Állami rezsicsökkentés: nesze, semmi, fogd meg jól!

Bár egy 2015 májusában Brüsszelbe küldött levélben az szerepelt, hogy a kormány kész feladni a rezsicsökkentést, mégis úgy tűnik, hogy Lázárék újra elő kívánják venni azt a csodafegyvert, amellyel gyakorlatilag megnyerték a 2014-es választásokat. Egyrészt, 2017-2018-ra, pont a választások előtti évekre belebegtettek egy újabb jelentős rezsicsökkentést, másrészt, már javában zajlik többek között az interneten keresztül a kormány konzultációja, amelyben arra kíváncsiak, hogy a jövő évi költségvetés bevételi oldalának 10 milliárdjából esetleg milyen illetékek szűnjenek meg. Nyilván örülünk annak, ha végre valamiért nem kell fizetni Magyarországon, ugyanakkor érdemes ezt a 10 milliárdos „állami rezsicsökkentést” kontextusában megnézni.

Egyrészt, a kieső állami bevételeket immár nem a „mocskos multik” fizetik majd ki, hanem az állam, tehát az adófizetők. Másrészt az is érdekes, milyen arányban is van azokkal a terhekkel, amelyeket az elmúlt években a magyar állampolgároknak el kellett szenvedniük az adóemelések és a rezsicsökkentések negatív hatásaiként. Ha ugyanis a megnövekedett lakossági adóterheket és a rezsicsökkentés miatti lakossági megtakarításokat összevetjük, nem várt eredmény kapunk: 2013 óta a megnövekedett adóterhek miatt összességében csaknem 140 milliárd forinttal kevesebb maradt a háztartásoknál, mint a rezsiharc előtti években.