Lázár barátsága már fabatkát sem ér? - Megszólalt a dohánykirály

Barátságról szó sincs! Nyilatkozta a Figyelőnek adott interjúban Lázár Jánossal kialakult kapcsolatáról Sánta János, a Continental csoport elnöke, aki Orbán Viktor buzdítására szállt be a Napi Gazdaságba. A dohányipar háttérbe húzódó szürke eminenciása elárulta, nem csak a British American Tobaccóval tárgyalt a dohányellátós konzorciumról.

Részlet az interjúból:

- Miért lépett a médiapiacra? Már nem bízik a dohánybizniszben?
- Egyszeri üzleti döntés volt. Orbán Viktor az EchoTV-ben egy interjúban utalt rá, hogy jó volna, ha a jobboldali sajtót segítenék a vállalkozók. Most adódott egy lehetőség, és mivel a gazdaság közelebb áll a szívemhez, úgy gondoltam, élek vele.

- Miért éppen a Napi Gazdaság? Tv-t, rádiót is vesz?
- Ez keltette fel az érdeklődésem, de mást egyelőre nem veszek. Hogy a jövő hogyan alakul, azt pedig majd meglátjuk.

Bővebben itt olvashat a témáról!

Szerző

Meghalt Korondi György

Életének 80. évében kedden elhunyt Korondi György, a Magyar Állami Operaház nyugalmazott Liszt-díjas operaénekese, érdemes művész - közölte felesége az MTI-vel.

Korondi György Győrben született 1936-ban. 1959 és 1962 között a Zeneakadémián Rösler Endre, valamint a világhírű olasz tenor, Tito Schipa tanítványa volt, aki vendégprofesszorként oktatott Budapesten. 1962-től 1966-ig a Debreceni Csokonai Színház, ezután pedig a Magyar Állami Operaház tagja volt nyugdíjba vonulásáig.

Pályája során az operairodalom legjelentősebb tenor szerepeit énekelte el, megformálta többek között Faust, Don Carlos, Lenszkij, Rodolfo, Alfred és Almaviva alakját. Olyan világhírű művészekkel dolgozott együtt, mint Montserrat Caballé, Anna Moffo, Renata Scotto, Edda Moser és Wolfgang Windgassen, a karmesterek közül mások mellett Ferencsik János, Lukács Ervin és Medveczky Ádám.

Énekelt dalokat, oratóriumokat és miséket, továbbá operettet és musicaleket is. Többször vendégszerepelt külföldön, fellépett többek között Milánóban, Párizsban, Lyonban, Helsinkiben, Moszkvában, Kijevben és Prágában is. Munkásságát 1972-ben Liszt-díjjal, 1976-ban érdemes művész címmel ismerték el. Hangját számos lemez és rádiófelvétel őrzi.

Szerző

Fenntartásokkal fogadták Ciprasz új javaslatát

Publikálás dátuma
2015.07.01. 14:40
A görög parlament. FOTÓ: Milos Bicanski/Getty Images
Új kompromisszumos megoldást javasolt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a hitelezőknek. A Financial Times által megszerzett levél szerint elfogadná a hitelezők javaslatai feltételeinek nagy részét, legalábbis azokat, amelyeket Görögország elé tártak múlt pénteken, röviddel a vasárnapi népszavazás bejelentése előtt. 

Ez mindenképpen közeledést sejtet a hitelezők és Athén között, de nagyon korai lenne áttörésről beszélni. Berlin jelezte, hogy a múlt pénteki javaslat már nem létezik, így a hétvégi referendumnak sincs értelme. Brüsszelben is meglehetősen visszafogottak voltak az első reakciók. Azért sem valószínű, hogy jelentős változás történjék, mert Angela Merkel kancellár jelezte, a vasárnapi népszavazásig felesleges tárgyalni bármiféle hitelprogramról.

Csőd lesz a vége?

A Görögországnak folyósított hitelek jelentős részét adó Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSF) álláspontja szerint csődeseménynek minősül, hogy Görögország nem fizetett időben a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) - közölte  szerdán az alap.

