kábítószer;Társaság a Szabadságjogokért;drogfogyasztók;Room for Change;regionális kampány;

2015-07-03 07:12:00

Fogyasztói szobákkal a drog ellen

Room for Change néven indított regionális kampányt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet június 26-án, a kábítószer ellenes világnapon. Céljuk, megoldásokat nyújtani a nagyvárosi drogproblémákra olyan szobák létrehozásával, amelyekben a kábítószer fogyasztók steril eszközökkel, ellenőrzött körülmények között élhetnek káros szenvedélyüknek.

Hazánkban is komoly problémát jelent a megosztott tű-, és fecskendő-használat, amely az intravénás droghasználók között olyan fertőzésekhez vezet, mint a HIV és az Hepatitis C nevű betegség. A probléma viszont itt nem szűnik meg, ugyanis a használat után a fogyasztók eszközeiket eldobálják, ami komoly ellenérzéseket vált ki a helyi lakosságból. A TASZ legújabb programjával többek között ezt orvosolná.

A megoldás szerintük nem a rendőrség kezében van - a szerhasználók előállítása nem csökkenti a drogfogyasztók számát, épp ellenkezőleg, arra készteti őket, hogy még veszélyesebb körülmények között injektáljanak, a fecskendőket pedig minél előbb dobálják el. Room for Change program lényege, hogy olyan, úgynevezett fogyasztói szobákat hoznának létre, ahol a kábítószer fogyasztók steril eszközökkel, ellenőrzött körülmények között élhetnek káros szenvedélyüknek.

A helyiségek nem csak alternatívát kínálnak a drogfogyasztóknak az utcai használattal szemben, de jelentősen csökkenthetik az utcai drogszemetet, a fertőzéseket és a haláleseteket. A szobákban ugyanis szakértő személyzet felügyeli a fogyasztókat, akik steril eszközökkel adhatják be a magukkal hozott szert. A használt eszközöket veszélyes hulladékként biztonságosan elkülönítik, így egyetlen tű sem kerül ki az utcára.

- Nincsenek illúzióink azzal kapcsolatban, hogy a jelenlegi kormány mennyire nyitott erre a kérdésre – mondta lapunk megkeresésére Sárosi Péter a TASZ drogpolitikai programvezetője. Hozzátette, a Room for Change programmal a közvélemény, valamint a döntéshozók figyelmét szeretnék felhívni a problémára. Szerintük a rendőrség helyett szakembereknek kellene foglalkoznia a problémával, az ő véleményük kell, hogy meghatározó legyen a kérdéssel kapcsolatban.

De mégis hogyan segíthetnek ezek a szobák? Először is tudni kell róluk, hogy azok nem luxust jelentenének a kábítószeresek számára. Egyfajta befektetésként foghatók fel, amelyek nem csak a használók, hanem a teljes közösség hasznára válnának. Ezt bizonyítják azok az adatok is, amelyek azokban az országokban figyelhetők meg, ahol a szobák már működnek. Ahol bevezették, ott

- a nyilvános droghasználat visszaszorult,

- a kábítószeresek már nem fogyasztanak a sötét sikátorokban és parkokban, kizárólag a felügyelt szobákban,

- a fertőzések és túladagolások aránya jelentősen lecsökkent.

Hasonló kezdeményezés már született hazánkban. A Kék Pont Alapítvány tűcsere programja - amíg működött - a szervezők szerint fékezte a Hepatitis-C fertőzés terjedését, és hozzájárult a HIV/AIDS járvány megelőzéséhez is. A Józsefvárosi lakosok tiltakozásba kezdtek, mondván: az eldobált fertőzött tűk miatt veszélyessé válnak a közterek. A kezdeményezést végül a Kocsis Máté vezette önkormányzat 2014 augusztusában meg is szüntette.

A TASZ ezt megelőzően beadványban kérte az alapvető jogok biztosát annak megállapítását, hogy a józsefvárosi önkormányzat intézkedései a tűcsere program bezárására több alkotmányos jogot is sértenek. Székely László megállapította, a Kék Pont tűcsere program ellehetetlenítésével olyan helyzetet teremtett, amelyben sérül a kerületben élők egészséghez és egészséges környezethez fűződő alkotmányos joga.

A TASZ kezdeményezése pozitív változást vetít előre a hazai drogfogyasztás területén, de felmerülhet a kérdés: a program valóban megoldás lehet-e a drogfogyasztás visszaszorítására? A fogyasztói szobák létrejötte elsősorban az utcai drogfogyasztás megfékezésére lehet alkalmas, mivel ezt a tevékenységet már nem a budapesti udvarokban, parkokban fogják végezni a kábítószerrel élők - mondta Sárosi.

Hozzátette, a kezdeményezés nem csak egyszerűen kivonná a drogosokat az utcákról, hanem a szerfogyasztók kezelőprogramokba léphetnének be, amivel saját maguk előzhetik meg a HIV és hepatitis C járványok terjedését, valamint az idő előrehaladtával egyre többen hagyhatnának fel káros szenvedélyükkel.

A drogfogyasztói szobák csak hazánkban jelentenek újdonságot, azok Európa számos országában már 1986 óta léteznek. Az első ilyen helyeket Svájcban nyitották meg. Azóta sok ország - köztük Hollandia, Németország, Spanyolország - követte a példát, hamarosan Párizsban és Lisszabonban is nyílnak újabbak.

Dániában 301 életet mentettek meg
A mostani hatásvizsgálat szerint 2012 óta öt drogfogyasztói szoba nyílt Dániában, ezek 4300 regisztrált drogfogyasztót szolgáltak ki, akik összesen 355 255 alkalommal injektáltak drogokat ellenőrzött körülmények között. A szobákban 2012 óta 301 esetben került sor drogtúladagolásra – és egyetlen esetben sem járt együtt a fogyasztó halálával. Ez óriási eredmény, hiszen a herointúladagolás, amennyiben nem avatkoznak be időben, könnyen okozhat légzésbénulást és halált.
A drogfogyasztói szobákat látogatók közül 354 fogyasztó iratkozott be leszokást célzó kezelésbe – tehát hosszú távon ez az intézmény jelentős számú függőt juttat az ellátórendszerbe. A drogfogyasztói szoba nem csak maguknak a fogyasztóknak jó, de a környéken élőknek is. Ők kezdetben idegenkedve fogadták a hasonló intézmények létrehozását, de ma már érezhetik a pozitív hatásokat: a jelentés szerint 70-80 százalékkal csökkent az utcán eldobált fecskendők száma.
Ez igazán komoly eredmény, különösen, ha azt is hozzávesszük, hogy az utcai drogszemét mennyiségét úgy sikerült csökkenteni, hogy eközben a fogyasztók nem kevesebb, de több steril eszközhöz férhettek hozzá. Dániában Magyarországhoz hasonlóan egyre többet injektálnak a fogyasztók: míg nálunk a dizájner drogok injektálása terjedt el, ott a kokain injektálása. A kokaint is jóval gyakrabban szúrják a fogyasztók, mint a heroint, emiatt több tűt is használnak.