Új megoldást javasolt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök a hitelezőknek. A Financial Times által megszerzett levél szerint elfogadná javaslataik nagy részét, legalábbis azokat, amelyeket Görögország elé tártak múlt pénteken, röviddel a vasárnapi népszavazás bejelentése előtt. Berlin azonban később jelezte, hogy a múlt heti javaslatcsomag már nem érvényes.
Alekszisz Ciprasz és csapata egy nagy bravúrt már elért majdnem fél év óta tartó ténykedése során. Azzal, hogy nem fizette ki mintegy 1,6 milliárd eurós tartozását a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az ország olyan, nem éppen pénzügyi stabilitásukról ismert harmadik világbeli államok csoportjába került, mint Szudán, Zimbabwe vagy Szomália. Soha egyetlen fejlett ország sem került még hasonló helyzetbe.
Érthető, ha Németországban növekvő dühvel figyelik a görög kormány ténykedését, hiszen a bilaterális hitelt, illetve az euróövezet pénzügyi stabilitását szolgáló mentőrendszer (EFSF), valamint az EKB számára biztosított támogatást beleszámítva Berlin a görögök legnagyobb hitelezője: 69,5 milliárd euró áramlott Németországból Görögországba. A franciák esetében 52,8 milliárdról van szó, az olaszoknak 46,3 milliárddal tartoznak.
Az IMF-fizetés elmaradásának egyelőre nincs következménye. Igaz, amíg az ország nem fizet, addig nem is használhatja tovább az IMF pénzügyi forrásait. 2016 márciusáig körülbelül 15,5 milliárd euróról van szó. Athén ugyanakkor nem is kérhet több pénzügyi segítséget a szervezettől. Egy hónap elmaradást követően az IMF vezérigazgatója tájékoztatja a szervezet végrehajtó testületét, hogy az adott törlesztési kötelezettség lejárt. A görög kormány és az euróövezeti stabilitási alap (EFSF) megállapodása alapján Görögország lényegében csődhelyzetbe kerülne. Három hónap később Görögországot elvágják az IMF eszközeitől. Hosszabb távon megvonhatják a görögöktől IMF-beli szavazati jogukat, két év múltán pedig kizárhatják őket a szervezetből. Ez a forgatókönyv azonban nagyon valószínűtlen.
A vasárnapi népszavazás végkimenetele többesélyes. A mostani felméréseket fenntartásokkal kell kezelni. Hogy milyen gyorsan változik a közhangulat, azt a ProRata iroda felmérése is híven igazolja. Egy közvetlenül a referendum bejelentése után, múlt hétvégén készült felmérés még nagy többségben látta a hitelmegállapodás elutasítóit: 57 százalék közölte, nemmel szavaz, 30 százalék igennel, 13 százalék volt a bizonytalanok aránya. A bankok bezárása révén azonban változik a közhangulat. Egy keddi felmérés szerint már csak 46 százalékon álltak a nemek és 37-en az igenek, így vasárnapig akár fordulat is történhet.
A bizonytalanság miatt a görög kormány is egyre irracionálisabb döntéseket hoz. Javaslatokat tesz a hitelezőknek, miközben a nemek mellett kampányol, s az ország megalázásáról beszél. Ez azt irracionalitás jellemezte Ciprasz tegnapi beszédét is, amelyben megint a hitelezők zsarolásáról tett említést, megtámadta javaslataikat (amelyeket néhány órával korábban ő maga fogadott el.) A nem szavazat mellett érvelt, amely állítása szerint „jobb feltételeket teremt a további tárgyalásokhoz”.
Fotó: Milos Bicanski/Getty Images
A Ciprasz-kabinet már annyira elvesztette a hitelét, hogy Berlinben egyre erősebb az a vélemény: a mostani kormánnyal semmilyen hitelmegállapodást sem szabad kötni. A német kormányban többen úgy látják, ha végül nagy nehezen mégiscsak megszületve valamiféle megoldás, semmiféle biztosíték sincs arra, hogy Athén tartaná magát hozzá. Angela Merkel azt közölte, addig nincs értelme új hitelmegállapodásról beszélni, amíg le nem bonyolítják a vasárnapi referendumot. Azt is megjegyezte, hazája nem törekszik mindenáron kompromisszumra. Hozzátette azonban, „Görögország előtt mindig nyitva volt az ajtó, s nyitva is marad” – fejtette ki szerdán, a Bundestag előtt elmondott beszédében. Hozzátette azt is, a további hiteltárgyalásokon az IMF-nek is jelen kell lennie.
