Előfizetés

Jó napot, Rosetta!

Amikor a kánikulai hőmérő 35 fokot mutatott, szerettem volna Rosetta helyébe lenni. Az okos űrszonda egyszerűen hibernálódott, amikor nem tetszett neki, hogy a környezete megváltozott. Nemhogy nem tetszett neki, utána hét hónapig bóbiskolt. A Nap energiájára volt szüksége, hogy újra felébredjen és "elkezdjen kommunikálni az európai irányító központtal". Most hogy Rosettát újra éri a napfény, mínusz 35 fokban újra elkezdett dolgozni, műszerei rendkívül jól működnek, s újból jelentős mennyiségű adatot küld a Földre. A Rosetta-misszió az Európai Űrkutatási Hivatal legnagyobb kihívása, amelynek révén a tudósok bepillanthatnak a 4,6 milliárd éves Naprendszer keletkezésébe. A nyugat-európai űrközpontokban nagy a boldogság, hogy a Rosetta felébredt, a projektvezető, Stephan Ulamec, azt mondja, elérkezett az ideje, hogy tudományt csináljanak az üstökösrobottal, és hogy további elképesztő műveletekre ösztönzik a Rosettát.

Nézze meg például - adjuk az ötletet -, hogy mi a baj a hátra hagyott golyóbison, hátha 300 millió kilométerről jobban látja, mint közelről. Miért éppen megy Nyugatra az a sok ember, aki elhagyja a szülőföldjét? Talán rosszul ér rájuk a napfény, vagy nem jól a kommunikálnak az irányító központtal? Pedig világosan megmondta a projektvezető, Orbán Viktor, hogy jobb Keleten. Nagy nyilvánosság előtt kijelentette, hogy Brüsszelben idegennek érzi magát, de Kazahsztánban otthon van. Annyira "jól van otthon", hogy egyre jobban kitárja a keleti országok kapuit: tessék bevándorolni! A miniszterelnökünk két évvel ezelőtt még a nyugati típusú, szabadságon, egyenlőségen és testvériségen alapuló demokráciát éltette egy beszédében, később Oroszországot, Törökországot, Kínát, Szingapúrt állította példaként Magyarország elé. Az Amnesty International szerint ezek az országok a világ szégyenfoltjai.

Mondom, nem jó a kommunikáció, mert hiába a Keletre-csalogatás, a tömeg Nyugatra tart. Talán szólni kellene Széles Gábornak is, aki elhíresült a tudományával, hogy a tarsolyában van az a készülék, amely könnyűszerrel kikapcsolhatja a gravitációt, hátha olyan szerkentyűje is van, amivel a Föld tengelyének mozgását is befolyásolhatja: eddig jobbra forogtunk ezután meg balra.

Előbb-utóbb mindenképpen összerázódunk a konvergencia jegyében. Szólni kellene az elcsendesedő Putyinnak is, hogy ő is dobja be magát, ajánlja a nagy orosz sztyeppéket, azoknak, akik önállósodni szeretnének, hadd hozzák létre az "összerázódók" Keleten a Nyugatot.

Rosetta, mig előtted egyre jobban tágul a tér, mi most kezdünk hozzá a kerítés építkezéshez, hogy bezárjunk magunkat 93 030-négyzetkilométeren. Az egész jobbikos nemzet strázsál, nehogy ide bevándorlók jöjjenek! Apropó, kerítés! Teletalálat volt, amikor a Duna Wold-on a Gasztróangyal egyik epizódjában furcsa finomságot ajánlottak a határ menti falu lakói: egy drótkerítésből kanyarítottak egy darabot, amire ráfektették a frissen vágott malackát, mindenféle fűszerrel megszórták, felgöngyölítették és "becsomagolták" a drótba. Még sercegett, szinte lélegzett amikor kiemelték a kemencéből s megszabadították a drótkerítéstől. Látod Rosetta, a kerítésekkel is legalább annyi baj van, mint a napfénnyel!

Elfogadta a kabinet Schäuble büdzséjét

A német kormány elfogadta Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter a 2016-ra, illetve a 2019-es évig szóló költségvetési előterjesztését. A jövő évre a kormány az idei évhez képest 3,4 százalékkal növeli a kiadásokat, 312 milliárd euróra. Ez 2019-ig fokozatosan 331 milliárd euróra emelkedik a tervek szerint. Jelentős növelést tervez Berlin a katonai költségvetés tekintetében.

A kiadások növelésével együtt a kormány arra számít, hogy emelkednek az adóbevételek is legalább 11 milliárd euróval, amely így összességében elérheti a 290 milliárd eurót. Bevételre számíthat a kabinet osztalékokból is – azon cégekéből, amelyekben megmaradt részesedése.

Schäuble a görög hitelválság ellenére továbbra is teljesen kiegyenlített költségvetésre törekszik. Német pénzügyi szakértők szerint az esetleges görög államcsőd csak a következő évtizedben éreztetné hatását a német költségvetésben.

A német kormánynak 1969 után tavaly sikerült teljes egyensúlyba hoznia a büdzsét, azaz a kiadások nem haladták meg a bevételeket. Schäuble pénzügyminiszter tartani is akarja magát ehhez. A jövő évi költségvetés érdekes eleme, hogy nem foglalja magában az autópályadíjból származó esetleges bevételeket. Ez azt jelzi, hogy az Európai Bizottság jelzett ellenállása miatt Berlin egyelőre nem számít az autópályadíj bevezetésére, amely eredetileg a keresztényszocialista CSU szívügye volt.

A költségvetésről rövidesen a német parlament tárgyal.

Elfogadta a kabinet Schäuble büdzséjét

A német kormány elfogadta Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter a 2016-ra, illetve a 2019-es évig szóló költségvetési előterjesztését. A jövő évre a kormány az idei évhez képest 3,4 százalékkal növeli a kiadásokat, 312 milliárd euróra. Ez 2019-ig fokozatosan 331 milliárd euróra emelkedik a tervek szerint. Jelentős növelést tervez Berlin a katonai költségvetés tekintetében.

A kiadások növelésével együtt a kormány arra számít, hogy emelkednek az adóbevételek is legalább 11 milliárd euróval, amely így összességében elérheti a 290 milliárd eurót. Bevételre számíthat a kabinet osztalékokból is – azon cégekéből, amelyekben megmaradt részesedése.

Schäuble a görög hitelválság ellenére továbbra is teljesen kiegyenlített költségvetésre törekszik. Német pénzügyi szakértők szerint az esetleges görög államcsőd csak a következő évtizedben éreztetné hatását a német költségvetésben.

A német kormánynak 1969 után tavaly sikerült teljes egyensúlyba hoznia a büdzsét, azaz a kiadások nem haladták meg a bevételeket. Schäuble pénzügyminiszter tartani is akarja magát ehhez. A jövő évi költségvetés érdekes eleme, hogy nem foglalja magában az autópályadíjból származó esetleges bevételeket. Ez azt jelzi, hogy az Európai Bizottság jelzett ellenállása miatt Berlin egyelőre nem számít az autópályadíj bevezetésére, amely eredetileg a keresztényszocialista CSU szívügye volt.

A költségvetésről rövidesen a német parlament tárgyal.