésmódosítási ajánlatra vonatkozó előfizetői tájékoztatást. Az értesítés rövid határidővel és elég rossz időpontban ment ki, a pénteki munkaidő vége felé, aminek az lett az eredménye, hogy a telefonos ügyfélszolgálaton hétfőn megnőtt a várakozási idő (és valószínűleg kedden is tömeg lesz).

A hétfőn kialakult helyzetre való tekintettel a két mobil cég közleményben közölte: a Telenornál június 30-ig visszahívást igényelhetnek az ügyfelek, amennyiben nem fogadják el a július 1-jén életbe lépő díjszabás módosítást.

A Telenor jelezte azt is, miután a telefonos ügyfélszolgálaton és az üzletekben átmenetileg megnövekedett a várakozási idő, ezért a szolgáltató azt javasolja az ügyfeleknek, hogy a 1220-as telefonos ügyfélszolgálaton a 6-os menüpontban a 2-es gombbal kérjenek visszahívást. Hozzátették, hogy a Telenor ügyintézői júliusban mindenkit felhívnak, aki visszahívást kér, és mindenkivel személyesen egyeztetnek, így az ügyfeleknek a visszahívásig nem kell aggódniuk a július elsejei tarifaváltozás miatt.

A Telekom azt közölte, hogy a díjváltozásról szóló értesítőket júliusban fogja megküldeni az előfizetők számára. A számlás (postpaid) előfizetők a július 1-je után kézhez vett első számlájukon találják meg, míg a Domino (prepaid) előfizetők SMS-ben kapják majd meg szintén július 1. után, tehát a 15 napos nyilatkozási határidő onnantól kezdve számítható majd.

Amennyiben az előfizetők a kétoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szolgáltatói ajánlatra az ajánlat kézhezvételét követően 15 napon belül úgy nyilatkoznak, hogy azt nem fogadják el, az előfizetői szerződések változatlan feltételekkel hatályban maradnak.

A Telekom azt javasolja, hogy a nyilatkozni kívánó ügyfelek a díjmentesen hívható telefonos ügyfélszolgálaton jelezzék ezt. Ezenkívül minden más ügyfélszolgálati csatornán - személyesen a Telekom üzletekben, írásban, emailen - is jelezhetik, ha nem fogadják el a szerződésmódosítást.

Ma még a régi tarifával ketyeg a feltöltőkártya

Bár az ügyfeleknek a feltöltőkártyás tarifákat érintően is lehetőségük van arra, hogy a díjemelés elutasításáról nyilatkozzanak, fontos szempont, hogy az Elektronikus Hírközlési Törvény értelmében az új feltöltés egyben új szerződéskötésnek is minősül. Vagyis ha az ügyfél július 1-jétől, tehát az új díjszabás hatályba lépésétől tölt rá tetszőleges összeget a kártyájára, attól a pillanattól kezdődően automatikusan érvényes lesz rá az új díjszabás.



Leminősítette Görögországot az S&P

Nem egészen három héten belül másodszor minősítette le Görögország eddig is mélyen spekulatív  - vagyis messze nem befektetési ajánlású - államadós-besorolását a Standard & Poor's.

A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal a véleményével indokolta a hétfő este Londonban bejelentett lépést, hogy a görög kormány a jelek szerint a belpolitikai meggondolásokat a pénzügyi-gazdasági stabilitás, a kereskedelmi hitelek törlesztése és az euróövezeti tagság elé helyezi. Az S&P szerint ennek újabb jele az is, hogy a görög kormány népszavazást hirdetett a hivatalos hitelezők válságmegoldási javaslatairól.

Mindezek alapján a cég az eddigi "CCC"-ről egy fokozattal "CCC mínusz"-ra rontotta a hosszú futamidejű görög államadósság-osztályzatot, és az új besoroláson is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.
Az S&P legutóbb június 11-én rontotta a görög szuverén adósbesorolást, akkor "CCC plusz"-ról "CCC"-re; hétfőn innen minősítette még mélyebbre a görög osztályzatot.

A Standard & Poor's a hétfői újabb leminősítés indoklásában közölte: megítélése szerint most már 50 százalék körüli az esélye annak, hogy Görögország távozik az euróövezetből.

A hitelminősítő elemzése szerint az gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy - hacsak nem következik be valamilyen nem várt kedvező változás - Görögország fél éven belül törlesztési csődbe kerül kereskedelmi adósságállományával.
Ezzel a piac is egyetért.

Az egyik legnagyobb londoni piaci adatszolgáltató csoport, az S&P Capital IQ kimutatása szerint a görög szuverén CDS-tranzakciók - az államadósság-törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek - középárfolyama az ISDA szabvánnyal számolva példátlanul meredek, 2300 pontot meghaladó napi emelkedéssel 3900 bázispont felett mozgott a hétfői londoni zárásban az irányadó ötéves kötvénylejáratra. Ennek alapján egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves görög államkötvényre jelenleg már csaknem 4 millió eurós középárfolyamon kínálnak CDS-kontraktusokat a londoni piacon; ez több mint 2,3 millió eurós drágulás egyetlen kereskedési napon belül.

Az S&P Capital IQ számítási modellje szerint Görögország jelenlegi szuverén CDS-árfolyama azt jelzi, hogy a piac 94 százalék körüli halmozott valószínűséggel árazza a görög államadósság-törlesztési csőd öt éven belüli bekövetkeztét.

A Standard & Poor's a hétfői leminősítéshez fűzött elemzésében közölte: az új osztályzaton érvényben hagyott negatív kilátás azt jelzi, hogy a cég hat hónapon belül "SD" - vagyis a részleges törlesztési csődöt jelző "Selective Default" - szintre süllyesztheti a hosszú távú görög besorolást, ha Görögország hátralékba kerül kereskedelmi adósságának törlesztésével, vagy értékvesztéssel járó adósságcsere-tranzakciót - distressed exchange - kezdeményez.

Az S&P kiemelte azt a véleményét, hogy ha Görögország távozik az euróövezetből, és ezzel végérvényesen elveszíti hozzáférését az eurójegybank (EKB) finanszírozási forrásaihoz, az súlyos devizahiányt teremtene, ami potenciálisan azt is eredményezheti, hogy jegyrendszert kell bevezetni alapvető importtermékekre, például az üzemanyagokra.
Jelenleg az S&P tartja érvényben Görögországra a legrosszabb szuverén adósosztályzatot. A másik két nagy hitelminősítő, a Moody's Investors Service és a Fitch Ratings osztályzati listáján eggyel magasabb, "CCC/Caa2" besorolással szerepel a görög államadósság.