közmunkaprogram;Parlament;bevándorlás;menekültek;Országgyűlés;menedékjog;magáncsőd;családi csődvédelem;

2015-06-30 09:28:00

Magáncsőd, közmunka, bevándorlás - Döntött a Ház

Az Országgyűlés mai ülésnapján összesen tizenkilenc javaslatról döntöttek, többek között arról, hogy közfoglalkoztatottakat is lehet alkalmazni egyszerűsített foglalkoztatásban. Törvényt hoztak a családi csődvédelemről is, amely első lépcsőben szeptemberben lép hatályba, valamint törvénymódosítást fogadtak el a 3-as metró rekonstrukciójáról. A bevándorlással kapcsolatban megszavazták a képviselők, hogy a kormány jelölhesse ki azokat az országokat, ahonnan nem igényelhetnek politikai menedékjogot a migránsok.

Családi csődvédelem elfogadva

A KDNP javaslatát 142 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 41 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház. Igennel az előterjesztők mellett a fideszesek és a jobbikosok voksoltak, a szocialisták, az LMP-sek és a függetlenek többsége tartózkodott, míg az egy nem szavazatot a szintén független Fodor Gábor adta le. A törvény adósságrendezési eljárást biztosít azzal a céllal, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő magánszemélyek adóssága szabályozott keretek között rendeződjön, fizetőképességük helyreálljon. A magáncsődeljárás elsősorban a hiteladósok, illetve a többfelé fizetési késedelmet felhalmozók adósságcsapdából kikerülését tűzi célul, mivel őket a végrehajtási és kényszerértékesítési eljárások nehéz helyzetbe sodorják - írták javaslatuk indoklásában a kereszténydemokrata előterjesztők.

Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az az adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele egyebek mellett az, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint.

A kritériumokkal kapcsolatban az előterjesztők hangsúlyozták, hogy a magáncsődtörvény nem célozhatja sem a többszörösen eladósodott, sem az átlagosnál jóval nagyobb vagyonú lakossági csoportok megmentését. Csődvédelem alatt - sorolták - az adósnak nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy-kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, tetemes végrehajtói költségekkel, továbbá nem kell tartania kilakoltatástól. A magáncsőd jogintézménye bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad.

A KDNP-sek szerint a törvény arra ösztönzi az adóst és a hitelezőket, hogy az adósságrendezést először bírósági eljáráson kívül, rugalmasabb, kötetlenebb és költségtakarékos formában, megállapodás megkötésével kíséreljék meg. Ennek során megegyezhetnek a fizetéskönnyítő megoldásokról, a hitelszerződést átstrukturálhatják, az adós kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat, mentesülhet a késedelmi kamat megfizetése alól, sőt részbeni tartozáselengedésben is részesülhet.

Bíróságon kívüli sikertelen egyezkedés esetén indul meg a bírósági adósságrendezési eljárás. Ebben az esetben az adós mellé kirendelt, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kijelölt úgynevezett fizetésképtelenségi szakértő, a családi vagyonfelügyelő látja el az adós gazdálkodásának felügyeletét, támogatja őt az eljárási kötelezettségei és jogai gyakorlásában. A vagyonfelügyelők feladatai között van a bírósági döntéshozatal előkészítése is, továbbá a magáncsődegyezség előkészítése, az egyezségkötési eljárás lebonyolítása és az értékesítési bevétel hitelezők közötti felosztása.

Idénymunkára mehetnek a közmunkások

Pintér Sándor belügyminiszter azzal indokolta a módosítást, hogy egyrészt lehetőséget kívánnak biztosítani arra, hogy a közfoglalkoztatottak minél nagyobb számban tudjanak részt venni például a mezőgazdasági idénymunkákban, másrészt a közfoglalkoztatási program ne akadályozza a munkáltatók szezonális munkaerő-igényének kielégítését. Ha valaki nem fogadja el az egyszerűsített foglalkoztatásban felajánlott munkalehetőséget, három hónapra kizárják a közfoglalkoztatásból. A módosításokat a képviselők 117 igen szavazattal, 64 ellenében fogadták el. A jogszabály-változás szerint a munkáltatók minden év október 31-ig bejelenthetik a megyei foglalkoztatási szerveknél a következő év május 1. és október 31. közötti terveiket azzal kapcsolatban, hogy hol, munkakörönként milyen létszámban és milyen ütemben szeretnének egyszerűsített foglalkoztatást. A munkáltatók a polgármestereknek is jelezhetik ezeket.

