Hszi Csin-ping kínai elnök megválasztását követően a korrupcióellenes harcot jelölte meg legfontosabb feladatának. Úgy vélte ugyanis, hogy ez a kommunista párt halálát is jelentheti. Valóban keményen léptek fel, s nem csak kis hivatalnokok ellen, hanem magas rangú vezetőkkel szemben is.
Legutóbb június közepén ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre az eddigi legmagasabb rangú vezetőt, a belbiztonságot korábban felügyelő Csou Jung-kangot. Nagy összegű kenőpénzek, értékes ingatlanok elfogadása, hatalommal való visszaélés és államtitkok szándékos kiszivárogtatásának vádjában találták bűnösnek. Megfosztották politikai hivatalaitól, jogaitól, elkobozták magánvagyonát.
Csou tagja volt a legfőbb vezetésnek, a korábban még kilenctagú állandó bizottságnak is. A kínai igazságszolgáltatás Csou családtagjait sem kímélte. Állítólag legalább tíz családtagja van őrizetben, köztük egykori tévériporter felesége, előző házasságából származó idősebb fia és az ő apósa, anyósa, valamint a politikus fivére. A vizsgálatban érintett korábbi vezetők között körülbelül tízen lehetnek miniszterhelyettesi rangban. Csou közvetlen munkatársai, testőrei, sofőrjei és titkárai közül is több mint húszan őrizetben vannak.
Csou előtt Lui Tien-an volt a korrupcióellenes harc talán legismertebb „áldozata”. Őt tavaly év végén ítélték életfogytiglani szabadságvesztésre. Egykor a Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság élén állt, 2012 novemberében pedig a párt Központi Bizottsága póttagjának is megválasztották. A bíróság szerint bizonyítást nyert, hogy 2012-ig tíz éven át személyesen, vagy fia által 35,58 millió jüan (1,4 milliárd forint) kenőpénzt fogadott el.
A korrupció elleni harcot valóban komolyan veszi a kormányzat. Hszi elnökké való megválasztását követő évben, 2014-ben mintegy 40 ezer pártfunkcionáriust vizsgáltak korrupció gyanúja miatt, s 27 ezer esetben meg is indult az eljárás. 2012 és 2014 vége között több száz személyt tartóztattak le pénzügyi visszaélések miatt, közülük ötvenen alkormányzói, miniszterhelyettesi, vagy még magasabb rangban voltak. 2014 első félévében 67 679 illetékest büntettek meg a kínai magatartási kódex megsértése miatt, 18 365 párttag került feketelistára.
A kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 2013 végén megjelent adatai szerint a korrupció óriási károkat okozott a gazdaságnak: a külföldre kimenekített összeg több százmilliárdra dollárra tehető. A tehetősebbek elsősorban az Egyesült Államokba, Kanadába és Ausztráliába küldték vagyonukat.
Miközben a korrupció elleni küzdelem hatékonyságát nem lehet megkérdőjelezni, emberi jogi szervezetek már korábban figyelmeztettek arra, hogy a fellépésnek azért akadnak jócskán árnyoldalai is. A kormányzatnak az már nem nyeri el a tetszését, ha valaki nemcsak a korrupció elleni harcot, hanem politikai nyitást is sürget. Sőt, egyre keményebben lépnek fel Pekingben a másként gondolkodókkal szemben – vélik.
2015 eleje óta már mintha nem is a korrupció elleni küzdelem lenne elsődleges a kormányzat számára, hanem ahogy a hivatalos Peking fogalmaz – a belbiztonság erősítése. Számos ezzel kapcsolatos törvényt fogadtak el viharos sebességgel az eltelt fél év alatt. Már az idén életbe léphet a terrorizmus, a kiberbűnözés, a belbiztonsági, valamint a külföldi nem kormányzati szervezetekkel szembeni törvény.
Különösen az utóbbi kettő keltett megütközést emberi jogi aktivisták körében. A belbiztonsági törvény, amely 82 paragrafusból áll, lényegében szabadkezet ad a pártnak és a rendőrségnek arra, hogy fellépjen az általa veszélyesnek vélt elemekkel szemben. A törvény a bírálók szerint nagyon komoly visszaélésekre adhat okot, s gerjesztheti a rendőri erőszakot.