Alekszisz Ciprasz egyre nehezebb helyzetbe sodródik. A görög kormányfő saját magát vezényelte zsákutcába a referendum kiírásával. Mivel visszatáncolni már nem tud, a kormányzati intézmények heves kampányt folytatnak a nemek mellett. Sajátos helyzet ez. Van pénz – a belügyminisztérium szerint 20 millió euró, más források szerint 110 millió – a referendum megszervezésére, a szavazócédulák tömeges kinyomására, de arra nincs, hogy az emberek kivegyék pénzüket a bankokból. A pénzügyminisztérium athéni épületén hatalmas transzparens jelent meg: „nemet a zsarolásra, nemet a megszorításra”. Varufakisz később a Twitteren határolódott el ettől, mondván, a szakszervezetek akciója volt, amihez nem kaptak engedélyt. Az Európa Tanács szerint a referendum előkészületei nem ütötték meg a nemzetközi mércét.
Szerdán ezer pénzintézet volt nyitva: a nyugdíjasok számára tették lehetővé, hogy felvegyék öregségi járulékukat. Most a nagyszülőknek kell eltartani családjukat.
Ha vasárnap az igenek nyernének, az olyan presztízsveszteség lenne Ciprasz számára, hogy le kellene mondania, várhatóan már jövő hétfőn. Új választást kellene kiírni, amely aligha teremtene a hitelezők szempontjából is elfogadható tiszta hatalmi viszonyokat. Ha a nemek nyernének, akkor marad a drámai pénzügyi helyzet. Amint Peter Kazimir szlovák miniszterelnök fogalmazott, ez esetben a görögök bankok minden eurójukból kifogynak. Ezzel előbb-utóbb Ciprasz helyzete is tarthatatlan marad
Ciprasz a populizmust választotta egy racionális döntés helyett, s engedett a Sziriza balszárnya nyomásának. Szakértők szerint koalíciója egyben tartását fontosabbnak tartja bármi másnál, amiért az országnak kell súlyos árat fizetnie. A baloldali platform szószólója Panajotisz Lafazanisz ipari- és energiaügyi miniszter, aki korábban a drachmához való visszatérést szorgalmazta. Bár tárcavezetőként ezt már nem hangoztatta, ő képviselte a legkeményebb álláspontot a hitelezőkkel szemben.
Barack Obama elnök is megszólalt a görög válság kapcsán. Mint fogalmazott, a grexit bekövetkezése esetén az Egyesült Államok is együttműködik az Európai Központi Bankkal és a nemzetközi intézményekkel, hogy stabilizálják a világ gazdaságának helyzetét.
A bankok bezárása nyomán a pénzügyi mellett egy sor más szektor is súlyos helyzetbe került. A kórházak nem tudnak gondoskodni az orvosi eszközök és a gyógyszerek utánpótlásáról. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a nagy gyógyszergyártó cégek egyre kevésbé hajlandóak hitelre adni orvosságokat a kórházak számára. Az egészségügyi intézmények jelenlegi tartalékai körülbelül egy hónapra elegendőek. Hasonló nehézségekkel kell szembesülniük a patikáknak is.
A bankkártyákra kivetett napi 60 eurós kivételi limit nemcsak a görögországi görögöket sújtja, hanem azokat is, akik külföldön nyaralnak, illetve a határokon kívül tanulnak. Az ő bakkártyáikat le is tiltották, mert egy újonnan létrehozott bizottságnak kell minden egyes külföldi átutalást – tehát a görög bankkártyával való külföldi felvételt is – jóváhagynia.