Felgyorsulhat a 3-as metró felújítása

 A képviselők 147 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett fogadták el kormánypárti politikusok erről szóló javaslatát. Az előterjesztést a szocialista frakció nagy többsége is támogatta, az LMP-sek nemmel szavaztak, a jobbikosok tartózkodtak. A parlament halasztást nem tűrő kiemelt fővárosi feladatnak minősítette a 3-as metró rekonstrukcióját és északi meghosszabbítását, amit a fővárosi közlekedés biztonsága érdekében mielőbb be kell fejezni. A képviselők az általánoshoz képest rövidebb ügyintézési és szakhatósági eljárási határidőket állapítottak meg a vasúthatósági engedélyezés, az előzetes környezeti vizsgálat, valamint a kisajátítási eljárás kivételével, így alapvetően a közmű- és energiaszolgáltató szervek nyilatkozatainak beszerzése gyorsulhat.

A III. kerületi csillaghegyi öblözet védelmét szintén biztonsági szempontból minősítették halaszthatatlannak. A Ház döntésével nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közfeladatnak minősítette a két fejlesztést, emellett kijelölte az építtetőket is. A 3-as metró esetében ez a fővárosi önkormányzat vagy a BKV lehet, míg az árvízvédelmi beruházásnál a fővárosi önkormányzat.

Kijelölték, ki bonyolítja le a vizes vb-t

Az Országgyűlés törvényben jelölte ki a 2017-es budapesti vizes világbajnokság irányító és lebonyolító szervének a Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft.-t. A képviselők erről 140 igen szavazattal, 10 nem ellenében és 33 tartózkodás mellett döntöttek. A Ház emellett tovább bővítette a két év múlva esedékes sporteseményhez szükséges ingatlanok listáját, továbbá meghatározta a kizárólag a rendezvény idejére készülő, ideiglenes lelátók részletszabályait.

Döntöttek a menedékjogról is

Az Országgyűlés kedden felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg azokat a biztonságos migrációs tranzitországokat, ahonnan érkezők nem igényelhetnek politikai menedékjogot. A képviselők 140 igen szavazattal, 14 nem ellenében és 27 tartózkodás mellett fogadták el a menedékjogi törvény ezt tartalmazó módosítását, fideszes képviselők javaslatára. Igennel a kormánypártiak és a jobbikosok voksoltak, az LMP-sek és a függetlenek nemet nyomtak, a szocialisták pedig tartózkodtak.

Az előterjesztők nevében korábban Kósa Lajos azzal indokolta a biztonságos harmadik országok listájának létrehozását, hogy "aki valóban menekült, annak ott kell megállnia, ahol már nem fenyegetik az életét". Magyarország nem lehet befogadója a világ összes illegális bevándorlójának - mondta a kormánypárti politikus, aki szerint ezt az "áradatot" le kell fékezni, az érkezők kevesebb mint egy százalékát jelentő politikai menekülteket pedig be kell engedni.

"Mert lehet, hogy valaki Szíriában még veszélyben volt, de ha onnan eljön, áthalad Görögországon, végül megérkezik Szerbiába vagy egy másik balkáni államba, ott már nem fenyegeti veszély az életét. Aki tehát olyan helyről jön, ahol üldözik, az élete veszélyben van, annak menedéket kell nyújtani, de megélhetési bevándorlókat nem tud befogadni Magyarország" - olvasható az elfogadott javaslat indoklásában. A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Jó eséllyel pályázhatunk a 2024-es Olimpiára

Bánki Erik, fideszes országgyűlési képviselő kiemelte: egy olyan társadalmi összefogás áll a kezdeményezés mögött, amely példaértékű és ami a mai magyar közéletben ritka, "mint a fehér holló". A határozati javaslatot ismertetve rámutatott: a játékokkal a nemzetgazdaság többletjövedelme meghaladhatja a 1100 milliárd forintot, míg az összes befektetés, ami a költségvetést terheli nem haladná meg a 774 milliárdot. Így mintegy 326 milliárdos többletbevételt tudna realizálni az államháztartás, ha kellő alapossággal tudják a játékok megrendezését és a beruházásokat megvalósítani - hangzott el.

Idézte Thomas Bachnak, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének szavait is, aki többek között arról beszélt: Magyarország nagyot lépett előre a sport területén, a sport jelentős szerepet játszik az oktatásban, és a magyarok imádják a sportot. A rendezésbe számos, már meglévő infrastruktúrát be lehetne vonni, s Budapest tapasztalt rendező. Bánki Erik szerint a Magyar Olimpiai Bizottság és a fővárosi közgyűlés is megalapozott döntést hozott, s kitért az ország különböző pontjain tartott fórumokra. Jelezte: a konzultációk keretében minden részletkérdésre kitértek. A kormánypárti politikus azt kérte, támogassák a javaslatot és ne szalasszanak el egy ilyen kiváló lehetőséget.

Összeállításunk a következő oldalon folytatódik, a képviselők további döntéseivel!