Hasonló felháborodással fogadták a nem kormányzati szervekkel (NGO) szembeni jogszabályt. A 67 paragrafusból álló törvény minden külföldről támogatott szervezetet érint, így azokat is, amelyek szociális, vagy környezetvédelmi kérdésekkel foglalkoznak, megcélozza továbbá az alapítványokat is. Ezeket mind kemény rendőri ellenőrzés alá helyezhetik. A rendőrségnek lehetősége nyílik az NGO-k irodáinak átkutatására, bankszámláinak vizsgálatára, befagyasztására.
Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung írta, Vlagyimir Putyin orosz elnök már évekkel ezelőtt figyelmeztette Kínát arra, hogy szigorúbb ellenőrzés alatt kellene tartania a nyugati nem kormányzati szervezeteket, mert ezek szerinte „be akarnak férkőzni a vezetésbe”, s kizárólag „a nyugati értékrend népszerűsítésén mesterkednek”.
Úgy tűnik, Hszi Csin-ping elnök meg is fogadta az intelmet, s Peking is egyre jobban tart azoktól az NGO-któl, amelyek – úgymond – a „Kína érdekeivel szembemenő program alapján működnek”. Kínában idén június elejéig ezer panaszt nyújtottak be alapítványok, követségek, kereskedelmi csoportok és nemzetközi gazdasági intézetek a jogszabály ellen – közölte a Die Welt szerint John Kamm, az amerikai Dui Hua (Párbeszéd) emberi jogi szervezet igazgatója.
A legélesebb bírálat azonban a kínai jogászoktól érkezett. 13 tartomány 30 ügyvédje nyílt levélben tiltakozott arra hivatkozva, hogy az intézkedés nem felel meg az oly sokszor hangoztatott reform és nyitás politikájának. Emlékeztettek arra, hogy Oroszország mellett hasonló jogszabályt fogadtak el Egyiptomban és Indiában is. „Csakhogy ezekben az országokban többpártrendszer uralkodik, s az alkotmány elvileg a gyülekezés szabadságát is biztosítja" - írták. Az aláírók szerint a szigorúbb ellenőrzés ellenére ezen államokban a nem kormányzati szervezetek nagyobb szabadsággal rendelkeznek, mint a kínaiak.
A jogászok egyelőre nem kaptak választ levelükre, de valószínűsíthetően nem is fognak. Az emberi jogok legutóbbi fehér könyvében a kínai vezetés meg is veregette a saját vállát a kínai szociális-, környezetvédelmi és más szervezetekkel kapcsolatos fellépése kapcsán. Az ügyvédek megdöbbentőnek találták azt a sebességet, amivel a kormány keresztül akarja vinni a jogszabályt, amely 2013. októberében még nem is szerepelt a kínai népi kongresszus, a parlament több éves menetrendjében.
Erőteljes túlzás lenne persze azt állítani, hogy Kínában eddig mérhetetlen szabadságot élveztek volna a nem kormányzati szervezetek. Már eddig is keményen ellenőrizhette őket az adóhatóság, s a be- és kiutazásért felelős szervek. Az a feltevés pedig elég különös, hogy e szervek a külföldi ellenzéki mozgalmak trójai falovai, s az ezekhez hasonlóak buktatták meg a fennálló rendszert észak-afrikai országokban.
A német alapítványok, a Konrad-Adenauer, a Friedrich Ebert, illetve a Hanns Seidel már érzik az első jeleket. Diplomaták beszámolója szerint eddig a kínai hatóságok azt közölték a német illetékeseknek: nyugodtan végezheti a munkájukat. Most azonban már arra figyelmeztették őket, nem esik bántódásuk, ha „tartják magukat a kínai jogrendhez”. A pekingi német nagykövetség aggodalmának adott hangot a rendelkezés kapcsán.
A német nagykövet a párt Központi Bizottságának írt levelében emlékeztetett arra, hogy ezek a német alapítványok nem sorolhatóak a nem kormányzati szervek közé. Nyugati diplomaták úgy vélik, hogy a rendelkezés elsősorban az amerikai szervezetek ellen irányul. A Kínában működő 10 ezer nem kormányzati szervezet közül 6000 amerikai gyökerű.
A kínai NGO-kra egyébként nem vonatkozik a kivételes szigor. Ezek ugyanis továbbra is a polgári minisztérium kötelékében maradnak. A kínai vezetés továbbra is ezt a mottót tartja szem előtt: „A bizalom jó, de az ellenőrzés még jobb.”