Az eurózóna mentőalapjaként létrehozott EFSF tudatta azt is, hogy ha az IMF igazgatótanácsa megerősíti a törlesztés elmaradását, az az IMF-fel közösen folyósított EFSF-hitelekre nézve is csődeseménynek számít. Az EFSF vezérigazgatója erről még szerdán tájékoztatni fogja az eurózóna pénzügyminisztereit, s három lehetséges lépés közül tesz majd javaslatot valamelyikre. Vagy felmondják Athénnal a hitelszerződést, és azonnal követelik a teljes tartozást, vagy ebben a konkrét esetben visszavonhatatlanul lemondanak erről a jogukról, vagy elhalasztják a döntést.

A szakértő elhúzódó válságot jósol

Jogi értelemben vett államcsődre nem, elhúzódó válságra azonban számít Lentner Csaba közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Akár Athén, akár valamely hitelezője bejelenthetné a csődöt, de ha ez megtörténik, akkor az a leírások miatt Görögország hitelezőinek 240 milliárd euró azonnali veszteséget jelentene, miközben a görög államnak megkönnyebbülés volna - mondta.  A szakember szerint a visszafizethetetlen mértékű hitelek és adósságszolgálat nélkül zökkenőmentes lenne az állam működése, hiszen Görögország az elmúlt években elérte, hogy kiadásait fedezzék a bevételek.

Lentner Csaba szerint "Görögországot nem hagyják csődbe menni", hiszen az ország - szemben Argentínával - euróövezeti tagként "csapatban játszik", ezért a felek majd "élnek egymás mellett és minden megy a végtelenségig tovább". 

A francia pénzügyminiszter megállapodást remél

"Az a cél, hogy megegyezzünk még a (vasárnapi) referendum előtt, ha lehetséges" - mondta szerdán Michel Sapin az RTL francia kereskedelmi rádióban néhány órával az Eurogrop, az euróövezeti pénzügyminiszterek telefonkonferenciája előtt, amelyen egy új, ezúttal 2010 óta már a harmadik segélycsomag fognak tárgyalni annak érdekében, hogy Görögország ne sodródjon ki az euróövezetből. "A megállapodás lehetősége létezik, ez már valami" - vélte Sapin. A pénzügyminiszter cáfolta azt a feltételezést, hogy a népszavazás elkerülése a cél, de azt elismerte, hogy a nem győzelme "azt a kockázatot hordozza magában, hogy Görögország kisodródik az euróövezetből".

Szerinte ugyanakkor "a referendum a görög kormány, a görög parlament döntése. Nem nekünk kell kívülről megmondani, hogy kell-e népszavazást rendezni vagy sem" - hívta fel a figyelmet a francia kormánytag. Sapin nem ért egyet azzal, hogy Berlin lenne a legszigorúbb európai partner a tárgyalásokon az öt éve a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és az Európai Központi Bank pénzügyi támogatásából élő Athénnal szemben. 

EFSF: a nemfizetés csődesemény

A Görögországnak folyósított hitelek jelentős részét adó Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSF) álláspontja szerint csődeseménynek minősül, hogy Görögország nem fizetett időben a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) - közölte szerdán az alap.

Az eurózóna mentőalapjaként létrehozott EFSF tudatta azt is, hogy ha az IMF igazgatótanácsa megerősíti a törlesztés elmaradását, az az IMF-fel közösen folyósított EFSF-hitelekre nézve is csődeseménynek számít.

Az EFSF vezérigazgatója erről még szerdán tájékoztatni fogja az eurózóna pénzügyminisztereit, és a három lehetséges lépés közül javaslatot tesz majd valamelyikre. Vagy felmondják Athénnal a hitelszerződést, és azonnal követelik a teljes tartozást, vagy ebben a konkrét esetben visszavonhatatlanul lemondanak erről a jogukról, vagy pedig elhalasztják a döntést.

Hollande azonnali megállapodást sürget

A francia államfő azonnali megállapodást sürgetett szerdán a görög kormány és európai hitelezői között.

