Így lehetőség nyílt a BKV hosszú távú, kiszámítható működésének megteremtésére - írták, jelezve, az állam kedden nemcsak a lejáró - 34,97 milliárd forintnyi - hiteleket térítette meg a hitelező bankoknak, hanem azokat a követeléseket is átvállalta, amelyek kifizetése 2015 első félévében még nem esedékes; ezek összege 17,32 milliárd forint. Emlékeztettek arra: az idei költségvetés módosításával június 19-én lépett hatályba a jogszabály, amellyel június 30-án megtörtént a BKV Zrt. konszolidációja.
A BKV Zrt. a 2012-től 2015-ig terjedő időszakban összességében több mint 60 milliárd forintot takarított meg hatékonyságjavító intézkedéseivel, üzemi eredménye 2010-től pozitív, 2014-ben pedig már 246 millió forint adózás előtti eredményt mutat - jelezték, hozzátéve, a cég adósságállománya már a hitelek kormányzati átvállalása előtt is lassan, de folyamatosan csökkent.
A főváros és a BKV Zrt. örömmel veszi tudomásul, hogy a magyar állam a hitelállomány átvállalásával támogatja a társaság tevékenységét, és mindent megtesz a jövőben is a takarékos és hatékony gazdálkodás, és az utasok magas színvonalon történő kiszolgálása érdekében - zárul a közlemény.
Korábban írtuk: a Fővárosi Közgyűlés döntött a BKV tartozásának átvállalásáról szóló szerződésekről, melynek értelmében az államháztartásért felelős miniszter az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-n keresztül legkésőbb 2015. június 30-áig megállapodást köt a BKV Zrt.-vel és annak hitelezőivel.
Az átvállalás teljesítésével a fővárosi önkormányzat által 2012 júniusában megkötött kezességi szerződések is megszűnnek. Emlékeztettek arra, hogy az Országgyűlés által június 9-én megszavazott költségvetés-módosítás alapján a BKV Zrt. 52,3 milliárd forintos tőkeösszegű adósságállományát a kapcsolódó járulékokkal együtt az állam 2015. június 30-i hatállyal átvállalja.
"Az adósságkonszolidációt követően a közösségi közlekedés finanszírozásával kapcsolatos tárgyalások tovább folynak a kormánnyal. Az ennek eredményeképpen létrejövő tartós finanszírozási megállapodás megkötésével helyreállítjuk a BKV gazdálkodási egyensúlyát és biztosítjuk a fővárosi tömegközlekedés tartós finanszírozását" - olvasható a főpolgármester, Tarlós István jegyezte előterjesztésben. A javaslatot egyhangúlag fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.
A júniusban tartott Fővárosi Közgyűlésen Tarlós István főpolgármester úgy fogalmazott: "alsó hangon" 20-25 milliárd forint hiányzik a budapesti tömegközlekedés büdzséjéből, az idei évi hiány pedig ebből 15 milliárd forintot tesz ki. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a budapesti tömegközlekedés költségvetésében "nincsenek dugipénzek", a főváros pedig nem akarja becsapni a kormányt.
Tarlós István nem tudta megígérni, hogy nem lesz járatritkítás, az ugyanis szerinte a kormánnyal kötendő megállapodástól függ. A budapesti tömegközlekedés nagyon drága dolog, aminek a súlyát nem tudják felmérni "azok, akiknél mondjuk hat csuklós buszból áll a tömegközlekedés" - fogalmazott, hozzátéve, a kormányfő pontosan tudja, miről van szó, és biztos abban, hogy megtalálják majd a megoldást.
Gyorsabb lesz a 3-as metró felújítása?
Az Országgyűlés kedden a Fidesz javaslatára törvénymódosítást fogadott el a 3-as metró rekonstrukciójával és a csillaghegyi öblözet árvízvédelmének kialakításával összefüggő feladatok és eljárások felgyorsítására. A képviselők 147 igen szavazattal, 7 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett fogadták el kormánypárti politikusok erről szóló javaslatát. Az előterjesztést a szocialista frakció nagy többsége is támogatta, az LMP-sek nemmel szavaztak, a jobbikosok tartózkodtak.
A parlament halasztást nem tűrő kiemelt fővárosi feladatnak minősítette a 3-as metró rekonstrukcióját és északi meghosszabbítását, amit a fővárosi közlekedés biztonsága érdekében mielőbb be kell fejezni. A képviselők az általánoshoz képest rövidebb ügyintézési és szakhatósági eljárási határidőket állapítottak meg a vasúthatósági engedélyezés, az előzetes környezeti vizsgálat, valamint a kisajátítási eljárás kivételével, így alapvetően a közmű- és energiaszolgáltató szervek nyilatkozatainak beszerzése gyorsulhat.