A görög válság a NATO-ra is hatással van. Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szervezet főtitkára azt közölte, Athénnak nem kellene csökkentenie katonai kiadásait, az ország ugyanis a stabilitás biztosítéka a dél-európai térségben, megbízható NATO-tag. A német ZDF-nek arra a kérdésére, ha el kellene hagynia az eurózónát, ki kell-e lépnie a szövetségből, Stoltenberg annyit válaszolt, a görög kormány mindig hitet tett amellett, hogy a NATO megbízható tagja kíván maradni.
A krízis arcai
Alekszisz Ciprasz – Ha nagyon jóindulatúak akarnánk lenni, azt mondhatnánk, a görög miniszterelnöknek még mindig van terve arra, hogyan mentse meg hazáját az enyészettől, mindent pontosan, lépről lépésre felmért, s mivel mindig a hitelezők előtt jár, végül mégis olyan megállapodás születik, ami után igazi nemzeti hősnek kiáltják ki hazájában. Valahogy azonban a tények alapján inkább az lehet az érzésünk, megszállott, radikális amatőr, akinek minden lépését a populizmus határozza meg, s csak az érdekli, hogy a választók kedvezően vélekedjenek róla.
Janisz Varufakisz – „Kérlek Aleksz, nehogy őt küldd!” – írta a Twitteren egy görög hozzászóló, amikor esély mutatkozott arra, hogy kedden utolsó ülést tartanak az euróövezet pénzügyminiszterei. Ez nagyjából mindent elmond arról, hogy a görög pénzügyi tárcavezetőnek mi mindent sikerült elérnie szorgos munkával szűk fél év alatt. Elérte például azt, hogy amikor még átvette a tárcát, Athén GDP-je reményt keltő ütemben kezdett gyarapodni. Mostanra viszont Görögország az első fejlett ipari államként nem tudta visszafizetni az IMF-hitelt, a bankok kifogytak a pénzből, az emberek nem tudják felvenni megtakarításaikat. Az amerikai közgazdász, Paul Krugman legjobb görög tanítványát a Sziriza választói sem kedvelik túlzottan, mert fényűző életmódot folytat, így nem tűnik hitelesnek az ő szájából, ha a görögök nyomoráról beszél. Bár megjelentek hírek, hogy Ciprasz sem bízik benne, mintha a miniszterelnöknek is tetszene az a helyzet, hogy rendelkezésére áll egy bármely fronton bevethető „megmondóember”.
Jean-Claude Juncker – Az Európai Bizottság elnöke szokásos derűjével próbálta átvágni a gorduszi csomót. Nem sikerült, pedig a nagy cél elérése érdekében még nyakkendőjét is felajánlotta Alekszisz Ciprasz számára. Juncker közvetíteni próbált Berlin és Athén, valamint az euróövezet illetékesei között, nem feltétlenül rajta múlott, hogy törekvései eredménytelenek maradtak. Állítása szerint Ciprasz átverte őt, mást mondott a közvéleménynek, mint ami kettejük megbeszélésein elhangzott.
Jeroen Dijsselbloem –Junckerrel szemben nem nevezhetjük joviálisnak, de az amit mond, annak tényleg hitelt lehet adni. Más kérdés, hogy a válság elmélyülésével az euróövezeti csoport, az Eurogroup holland vezetője egyre kevesebbet tudott mondani, konkrétumokról nem számolhatott be. Amikor egyébként elvállalta a felkérést holland pénzügyi tárcavezetőként az Eurogroup vezetésére, aligha gondolta volna, hogy egyszer médiasztár lesz belőle.
Angela Merkel – A német kancellár kedden láthatóan dühösen fogadta, hogy Juncker az ő háta mögött kezdett egyezkedni a görögökkel a hitelmegállapodás lejártának napján. Merkel be is jelentette, hogy senki ne várjon új híreket Görögországról, ennyi idő alatt már nem lehet elfogadni egy új tervet. Bár múlt héten olyan értékelések is megjelentek, hogy Merkel befolyása csökkent a görög válsággal, legalábbis amikor úgy tűnt, lesz megállapodás és nagy engedményeket adhatnak a görögöknek, most éppen azt láthatjuk, hogy Berlin nélkül mennyire elképzelhetetlen bármiféle megoldás.