"Egyértelműnek kell lenni, megállapodást most azonnal!" - mondta Lyonban a francia elnök, aki szerint nem lehet tovább halogatni a kompromisszumot. Hozzátette, hogy európaiként nem szeretné az eurózóna szétesését.

Merkel: újabb tárgyalásokról csak a referendum után lehet szó

Az ajtó továbbra is nyitva áll a görög kormánnyal való tárgyalások előtt, de egy új segélyprogramról csakis a hét végére tervezett görögországi referendum után lehet tárgyalni - jelentette ki a Bundestag szerdai rendkívüli ülésén Angela Merkel. 

A német kancellár ugyanakkor bírálta a görög kormányt, hangoztatva, hogy Görögország  egyoldalúan  megszakította a tárgyalásokat a hitelezőkkel, továbbá az Eurócsoporttal, és nem tett eleget korábban vállalt kötelezettségeinek.  Angela Merkelnél is élesebb  bírálatot fogalmazott meg a görög kormánnyal szemben Sigmar Gabriel gazdasági és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter.

Merkelnél keményebben fogalmazott Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter, aki kijelentette: Európa nem hagyja magár a görög embereket, de nem tűrheti a görög kormány zsarolását.

A legélesebb bírálat Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter részéről hangzott el a Ciprasz-kormány címére. Az Eurócsoport egyik legtekintélyesebb miniszterének tartott Schäuble szerint az idén januári hatalomra kerülése óta Alekszisz Ciprasz és kormánya nem tett  mást, mint megszegte a korábban vállalt kötelezettségeket. Úgy vélte, a helyzet drámai módon romlott a Ciprasz vezette baloldali kormány hatalomra lépése óta. 

Korábban írtukEsett az euró az ázsiai tőzsdenyitáskor azt követően, hogy lejárt a határidő, s Görögország – elsőként a fejlett államok közül – nem fizette ki 1,6 milliárd eurós tartozását a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), s ezzel gyakorlatilag államcsődbe került. 

Gerry Rice, az IMF szóvivője megerősítette, hogy Athén visszafizetései haladékot kért, amit a Valutaalap a szokásos ügymenetben megvizsgál majd. A hitelezők ugyanakkor még bizakodnak abban, hogy a görög választók elfogadják feltételeiket és – a Ciprasz-kormány kérésével szembefordulva – igennel szavaznak majd a vasárnapi népszavazáson. Felmérések szerint a görögök többsége továbbra is ragaszkodna ahhoz, hogy Görögország megtartsa fizetőeszközként az eurót.

Jack Lew amerikai pénzügyminiszter még hétfőn tárgyalt Alexis Ciprasz görög kormányfővel és az EU illetékeseivel, sürgetve, hogy folytassák a tárgyalásokat. Szakértők szerint ugyanakkor Washingtonnak már jóval korábban be kellett volna avatkoznia, amikor már látszott, hogy patthelyzet alakult ki a megbeszéléseken.

Leminősítette Görögországot a Fitch Ratings
A nemzetközi hitelminősítő kedden késő este Londonban bejelentette, hogy az eddigi "CCC"-ről egy fokozattal "CC"-re rontotta Görögország hosszú futamidejű hazai és külső szuverén adósságának osztályzatát. A Fitch indoklása szerint a görög kormány és a hitelezők közötti tárgyalások félbeszakadása jelentősen növelte annak a kockázatát, hogy Görögország a következő hónapokban képtelenné válik adósságtörlesztési kötelezettségeinek teljesítésére, beleértve a magánszektorbeli hitelezőkkel szembeni kötvénykötelezettségeket is. 
A Fitch Ratings közölte, hogy a magánhitelezőkkel szembeni törlesztési csődhelyzet beálltát most már valószínűnek tartja. Bár a hétvégére kiírt népszavazáson - amelyen a hivatalos hitelezők megállapodási javaslatáról kell dönteni - a jelenlegi közvélemény-kutatások a javaslat elfogadásának adnak nagyobb valószínűséget, az elutasítás kockázata is jelentős - áll a hitelminősítő elemzésében.

 

Szerző
Frissítve: 2015.07.01. 18:09